Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-19 / 15. szám
L1X évfolyam 15 szám. Szombat ttynla, 1927. február 19 Előfizetési árak: Negyedévre: Helytol . . . lí Mf. Ffclékre . . . 3 P 2* f. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKÁI, TÁMAD Alid ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Doha* János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek iniézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér Felelás szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonBűn vagy ostobaság. Peyer Károly magyar országgyűlési képviselő valami párisi nemzetközi szociálista gyűlésen — a jó Isten tudja, micsoda célt szolgálnak ezek a nemzetközi szociálista összejövetelek kérdőre vonta az angol munkáspárt vezérét, Mac Donaldot, hogy miniszterelnök korában lehetővé tette a Magyarország pénzügyi talpraállitására engedélyezett nemzetközi kölcsön léírejövetelét és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a mai magyar uralom, vagyis a Bethlen-kor- mány megerősödjék. A szociálista képviselő eme ténykedését a hazafias magyar sajtó hazaárulásnak minősítette. Bizonyos, hogy semmiféle más nemzet nem tűrné el, hogy nemcsak nem egy törvényhozója, de akármelyik egyszerű polgára külföldön ilyen nyilatkozatot tegyen és bizony, ha mégis megtenné, hazatérésekor alighanem meglincselnék érte. A hazaárulás vádja azonban, szerintünk, mégis túlbecsüli ennek a ténykedésnek a jelentőségét. Erre a vádra egy nemzetközi szo- ciálista képviselő egyébként is egyszerűen azt feleli, hogy ő nem ismer hazát, tehát el sem árulhatja. Ebből az álláspontjából érthető csak egész furcsa szereplése. 0 azt nem látja meg, hogy a kölcsönnel, akárki adta és akárki tette lehetővé, nem egyik vagy másik magyar kormány pozícióján akartak segíteni és segítettek is, hanem az országon, az ország népén, amelynek rendezett államháztartásra, állandó értékű valutára és tőkére volt szüksége, hogy talpraállhasson. Legelsősorban szüksége volt ezekre a munkásságnak, mert hiszen ezek nélkül munkaalkalmakat teremtő termelés ebben az országban meg nem indulhatott. Ámde Peyer nemzetközi marxista téveszméi, az ő osztálygyülöletet hirdető fanatizmusa mindezeket nem engedik vele megláttatni. Azt ő is látja ugyan, hogy a nemzetközi kölcsön talpraállította az államháztartást, stabilizálta valutánkat és fokozatosan megindítja a termelést is, de mit ér neki mindez, ha ugyanez a kölcsön természetszerűleg azzal a következménnyel is járt, hogy a polgári magyar kormány kül- és ..belpolitikai állása megerősödött. Tipikus szoeiálista gondolkodás. Semmi jó sem ér semmit, ha az nem a szociálisták malmára hajtja a vizet. Egy vérbeli szociálista, legalább is magyarországi szociálista számára hiába teremtették meg a legideálisabb gazdasági állapotokat a munkásság részére, ha azok nem járnának egyszersmind'a szociálista vezérek korlátlan uralmával. Ez az álláspont utóvégre a vezérek szempontjából eléggé érthető. Ámde Mac Donaldot azért vonni kérdőre, hogy nem mondta, hogy Anglia csak Peyer és Rothenst»in uréknak ad kölcsönt, de Bethlennek nem, igazán nagy naivság és együ- gyűség. Mac Donald bizonyára nem lett hűtelen sem a saját, sem az angol munkáspárt meggyőződéséhez és elveihez csak azért, hogy Magyar- országnak kölcsönt adhasson. Ha adott, vagy hozzájárult a megadásához, akkor ez bizonyára nem volt és nincsen az angol munkáspárt elveivel és politikájával ellentétben. Ha mégis volna ebben a kérdésben valamely ellentét a volt angol premier és a pártja között, ehhez Peyer urnák semmi köze. Ezt az angol munkáspártnak kell Mac Donald úrral elintézni és az angol munkáspárt bizonyára nem szorul Peyer ur figyelmeztetésére, hogy vezére valamit a Mint legjobb forrásból értesülünk, a gyulai m. kir. államrendőrség célszerű elhelyezésére szolgáló uj épület költségei már az 1926. évi állami költségvetésben előirányozva vannak s az építési késedelemnek egyedüli oka, hogy a rendőrségi székház helyére nézve az érdekeltek, tudniillik az államkincstár és Gyula város, megegyező megállapodásra eddig nem juthattak. E tárgyban csütörtökön délután a városházán nagyobb értekezlet tartatott, de ez sem vezetett eredményre. Pedig attól lehet félni, hogy a huzavonát a belügyminisztérium megunja és a Gyula város részére előirányzott épitési összeget az államkincstár más városban építendő rendőrségi székház javára utalja át, mely esetben Gyula városnak ismét várnia kell, mig egy uj állami költségvetésben az itteni rendőrségi székház építésére fedezet lesz előirányozva. Hogy is áll tehát a dolog ? A városnak C9ak egy olyan készen álló üres telke van, melyet felajánlhat, ez a Braun-féle szölpárt érdekei ellen csinált. Ha pedig Peyer — amint bizonyára igy is van — azt akarta felpanaszolni, hogy Mac Donald ur nem jól cselekedte a kölcsön támogatást a magyarországi szociáldemokrata- párt érdekei szempontjából, hogy elfelejtette a kölcsön feltételéül kikötni Peyer urék hatalomhoz jutását, akkor ezzel a panasszal naivság és a szo- ciálistapárt szempontjából kár volt országvilág előtt előállani. Evvel a nagy nyilvánosság előtt való siránkozással csak azt érttette meg velünk és a világgal Peyer, hogy a magyar polgári, sőt konzervatív kormányt kölcsönhöz segitő angol munkásvezérnek a magyar szociáldemokraták politikai harcaival, hatalomvágyával szemben a Peyerékre nézve legkedvezőbb esetben is az az álláspontja, hogy viszont ezekhez meg neki nincsen semmi köze. Megint megismétlődött tehát az a tréfa, ami radikális politikusainkkal és szociálista vezéreinkkel már nem egyszer megesett, hogy körülszerelmeskedett külföldi barátaik, odaadó támogatóiknak kikiáltott külföldi elvtársaik erről a barátságról és támogatásról és innenső oldalról annyira áhítozott lelki közösségről nem sokat akarnak tudni. lőhől még rendelkezésre álló terület, melyen az építendő székház úgy helyeztetnék el, hogy homlokzata az Erdélyi Sándor-utra nézne. Másik terület a rendőrség jelenlegi elhelyezésére szolgáló épület. Harmadik a régi, volt Szarvas épület, mely csak úgy felelne meg, ha az egész épület, sőt a vele szomszédos Illich-féle, ma Pfaff féle saroktelek is hozzá megvótet- nék, mely esetben, a rendőrségi székház, a Jókai, Erdélyi és Korvin-utcák által kerített, tehát három utcára néző homlokzattal birua. Negyedik hely az Ipartestületi székház területe volna. Az első területet, mely ezidőszerint még a város központjától távol van, az államrendőrség nem tartja alkalmasnak. Ebben az államrendőrségnek igaza van, mert neki központi elhelyezés kell. A második hely választása esetén a városnak le kellene bontania a jelenlegi, rendőrségi elhelyezésre szolgáló épületet. Ezt a város sajnálja, mert az épület egy része Az államrendői'ségi székház elhelyezése.
