Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-09 / 12. szám
UX évfolyam 12. szám* Szerda lüjii!&t 1927. február 9. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. hirdetési díj előre Saeteadő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! MHILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendőfe. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. Próbáljunk csak lefelé is valorizálni. Békésvármegyének minden járásában van és működik egy úgynevezett műnk ab érmeg állapitó bizottság. Éppen mostanában olvastunk ezek működéséről s csak helyeselhetjük, hogy a napszámbéreket és munkakeresetet ezek a bizottságok a munkás és munkaadó életérdekeivel összhangba hozni kívánják. Nagyon helyes ! Ezt a szentirás igy fejezi ki: „Méltó a munkás az ő bérére.“ Ezek a munkabérűi egállapitó bizottságok a vármegyei napszámbérek megállapításánál erre valóban tekintettel vannak. Lehetővé kell tennünk, őszintén és igazán kívánnunk, hogy végzett munkája után mindenki, társadalmi és szociális igényei szerint, megélhessen, de emellett a munkaadó fizetési képességének, teljesítőképességének határát is figyelembe kell vennie. A vármegyei munkabérmegállapitó bizottságoknak az utóbbi hetek-hóna- pokban közölt bérlajstromait összeállítva, abból egy átlagszámot kaptunk, mely a fentebbi elvnek szem- meltartását igazolja. A bérmegálla- pitó bizottságok nem valorizálnak ugyan egyenesen lefelé, de mégis inkább ahhoz hajlanak, hogy a munkabéreket lehetőleg arányosítsák a békebeli bérekkel s pénzünk állandóbb értékével. De ezek a bizottságok figyelmen kívül hagynak egy igen fontos kérdést! Miért nem állapítják meg a házi szolgálatban állók, a kézi lányok, háztartási alkalmazottak, szakácsnők stb. kereseti bérét is ? Miért nem hozzák ezeket is legalább is mint „tájékoztató árakat“ a békebeli keresettel összhangba ? Mindenki tudja, hogy a tisztviselők fizetése most alig csak 75%-a békebelinek, az ipar, kereskedelem pang, a kereseti lehetőségek minimálisak, s ezek a szolgálati bérek ma három- szor-négyszer akkorák még mindig, mint a békében voltak ! A tisztviselő nem képes a szolgálatért teljes ellátás mellett havi 300—500 ezer koronát fizetni, ami a békebeli havi 10—15 koronával szemben ma 24—40 pengő bavonkint. Ebből az fog következni, hogy felhagyni kényszerülnek a kisegítő személyzet alkalmazásával. Ez nagy szociális baj lenne a szegényebb osztályok leányaira, kik a Felelős szerkesztő: ÍÍ0BAY FERENC szolgálatból lényegesen segíthettek magukon saját ruházatuk beszerzésében, sőt sokszor szüleiket is segítették, amellett a családi háztartásokban felügyelet alatt élve csak jót tanulhattak. Nem volna-e helye ezekben az esetekben is egy kis munkabérmegállapitó bizottsági szónak ? egy kis lefelé valorizálásnak ? Uj városnegyed a gyulai Aranyágon. A németországi Tárosfejlesztési és városfejlődési tanulmányok megállapítása szerint: a városok keletkezési helyük főpontjától számítva, mindig észak felé, tehát északi irányban terjeszkednek. Ez a tapasztalati tény és ugylátszik, hogy a városfejlődések természeti törvénye is. Ez a törvény összefügg a lakást építő, települő emberiség azon veleszületett ösztönével, mely szerint szereti lakóhelyét úgy felállítani, hogy annak házeleje délszak felé nézzen, hogy egész napon át állaudóan napsugár alatt, napsütésben feküdjék, mert szereti a meleget, tudja, hogy »melegben az élet, hidegben csak a halál ói«. »Ahova a nap besüt, oda az orvos megy«, vagyis a napsugár, az emberiség orvosa. A háznak tehát első kelléke, hogy eleje dél felé nézzeD, ezért sorakoznak az eredeti település idejéből fennálló régibb házak és utcavonalak kelet-nyugati vonalban, tehát elejükkel a déli frontra. A házhelyek nj telepítési területét tekintve pedig, kiváltkóp az alföldi folyóvíz- mellékeken, az a második főszempont, hogy a házhelyek lehetőleg a leghátasabb, legdombosabb helyeken épüljenek. Még a törökvilág idejéből fennmaradt Gyulán egy közmondás, hogy a letelepülő török, mielőtt házat akart építeni, megkérdezte a szomszédokat: »Volt-e itt viz ?« Ha azon feleletet nyerte, hogy volt, akkor azzal folytatta: »Ide nem építünk«. Ha megvizsgáljuk a gyulai uj települő sek területét, be kell látnunk, hogy a Nagy- magyarváros, Újváros, Nagyrománváros egy része, továbbá Ujgyula, sőt a legújabb települési Krinolinkert sem felelnek meg területileg az uj városalapitás törvényeinek. A Bakmajor sem célszerű modern házak építésére. Most azonban uj helyzet állott elő. Gyula város vezetősége a polgári fiúiskola elhelyezésére alkalmas telek után kutatva, helyes érzékkel megtalálta az uj városter- jeszkedós legtermészetesebb irányát és területét a város és vasúti állomás között elterülő arangági szőlöföldek teljesen tiszta, fertőzetlen altalajn, homokdombos, hátas Megjelenik szerdán és szombaton. és egyenletes területén, mely ősidők óta szőlőterület volt s majdnem egy teljes négyzet kilométert tesz ki. A gondolat ugyan nem uj, mert már boldogemlékü Dutkay Béla polgármestersége idején Szabolcs Gyula városi mérnök a városi képviselőtestület határozata alapján elkészítette az Aranyágon keresztülvezető uj józsefvárosi Sugár ut tervezetét, amikor a gerlai-ut rendezése volt napirenden. Ezt pár évvel később Molnár Albert városi mérnök is felelevenítette, amikor a Dömény- és Gyár-utcák rendezése volt aktuális. De ezen időkben e helyen legvirágzóbb szőlőművelés állott, ami a parcellázás gondolatát elodázta. Most azonban megtörtént a nagy uj kezdés, mely az érdeklődéiből következtetve, sikerre is fog vezetni. A józsefvárosi uj Sugár-ut a szőlőföldeken át már ki van jelölve, a Dürer utcai rósz ujonkövezve, annak folytatása ki van nyitva, az Aranyág sikátor nyílt keresztutcára szélesítve és feltöltve, ki vau jelölve az Erdélyi Sándor-ut vonalán az uj polgári fiúiskola épületterülete. Az uj józsefvárosi Sugár ut folytatását képező főútvonalra dűlő szőlőterületeknek szabályos alakú parcellákra kitervezóse és beosztása lázas sietséggel halad s remény van rá, hogy még a tavasz beállta előtt az egész vagy legalább is a főútvonal melléki parcellák az érdekeltek által a tervezett építkezések érdekében áttekinthetők lesznek. Miután ezen terület a város szivétől északra a vasúti állomáson belül fekszik, az egész gyulai határban a legdombosabb terület, altalaja homokos, tiszta és kitűnő ivóvizet is ad, jól alápincézhető, mindenhez közel van, környéke is rendezett és közvetlenül összefügg a várossal, kétségtelen, hogy ezen terület Gyulán uj városrész telepítésére a legalkalmasabb. Fordulat a gyulai tisztviselők házépítési ügyében. Dr. Lukács György országgyűlési képviselőnk január 24-ón levelet intézett Bálint Imre gyulai kir. államópitószeti műszaki tanácsoshoz, melyben tudatja, hogy egy jónevü építő részvénytársaság hajlandó lenne a gyulai tisztviselőtelepet felépíteni és a népjóléti minisztériumban erre előnyös kölcsönt is szerezni. Egyúttal bekérte a telepre vonatkozó felvilágosításokat is, amelyek nyomban felküldettek. Egyidejűleg kérték az ajánlattevők az építkezőkre vonatkozó adatokat, nevezetesen azok nevét, foglalkozását, a telkek nagyságát és sorszámát, az építtetők fizetési osztályát, évi fizetését, lakásbórót, építési igényét, az építkezni szándékozók saját tőkéjét és hogy a telek ki van-e fizetve és telekkönyvi- lég be van-e a tulajdonos nevére kebelezve? Ily értelmű kórdőlapok szót lettek küldve s azok kitöltve Gajevszky Géza városi pénztárnokhoz 24 óra alatt beküldendők.
