Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-12-31 / 105. szám
IíIX. évfolyam 105 szám Szombat Ctynla, 10257. december 31 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési’dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy es szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton LIjesztendő. Ma is az a nap áldozik le, ma is az a csillag ragyog, amely tegnap, de az est mégsem olyan, mint a tegnapi, mert ma, lezárul a múlt emléke és megnyilik a jövő reménysége. Búcsúztatunk egy esztendőt. A legtöbben szűk lehetőségek között töltjük életünket, mindig egyenlő dolgok terhe alatt görnyedezve. Vegyes érzelmekkel gondolunk az elmúlt évre, mely kevés igaz örömöt, kevés megnyugvást, inkább több megpróbáltatást hozott. Egyesek szemében talán egy könnycsepp is előtűnik. De valamennyien aggódva gondolunk erre a kis Magyarországra, amely most éli élete legnagyobb válságát és nem tartja más benne a lelket. mint az Istenben való hite és ebből a nagy, szent hitéből fakadó reménysége. Amíg remélni birunk, az Isten akarata van velünk, addig a sors minden csapása sem törhet meg bennünket, addig az élethez való ragaszkodásunk hihetetlen erővel tartja távol tőlünk a lemondás, megsemmisülés, összeroppanás szomorú végzetét. Ezzel búcsúztassuk az ó esztendőt. Hideg téli fuvalmak száguldanak végig lelkűnkön. Ezek egyszer átalakulnak a böjti szelek erejévé. Elkergetik tőlünk a telet, eltüntetik a havat, megolvasztják a jégpáncélt. Majd az Elet zöldjét hozzák felszinre a magyar földből, mely minden jel szerint elkezdi magából ontani az illatok illatát, a kikelet fönséges földszagát, az Isten nagy oltárának, a Jdindenségnek ezt a csodálatos ígéretét. Feltámadnak egyszer a magyar böjti szelek. Ezt érzik messze országok is. Reménységes vágyakozással nézzünk 1928 elé. Mit hoz az újév az egyénnek, a politikának, az országnak f Ezek a kérdések a gondolatok milliárdjait keltik fel az emberek agyában. egy éjszakán, a sorsok éjjelén, elhalad az emberi lelkek lótusza előtt, melynek ezernyi szirmára mindnyájunk neve fel van írva. Isten ezen az éjszakán megrázza a Léleklótuszt. Lepereg sok levél, fiatal és öreg, üde és hervadt, díszes és egyszerű s akinek neve egy ilyen levélen írva áll: az abban az esztendőben meghal. Nem tudhatjuk, kinek a levele hullott le, ezért szorongva várjuk, milyen változás áll be körünkben, életünkben, viszonyainkban. Talán régiben marad az egyén sorsa; de lehet az is, hogy szerencsésebbek leszünk, nyugodtabb révbe juthatunk. Az egyes törekvések, események, remény és emlékezet váltakozó színeiből alakul ki egy kép előttünk, mint a magas domb tetején merengő utas szeme előtt a halmok, völgyek, vetések, rétek egy nagy tájképpé olvadnak össze, melyben talán derűs színeket hoz az újév. A politikában egyelőre csak any- nyit látunk, hogy a világháborúk és forradalmak vérveszteségei után az újjáépítés nehéz és keserves erőfeszítéseit robotszerüen teljesítjük. — Látjuk azt, hogy a ránknehezedő gazdasági válságok, nyomasztó adóterhek és termelési nehézségek alatt nyögünk, görnyedezünk, de nem roskadunk le. A talpraállás kilátásait azonban nem annyira a parlament összetételeben, mint inkább az ügyes kormányzásban kell keresnünk. A legnagyobb biztosíték azonban kétségkívül a nyilvánosság és az a várható közszellem volna, mely ráneveli a nemzetet arra, hogy a politikai közéletet nem az apró, jelentéktelen érdekek gyorsforralója, hanem a nemzeti fejlődés hatalmas kohója s hogy csak a jellem, rátermettség és önzetlenség tüzpróbáin keresztülment egész emberek kerülhessenek azok közé, akik a nemzet sorsáról döntenek. E tekintetben 1928, nem sok reménnyel kecsegtet. Szerencsére az ország helyzetének javulása nem is egészen ettől függ. Az a közös érdek, mely három szomszédunkat a legszorosabban kapcsolta egymáshoz: az ország politikai, gazdasági és erkölcsi gyöngitése és letörése. Körülölelnek bennünket, mint a százéves tölgyet az élősdi borostyán s testünkbe szeretnék ereszteni gyökereiket, hogy elszívják belőlünk az élet nedvét. Szeretnék elzárni előlünk a szabad levegőt, elfogni az éltető nap sugarait, hogy karjaiktól elsorvadjunk és a szél első fuvalmától gyöngén dőljünk a porba. Szeretnék, de reménytelenül, mert tapasztalhatják, hogy bármilyen súlyosak is megélhetési viszonyaink, bármennyire is elégedetlenkedünk a helyzet mostohasága miatt, — még sem veszítjük el józanságunkat, nem forgatjuk fel közállapotainkat, nem csinálunk botrányokat, amelyekkel csak növelnők és szaporítanék bajainkat, hanem éppen a belső rend föntartásában feltaláltuk a konszolidációnak fő biztosítékait. A jövő süni fátyolén át villan tehát a magyar hajnal fénye, mely ígéri, hogy az 1928. év magyar év lesz. A világpolitika figyelme felénk fordult. Reményünk sugára, a külföld elismerése, megvilágítja a magyar igazságot. Ezt dobogja minden magyar szív, ezt zúgják az elszakított erdők, patakok, folyók. Ezt a reménységet váltsa be: 1928. Boldog magyar újévet! Lgy indiai mithosz szerint Isten Erdélyi katolikusok, a pápánál. Az erdélyi katolikusok küldöttsége megjelent a pápa előtt. A küldöttség az erdélyi magyar katolikusság hűségéről és ragaszkodásáról biztositotta a pápát, de elpanaszolta keserveiket is. Gasparri bíboros, majd maga a pápa is kihallgatáson fogadta a küldöttséget, érdeklődött sorsuk iránt és áldását adta reájuk. Gasparri bíboros Románia belpolitikai viszonyai iránt is érdeklődött. rüt 1927. évi december 31-én tombolajátékkal egybekötött az Otthon káüéházban. 150 tombolajegy ellenében 50 dib értékes tárgy: 1 dib 8 hetes malac, 2 üveg Fjffljjtftr pezsgő, 5palack bor, 5 üveg likőr és még 37 értékes tárgy lesz kisorsolva. LjiuilU! • l UUVWf fl/C'f —A f L-i £ tv/l 11 L/v/tV-y LL Családias Szilveszter est
