Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-12-28 / 104. szám
2 ti ékéi 1927. december 28 zott az iparosság a saját céljai elérésére s a magyar haza felvirágoztatására. Meleg szavakban emlékezett meg azokról, akik a mostani díszes székháznak alapjait — a Gyulai Iparos Ifjúsági Egylet nevén — megvetették. Nincsenek már ezek közül az élők sorában Göndöcs Benedek, az országoshirü apát-plébános, Sál József, a mostani elnök érdemekben dús édesatyja, Gyula város áldottemlékü polgármestere, Dobay János. Szeretettel köszöntötte azonban a jelenlevő Kóhn Dávidot, az iparosság mindenkoron való lelkes barátját és az ipartestület évtizedeken át volt kitűnő jegyzőjét. , A lélek melegségével elmondott, meghatóan szép beszédet nagy szeretettel hallgatták s lelkes tapsok és éljenek köszöntötték azt az elnököt, aki hatalmas munkát végez az ipartestület érdekében. Az iparosság iránt való szeretet és őszinte lelkesség csendült ki Kóhn Dávid minden szavából, aki érdekes történelmi visszapillantásában az iparosság 50 év előtti küzdelmeit vázolta. Különösen kiemelkedő, értékes volt a tartalmas beszédnek az a része, amelyben a céhrendszer megszüntetésének okait ismertette s az akkori iparosság lelki világát, vágyait és céljait világította meg. Beszédének végső akkordjában szivet- lelket megkapóan csendült ki az a gondolat, forró meggyőződés, hogy ez a mostani iparosság, amely annyit tud áldozni, munkálkodni a közért, megérdemli, hogy megérje az igazság napjának felragyogását és részese legyen Nagy- magyarország minden dicsőségének és áldásának. Hatalmas zugó tapsok fogadták a remek beszédet és meleg szívvel gratuláltak Kóhn Dávidnak ifjonti erővel és friss szónoki készséggel elmondott beszédénez. Jároly József, a társulat jegyzője ismertette ezután a székház felépítésének nagy müvét. Nagy szorgalommal felsorakoztatott adataiból világosan és meghatóan rajzolódott ki előttünk az az emberfeletti küzdelem, amelynek ered menye itt áll előttünk az iparosság büszkeségére, Gyula városának díszére. Ügyes, alapos és mindenrészletet megvilágító ismertetését nagy érdeklődéssel hallgattuk és szívből tapsoltunk azok nak a szép, lelkes és magasztos szavaknak, amikkel gazdag ismertetését végezte Fejes Bertalan kért most szót, aki választékos szép szavakban emlékezett meg a ma gyár iparosságnak a történelem folyamán kifejtett, a nemzetnek dicsőséget és elismerést hozó teljesítményeiről. Szeretetteljes beszédben őszinte elismerését fejezte ki a vezetőség fáradhatatlan és áldozatos munkásságáért s arra kérte az Ipartestület irányitó faktorait, hogy ezentúl is vezessék az iparosságot a társadalom többi osztályával testvéries együttérzésben a szebb jövendő felé. A zárószót Schneider Mátyás mondta el. Összefoglalta az Ipartestületnek eddigi munkásságát, küzdelmeit, főbb vonalakban jelezte a kitűzött célokat s bölcs szavaiban megjelölte az utat, amelyen az iparosságnak haladnia kell. Tartalmas, komoly beszédét nagy megértéssel hallgatták. A felejthetetlenül szép ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget. Testvéri szeretettel kívánjuk, hogy legyen ez az ünnepélyes megnyitó üdvös eredmények kiinduló pontja s az uj székház az iparosság testvériességének mindenkor békés és boldog otthona. továbbá az összes taue- és nmveszlemezek nagy választókban állandóan raktáron SCHILLINGE!? LIPÓT 9t*8 4—4 vas és eépr»ktárában Domonkos János <845-1927. Gyula váro3 társadalmi és közéletének egyik érdemekben gazdag, de igényeiben szerény, munkás tagja Domonkos János, a bel városi róm. katb. iskolának 38 éven át volt kiváló tanítója december 24 ón, életének 82-ik évében, pár heti gyöngélkedós után elhunyt. Galíciában, Tarnopolban született, hol atyja egykor ott állomásozó magyar ezredben hivatásos katonai szolgálatban állott, de rövid idő múlva ismét visszatért családjával együtt szeretett hazájába és pedig a kedves Nagyváradra. Domonkos János Nagyváradon végezte összes iskoláit kitűnő sikerrel Miután pár évig egyik biharmegyei községben működött az 1868. évben Gyulára választatott meg az akkor még „főellemi“-nek nevezett belvárosi iskolához tanítóul. Uj állomásának elfoglalásával fényes jeleit adta kitűnő képzettségének. Nemcsak a gyakorlati tanítás terén, hanem a tankönyvirás világában is sikert és dicséretet nyert egy általa szerkesztett uj Abcés- könyv megírásával, melyben az azon időben divatos „hanyostatási írva olvasás“ nehézkes módszerének könnyítését vezette keresztül. — Ezen könyv bár elismerő dicséretet aratott, mégis anyagi okokból nem jelenhetett meg. Nagyobb sikert ért el „Békósmegye földrajza“ cimü tankönyvével, mely több kiadásban évtizedeken át használatban volt Munkaszeretete a tanítás mellett mindig keresett és talált egyéniségének és hajlamainak megfelelő foglalkozási tárgyat s kiterjeszkedett a szel lemi és gyakorlati élet különböző területeire is. Tanügyi cikkei, változatos tárgyú értekezései összegyűjtve több vaskos kötetet tennének ki. Mint a kertészet, szöllószet és gyü- mölcsószet rászületett, hivatott kedvelője, aa elméleti tudás mellett gyakorlatilag is fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Ezen a téren kutatásaival, kiséríetezóseivet és ezek alapján szerzett tapasztalatainak közrebocsátásával a kertészet, gyümölcsészet kedvelőinek és a hivatásos kertészetnek is hasznos szolgálatokat tett. A legegyszerűbb emberrel sem átallotta az ismeretséget, nem rejtette a a világosságot véka alá, bármikor és bárkinek mindig szívesen szolgált jó tanácscsal és útbaigazítással. De teljes otthonossággal forgoló dott a költészet virágos mezején is. Mint mély érzésű természetbarát és a magyar lélek megtestesült képviselője, költeményeiben a lyrítus és népies irányt követi. Irodalmi dolgo zatait gondos alaposság, éles megfigyelés, helyes Jitólőképessóg jellemzi. Irálya tőről - metszett magyaros, gondolatokban gazdag és tömörsége mellett is világos, kaöayen érthető . Nyugalomba lépése után uj tisztséget vállalt, mint a vármegyei régész és közművelődési egyesületből „gyulai“ vá átalakult ina - zeum igazgató őre. — Ily minőségében nagy buzgalommal átszervezte és újból rendezte a múzeumot oly sikerrel, hogy felsőbb helyről elhangzott megállapítás szerint a muzeum az ő kezelése folytán a vidéki múzeumok első sorába került. Ezen munkálkodásában nagy segítségére állottak e téren végzett korábbi tanulmányai és igazságos kritikai érzéke. A derék férfiú temetése karácsony másodnapján történt nagyszámú volt tanítványai, tisztelői és pályatársai impozáns őszinte részvétele mellett a Szentháromság temetőbe. — Sírja felett ezidőszerint legidősebb kartársa Scherer Benedek méltatta érdemeit. A gyulai ópitőmunkások dalköre úgy a gyászháznál, mint a temetőben egy egy igen szépen előadott karénekkel vett részt a temetésen. A sírnál a beszentelóst egyik kedves volt taDENTIST MISIT* JÁMOt fogászati műterme 30 éwi gyakorlattal fájdalommentes foghúzás, tömés és fogkezelés. — Saját technikában mQfogak, aranymunkák, fogsorok szájpadlással és anélkül, elsőrendű anyagból, jótállás mellett. Javítások leggyorsabban Vidékieknek soron kívül. Ambulatoriumi árak, igen kedvező fizetési feltételek. 102S 2—6 Saját ház Br. Wenckheim Béla-u. 29, (Vasut-utca, népkert mellett). nitványa Barabás György békési eseeres plébános. kerületi tanfelügyelő végezte. A halálesetről a gyászeset folytán mélyen lesújtott egyetlen leánya, gyulai állami iskolai tanítónő és az iskolafenntartó hitközség is külön gyász- jelentést közölt. Ki hosszú életében oly nemes munkásságot, lankadatlan tevékenységet fejtet't ki, nyerje nyugalmát a föld ölében, melyet any.- nyira szeretett és örök jutalmát a túlvilágon. Isten vele! Áldás és béke hamvaira ! A Reisner malom égése. Borzalmas tűz Gyulán. Elégett 3 autó. a gép-, asztalos- és lakatosnmliely. A esabai tűzoltók is segédkeztek. Karácsony második napján este fél 7 órakor tüzet jelzett a tüzórség. Kint vészhir terjedt el a városban pillanatok alatt, hogy Gyula város közgazdasági életének egyik legfontosabb és legmodernebb alkotása: a Reisner malom ég. A tűzoltóság pillanatok alatt 3 fecskendővel, tolólétrával és szerkocsival a helyszínen termett, ahol ekkor már pokoli látványt nyújtott a borzalmas tűz. A szörnyű veszedelemre való tekintettel Pettner József tűzoltóparancsnok telefonon a békéscsabai tűzoltóság segítségét kérte, akik később meg is érkeztek s a mentésben segédkeztek. A tűz a gépház mellé épitett autógarázsban keletkezett, ahol a benzin meggyulladt s a boszorkányos gyorsasággal terjedő tűz folytán a plafon is átégett s a gépház fölött levő asztalos- műhely körülbelül egy vaggon szerszámfával együtt a tűz martaléka lett. Leégett ezenkívül a laKßtosmühely egész berendezésével, szerszámgépeivel együtt. A garázsban levő három autót sem lehetett megmenteni a tűz hirtelen terjedése és a garázshoz való közeledés lehetetlensége miatt. Tűzoltóink Pettner József parancsnok vezetése és irányítása mellett megfeszített munkával láttak munkához. Nekik köszönhető, hogy ez a rendkívül fontos gazdasági üzem nem lett a tűz martaléka. Hatalmas erőt fejtettek ki, hogy a tüzet lokazálják s ez a törekvésük fél 7 órától féltizig tartó életveszélyes és szinte emberfeletti munkásságok után teljes mértékben sikerült isAmint ez már szokásos, rövid idő alatt népvándorlás indult meg a tü'z felé, amelynek borzalmas látványossága és hatalmas méretei szinte túlszárnyalták az eddigi gyulai tüzeseteket A kivonult katonaság és rendőrség csak erős munkával tudta a rendet biztosítani s a tűzoltók munkáját zavartalanná tenni. Egyébként a tűz színhelyén még most is .őrség tartózkodik fecskendővel, hogy a még esetleg lappangó veszélyt elháríthassa. A kár hozzávetés szerint 40 ezer pengő körül van. A tűz okának kiderítésére ma délután száll ki a tüzvizsgáló bizottság.
