Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-12-10 / 99. szám
LIX. évfolyam 9J». szám Szombat twynla, 1037. december ÍO Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetésijdij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal : Gyulán, Templom tér 7. sz, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY' FERENC megjelenik szerdán és szombaton Öngyilkosságok. Az újságolvasó csaknem minden nap találkozik az állandó rovattal, mely az „Életuntak“ címet viseli. Megdöbbentő rovat, mely a mai súlyos megélhetési viszonyokat elszo- moritóan tárja elénk. Ezenkívül mély bepillantást enged a lelki élet benső titkaiba és elferdüléseibe. Fiatal lelkek szerelmi bánatukban méreghez nyúlnak. Családapák állás hiányában maguk ellen szegezik a pisztolyt, anyák gyermeküket magukkal rántják a halálba, szülők nyomorgó családjukat kiirtják. Már maga a cim is megdöbbentő : „Életuntak.“ Az örökérvényű igazságok egyike, hogy az élet Isten legnagyobb ajándéka, mely- lyel méltónak tartja az embert arra, hogy élhessen és élvezhesse mérhetetlen kegyelmét. Milyen lelki eltorzulások vezethetik az Isten leremtvényét arra, hogy megunja ezt a nagy ajándékot ? Vagy talán elborult elméjükkel ezen nem is gondolkoznak, hanem csak unják a mindennapi élet gondját, baját, fáradalmát és küzdelmét ? Unják azt, hogy minden betevő falatért meg kell dolgozniok ? Az embe-rj élet is a természet alkotása, mint minden más és az is alá van vetve az ős igazságok törvényeinek. Ha valakinek a lelkét egy nagy vihar rázza meg, tűrje el kétségbeesés és belső fsszeroskadás nélkül. Emellett az embernek az életfeladata a munka. Ki tudná azt megmondani, hogy mi lenne abból, ha az embernek nem kellene dolgozni azért, hogy élhesseu. Akkor az élet elvesztené értelmét, a szorgalom, megelégedés, öröm és vele mind megannyi magasztos fogalom megsemmisülne- Életünk céljait csak a munka segítségével valósíthatjuk meg, innen van, hogy aki az eredményeket nem tudja gyorsan elérni, a kérdésnek könnyebb oldalára tekint és megunja azt, hogy dolgozzék. Az apró lelki kilengésekkel kiizködő lények alkotöi nem tudnak és a dolgok mélyére nem látnak. Az öngyilkos fiatal leány nem tudja tettének következményeit és azt, hogy kezének nem az a rendeltetése, hogy ha életről van szó, lemondóan intsen és vele életét kioltsa, hanem használja fel a munkára és majdan hivatásához képes simítsa el a gond redőit férje homlokáról és vezesse el gyermekeit az élet nehéz útjára. Mikor egy gyermek megöli magát, igazán nem gondolja meg, hogy szülei lelkén mélyebb és fájóbb sebet üt, mint saját testén és vele együtt sírba száll a szülők sok- fáradozása és drága, szép reménye. Nincs ember, akinek életében a megpróbáltatás elő ne forduljon. Boldog évek, jó kereset, megelégedettség után egy véletlen folytán bekövetkezhetik a fordulat, az anyagi gond elkerülhetetlen, mikor is az emberi kötelesség nem a halálba való menekülés, hanem az erős akarat és a munka, melyek a csilád nyugalmát és megélhetését visszaadják és biztosítják. Nem a kés, nem a méreg, nem a fegyver, hanem az önbizalom és a kitartás matatja meg a kivezető utat, továbbá az, hogy a kétségbeeső lelkében fellobbaüjon a bizakodás és a lélek sötétségét a remény világosítsa meg. Mit ér a szociális intézkedések tömege, mikor naponként annyian eldobják maguktól az életet! Azt mondják, nagy a nyomorúság, sok a nélkülözés, nincs munka. Ez igaz. Azonban nem kényelmeskedéssel, hanem szívós kitartással biztosítani lehet az élet feltételeit és mindenki előtt" megnyílhatnak az Bocsánatot kérünk a világ valamennyi nemzetének diákjaitól, hogy azt a vad hordát, amely egy uj tatárjárás módjára Erdélyt végigdulta és amely Szent László városában elvetemült vadállatiasságról tett tanúságot, a „diák“ kifejezéssel merjük titulálni. A diákok egy nép szellemi arisztokráciájának jelöltjei mindenütt a világon, az a fiatalság, amely értelmi és erkölcsi tulajdonságokban kiválni akar a tömegekből és vezére, irányítója akar lenni nemzetének, intézője a közügyeknek, kormányzója, igazgatója a nép millióinak A diákokat mindenütt a szeretet, az anyai gon dosság szokta fogadni, akár saját hazájukban gyülekezzenek össze, akár valamely nemzet közi összejövetelükön idegen országok fogadjanak idegen diákokat Nagyváradon azonban csak a naiv lelkek várták ilyen szeretettel Nagy Románia diákjait, a tapasztaltabbak, a helyzettel ismerősebbek menekültek előlök. S jól tették. Hiszen akik jöttek, nem diákok voltak hanem vad horda, akiknek nyomát dulás, fosztogatás és vérözön jelezte. Még vendéglátójuk, aki egymaga százötven leánytársuknak adott szállást, az is holtra verve maradt a csatatéren, amelyet Nagyvárad utéletörömök, melyeket nem egyszer csak szenvedések árán lehet kiérdemelni, mivel az emberi életben semmi sem adódik ingyen. És még egy. A huszadik század embere könnyen elveszti prespektiváját, rohan az életben, elragadja az emberi indulatok hulláma, a pénz utáni vágy s mig idegei az élet küzdelmében végsőkig feszülnek az életért, közben elfelejt élni. Ez az oka, hogy ha szivét a gond vihara rázza meg, ezt kétségbeesés és belső összeroskodás nélkül nem állja ki. Es nem látja, hogy körülötte virágok is nyílnak s nem gondol arra, mikor maga ellen szegezi a fegyvert, hogy élni szép, élni jó, élni még;s érdemes, mert a vonuló felhők mögött örökké kék az ég . . . Ky. cáin rendeztek. A tudósítások kiemelik, hogy azokat a borzalmas vadságokat, amelyekből egész Euró pa megismerheti, kiket gazdagított fel a mi rovásunkra, nem erdélyi diákok hanem a régi királyság egyetemeinek tanulói követték el. Ez elismerés az erdélyi főiskolák diákjainak és kétségtelen dicsősége a magyar kultúrának. Mert hogy miért különböznek Erdély diákjai a régi román királyság diákjaitól azt miudeuki nagyon jól tudhatja Magyarorszá gon is, Romániában is. Most pedig bizonyára meg fogja tudni egész Európa. Meg fogja tudni, hogy az az elnyomottnak állított erdély románság hasonlíthatatlanul felette áll kultúrában királyságbeli fajrokonainak, akikhez a győzők most odakényszeritették és akiknek ennek következtében el kell szenvedniük min- deu szégyent és megvetést, amely királyságbeli fajrokonaik elmaradt kultúrája, fogyató kos politikai erkölcsei, balkáni barbársága miatt érik Európa szemében Nagy-Romániát. Felette áll kultúrában, mert részese volt egy ezeréves nemzet nagyszerű kultúrájának, mert őseik olyan szerencsések lehettek, hogy beköltöztek egy olyan ország területére, olyan Dr. Lukács György nyilatkozata a polgári fiúiskola ügyéről. Kora tavasszal megkezdődhetik az építkezés, ha a város az építkezési költségek harmincszázalékát fedezi Volt alkalmunk beszélni Lukács György dr. v. b. 1.1., városunk nagynevű képviselőjével, ki érdeklődésünkre — a polgári fiúiskola építkezési ügyére vonatkozólag a következőkben volt szives informálni bennünket: Kornis Gyula dr. államtitkár január hó folyamán lejön Gyulára, bogy a polgári fiúiskola felépítésére vonatkozólag Gyula városával a szerződést megkösse. Az állam az építkezési költségek hetvenszázalékát adja, a feninaradó harminc százalékot a város köteles viselni. — Amennyiben a város a harmincszázalék költség előlegezésére hajlandó, kora tavasszal megindulhat az építkezés, mert az állam a részére eső hetvenszázalókot röviddel julius elseje után kifizeti, miután az uj költségvetési év julius elsején kezdődik. Oláh „diákok“.
