Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-11-05 / 89. szám
2 Békés 1927. november 5 19" VOLGA OROSZ TISZTI ZENEKAR ~9| november 3-ától a Kis Komlóban s mellékhelyiségeiben hangversenyez minden este. — Orosz zene, ének, tánc. — Szombaton záréra reggel 5 érakor. — Minden este sertéscsülkös bableves. — Minden szerdán és csütörtökön hal vacsora. "7S 2 a hat éves Mihály, hanem Brat iáim diktatúrája és a liberális klikk olisfar- hiája ellen, amelyeknek Károly élénk ellenzője. Ezért igyekszik meggátolni Bratianu Károly visszatértét, mert ez egyúttal az ő végét is jelenii Addig pedig szuronnyal és puskatussal kormányoznak Romániában, a puskaporos hordó fölött. A Siliü-M! kiuresiilye. Október 31-ón, a reformáció ünnepségén folyt le az a kulturestóly, amit a Bethlen- Szövetség a gyulai evangélikus templom javára rendezett. Az estély lefolyása, a szereplők által előadott számok tartalmi és művészi értéke, az egész estély hangulatán végig vonuló ünnepélyes komolyság a nagyszámban megjelent közönséget teljesen kielégítette. Ismét csak azzal a meggyőződéssel távozha tolt, hogy érdemes volt ezen az estélyen megjelenni, mert művészi, szellomi és lelki téren meggazdagodott. Dr. Konrácl Ernő eszmékben gazdag és fordulatos megnyitó beszéde, vitéz Görgey József katonás rövidségü, de annál frappánsabb szónoklata Tátrai Károly talpraesett záróbeszédé az estély szellemi részét alkották, a mihez méltán csatlakozott Kimer Gusztáv vallástanárnak nagy művészi készséggel előadott szavalata. Az estélynek művészi része csak még fokozta a közönség gyönyörködését. Alkalma volt a közönségnek ismét egy olyan ónekmü- vésznő énekében gyönyörködni, ki a közönség előtt letette a pózolás minden mesterfogását és a lelket szólaltatta meg művészies énekében. Sziits Ernőnó nevét nem ismertük eddig Gyulán, de annál kedvesebb lesz a jövőben közönségünknek, mert a mit nyújtott, a töröl metszett magyar női léleknek művészi megnyilatkozása volt. A klasszikus darab (Tosca ária: Puccinitől) előadása sikerült, de egyetlen fia volt özvegy édesanyjának L. minduntalan édesanyjáról és kis húgáról beszélt, akiknek egyetlen örömük, támaszuk ez a kedves kis katona lehetett . . . Az egész társaság megkedvelte a rövid idő alatt és megígértük neki, hogy harctéri „üzeneteit“ nem hagyjuk válasz nélkül. Jött az indulás ideje. Elhangzottak a ve zényszavak, búcsúzni kellett. „Fognak-e néha- néha rám gondolni? És ha elpusztulnék, oda kint, igy ilyenkor halottak napján ejtsenek érettem is egy könnyet ... Ne felejtsenek el “ Ezt már komolyabban mondta és a mi szivünk megtelt valami fájó, különös előérzettel. Integettünk nekik, ameddig csak el nem nyelte a távolság őket előlünk, egy szép szőke lányka meg egyre törülgette könnyes szemeit, Előérzetünk — sajnos — nem csalt. Alig fél esztendő múlva elmaradtak a „Feldpost“ kár- tyák és a lapokban olvastuk a szomorú hirt : L. J. hadnagy, a Signum Laudis, stb. tulajdonosa hősi halált halt az orosz harctéren. Akik beszéltünk vele, őszintén megsirattuk a derék fiút és a halálra sebzett szivü édes anyát, testvérkét. A fehér arcú kis katona vájjon merre alussza örök álmát ? mintha mégis több bensőséget lehelt volna Kaesóhnak Regős éneke! Fülünkben cseng nemcsak a Piros rózsa dallama, de Székács nótája is. Remeket alkotott és ezt örömmel iktatjuk az utókornak ezen jegyzőkönyvébe. Edvi Illés István énekművészről már előre megírtuk, hogy most indul el pályájára. Tőle nem várhattunk még kiforrott művészi lólektől megszokott előadást. Mégis nagyon megnyerte a közönséget. Sokat ígérő képességet áruit el Az éneklés művészi kivitelében jó mesterei vannak, akiktől sok értékes dolgot tanult el. A XVII. századbeli magyar énekért pedig különös köszönettel tartozik a közönség. Végre megértük az időt, hogy kibányásszák már művészeink sz elfeledett múlt századok ének kincseit ! Kiss Pál mint zongorista mutatkozott be- A szerény kísérő egy külön számot is vállalt, ami nem volt a műsoron. Hagyszerü technikája hamar feltűnt. A jobban figyelő szemét nem kerülte el az a törekvése, bogy a darabjában iparkodik megszólaltatni a szerző benső, rejtett érzéseit. Nagy érdeklődéssel várta a közönség dr. Kultsár Sándor cimbalomjátókát Sokan talán nem is gondolták, hogy mit lehet cimbalom- játékkal élővé tenni. Az a zugé tapsvihar, ami a játék után felhangzott, legjobban megmutatta, hogy a cimbalom egész történetet tud visszavarázsolni és olyan finomságokat kifejezni, amit nem is sejtettek. Melegen gratulálunk a művészi lelkű orvosnak, hogy szépen sikerült cimbalomjátókával megmutatta, mit lehet cimbalommal elővarázsolni. Dr Kovalszky Róbert kísérő volt Edvi Illés éneke mellett. Á kész és élvezettel hirtelen alkotó mester ült ismét a zongora mellett, mintha összenőtt volna vele. Különös elismerés illeti a református énekkart e mostani szerepéért. Már a külső formaruha is, amiben megjelent a kar a közönség előtt, tetszést aratott. Jelenti azt, hogy a karban eltűnik minden egyéniség, egybeolvad a hang, hogy lehetőleg tökéletesen interVan-e aki kegyeletes kézzel tele hinti korai sirhantját az ősz virágaival ? Hisz úgy szerette azokat. Van-e, aki egy imát mormol el felette? Hisz oly kedves volt. Fülembe csengnek utolsó szavai: „Halottak napján ejtsenek érteni is egy könnyet és ne felejtsenek el.“ Látod, kedves kis Hősünk, nem felejtettünk el. Sem tégedet, sem azt a sok sok drága hőst, tisztet, közvitézt, akik a mi édes Hazánkért, Nagy-Magyarországért feláldozták életüket, itt hagyták bus árvaságban kedveseiket, övéiket. Bár az élet sok gondja, baja, keserűsége, csalódása, a létért való erős küzdelem, a napi munka robotja, lelki és testi szenvedéseink vagy örömeink talán háttérbe szorítják, el-elhomályo- sitják is rövid időre szellem, alakotokat, de amikor megpihen a lelkünk és ráér veletek foglalkozni, akkor érezzük csak igazán, hogy a ti példátok gyémántnál ragyogóbban mutatja azt az utat, amelyen haladnunk kell, ha azt akarjuk, hogy az édes hazánk testéből kitépett részeket visszakapjuk. Ti pedig drága Hőseink, aludjatok ... Álmodjatok az eljövendő Nagy Magyarországról, mindnyájunk reményéről, vágyáról . , . pretálja a szerzőt. A vegyeskar nagyon nehéz szerepre vállalkozott, mikor Borsay: Október 31 ón című darabját adta e’ő és nagy dicséretére legyen mondva, feladatát szépen megoldotta. A férfikar ismerős darabot adott elő de úgy, hogy ezt és ilyen előadásban mindig élvezzük. Csak az tudja Kertész Lajos karmester munkáját értékelni, aki maga is próbálkozott kart vezetni, nevelni és a közönség eió állítani A Bethlen-Szövetség megnyugvással te kiüthet az estély rendezéssel járó munkájára, a művelődésnek egy szép kövével gyarapította a szeilomi élet nagy épületét és nehány ezer téglával az evangélikus templom épületét. A gyulai kirakatverseny. Műit számunkban közöltük a Kereskedelmi Csarnok bíráló bizottságának döntését a gyulai kirakatvorseny ügyében. E számunkban megkíséreljük nehány vonással ismertetni az egyes főbb kirakatok rendezése körül kifejtett nagyszerű ötleteket s azt a hatást, amelyet a nézőkből a találékonyságnak, a renge teg színnek és fénynek sokfélesége kiváltott. Magyarország térképének nagyszerű összeállítása, a rengeteg selyem, szőnyeg és kelma Ízléses elrendezése Neumann Márton kirakatát első helyre emelte s állandóau hatalmas közönség gyönyörködött úgy az ő, mint Goldberger Ignácné két kirakata előtt, amelynek magyaros jellege, a sok szín ízléses összehangolása elragadta a nézőt Imponálóan elsőrangú hatású volt a Dobay János kirakata, amely komoly Ízlésével és megkapó gondolatával rengeteg néző figyelmét és érdeklődését kötötte le, Gyepes Erzsébet pamutkirakata csupa találékonyság, elsőrangú izlós eredménye Roppant nehéz lenne eldönti, hogy a vaskereskedők gyönyörű kirakatai közül melyik vihetne el a pálmát. Szebbnél szebbek voltak a Végit és Farkas, Lakos és Schillinger cég bámulatos és hatásos kirakatai. Megka- póan impozáns volt komoly színezetével Kovács József gyertya, Balta Tibor hatásos rádió kirakata Lebilincselte a nézőt Veres Lajos pompás, változatos és fényes kirakata, mig Ja- nászka Lajos selyem és bársony csodáival ejtette bámulatba azokat, akik az idei divat- kelmókről akartak tájékozódni. Az elragadtatás hangján Írunk a Vlagyovits és Mihalik cég bámulatos találékonysággal ritka egyéni ötle tessóggel megrendezett kirakatairól, a Kastély kertészet magyaros témájú, végtelenül poótikus kirakatáról, (melyet finom Ízléssel Szilágyi Káló rendezett), úgyszintén Brill Bernátné gazdag és szépséges selyemkirakatáról. Újszerű és nagyhatást keltő Nagy József stilizált autó a Stéberl cég mozgó és a Scheibert cég hatásos, szép kirakata. Szabó József ragyogó fényben úszó, dús és káprázatos kirakata, valamint Gyulai István és Stéberl András sok fáradságot jelző, rendkívül ügyes kirakatai nagyon tetszettek. Örömmel említjük még Ehrenfeld S. ékszerész irredenta eszmét propagáló, fényes, szemet kápráztató, fölsóges elgondolásu kirakatát, amely megkapó módon tárta a néző szeme elé azt a rengeteg kincset amit Trianon miatt elvesztettünk. Ragyogó, finoman megrendezett kirakatának rengeteg nézője akadt. Felsoroljuk még a Köztisztviselők Szövetkezete, Névery Béla Werner Károly, Kéri Andor és Lajos remek teáskirakata, Garai János, Nádor cipőáruház, Grőh Testvérek, Tanai, Hanzsala Gyula, Csiszár. Modern Cipöáruház, Messinger Hermann, Fried Jenő és Gara Aladár kirakatait amelyeknek kirakatrendezői mindent meg tettek, hogy hatásos és művészi tekintetben felejthetetlen hatásút produkáljanak. Kiadó i mmlilrali szila Kossuth tér 14 szám alatt. 863 i—1
