Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-10-29 / 87. szám
LI\. évfolyam 87. szám Szombat Oyula, 1937. október 29 Előfizetési ái-ak : Negyedévre: Helyben... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetésiedi.j előre ílzetendS. i3 J2j XSl. jOj wD POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Lloyd George szava. Lloyd George, a nagy angol államférfiéi és a még nagyobb háborús uszító, aki mindaddig, amig aktiv politikát folytatott, a legerősebb ellenállást tejtette ki a legyőzött nemzetek talpraállitása ellen, beszédet mondott a népszövetségi egyesület gyűlésén, amely beszédben megtagadva eddigi politikáját, élesen kikelt az igazságtalan békeszerződések ellen és követelte azok általános revízióját. Lloyd George beszéde élénk feltűnést keltett világszerte, mert hiszen senki sem volt elkészülve arra, hogy épen ó fog pálcát törni azok felett, akiknek mindezideig tapsolni tudott s akik megteremtették Magyarország számára Trianon gyászos emlékezetű békéjét. Lloyd George azonban megváltoztatta nézetét a békeszerződésekről és mi most nem kárörvendő és gúnyos megjegyzéssel, hanem örömtől sugárzó baráti szavunkkal akarjuk fogadni a nagy angol államférfiul. Igen, meg kell mondanunk őszintén, mi vártunk erre a pillanatra és biztosak voltunk benne, hogy a felvilágosodott, intelligens nemzetek rá fognak jönni előbb-utóbb arra a hallatlan igazságtalanságra, amelyet Magyarországgal szemben elkövettek a kényszerbéke alkalmazásával. Tudtuk nagyon jól, hogy hangunk nem lehet pusztába kiáltott szó. bár ellenségeink gyűrűje vesz körül és nehéz az igazi szónak keresztül hatolni Nyugat felé, az ellenségek barrikádjain. Épen 1 ezért fokozott örömmel fogadtuk, amikor i Rothermere lord mellénk állott és sajtójában szót emelt a magyar igazság érdekében. Lloyd George sokat segíthet ezzel a beszédével nekünk magyaroknak. Magyar- országról mindezideig nem sokat tudtak külföldön és panaszkodásainkat is legnagyobb részt kétkedve fogadták. — De Lloyd Georgeot ismeri az egész világ. És amit Lloye George mond, az való tény, nem pedig csak föltevés, amely esetleges tévedéseken is alapulhat. Azt mondja Lloyd George, hogy a győztes hatalmak, mikor megalkották a békediktátumot, csupán tökéletlen értesülésekkel rendelkeztek Európa viszonyairól. És igy folytatja: A békeszerződéseket amúgy is keményen állapították meg, de tetejébe alkalmazásuk során figyelmen kivül hagyták mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket 1919-ben a legyőzőitek védelmére illesztettek be a szerződésekbe. Lehet-e Európában biztonságról beszélni, amikor a legyőzött népek minden egyes katonájával szemben Franciaország húsz, Csehország pedig négy katonát tarthat fegyverben ? A legyőzött nemzetek mindössze 250 ezer katonával rendelkeznek, mig a kontinensen lévő szövetségeseink tiz millió embert tartanak fegyverben. így beszélt többek között a nagy angol államférfi és igaza van. Mindezek az adatok, melyek most a nyilvánosság elé kerültek Lloyd George szájából, elégségesek arra, hogy sürgessék és létrehozzák az igazságtalan béke revízióját. Dr. Jung Géza könyve. A jó tanítóról mondják, hogy azért égeti el életének gyertyáját, hogy másoknak világítson. Igaz ugyan, hogy a gyertya elég, akár tanulunk, akár mulatunk a fényénél, azonban az is igaz, hogy mindenképpen sötétséget oszlat el s éppen ez az, ami a köz szempontjából nem közömbös. Az orvos még többet tesz; mások szenvedéseivel és gyötrelmeivel önleikét perzseli. Ezernyi ember panaszát hallgatja mey, s ami bajt kivizsgált a szenvedő emberi testben, az mind részt kér figyelméből, gondosságából, ismeretéből, gyakorlatából, de e mellett nyomja felelősségérzetét, emészti lelkét. És ha tudni akarod, mi az: örökösen a mások szenvedéseit enyhíteni, a mások baját hallgatni, a mások kétségbeesését eloszlatni, — nézd meg a lelkiismeretes, a fáradhatatlan orvost, az olyan orvost, mint a milyen — dr. Jung Géza, a gyulai m. kir, állami közkórház sebészeti osztályának mütő-főorvosa! Majdnem egy évtized munkájáról összeállított és a kórház sebészeti osztályának 1919 — 1927. évekre terjedő beteg-forgalmáról és műtéti statisztikájáról szerkesztett könyve most jelent meg Gyulán, a Kultura-nyomda és lapkiadó r -t. nyomásában, csinos kiállításban. Nézzük talán először szakszempontból. Ha dr. Jung statisztikai eredményeit kellően akarjuk értékelni, akkor tekintettel kell lenni azokra a különleges körülményekre és nehézségekre, melyeket a mai nyomasztó gazdasági helyzet, a vidéki élet sajátosságai, az alföldi tanyarendszer és a kedvezőtlen közlekedési viszonyok magukkal hoznak. Azoknál a műtéteknél, melyeknél a műtét esetleges halasztása nem jár komoly veszedelemmel, ahol a betegnek beszállítása nem okoz semmifele szempontból nehézségeket: ott dr. Jung eredményei a legjobb kül- és belföldi klinikák és intézetek nívóját elérik vagy túlhaladják. Más a helyzet azoknál a megbetegedéseknél, mint pl. vakbélgyuladásoknál, heveny bélelzáródá- soknáí, méhenkivüli terhességnél, ahol minden időA takarékosság előnyei a nemzet és az egyén életében Irta : V1ZVÁRY GYÖRGY a helybeli reálgimnázium VIII. o. tanulója. Jelige : „Aurea medioeritas* Mióta a világ fennáll, mindig óriási szerepe volt a pénznek az emberi életben. Mint valami földöntúli hatalom kormányozza emberek, nemzetek, országok sorsát egyaránt. Pénz nélkül nincs kultúra, megakad a fejlődés, pénz nélkül minden nagy_ terv csak terv marad örökre. Pénz dönti el a csaták sorsát, pénz dönti el a lét, vagy nem lét kérdését. Pénzének köszönheti Amerika hatalmas fejlődését, pénzének köszönheti minden nemzet világhatalmát. De az államok virágzása az egyesek gazdagságától függ s ezért minden igaz hazafinak szent kötelessége az okos gazdálkodás s ennek elengedhetetlen feltétele : a takarékosság Hogy azonban a takarékosságról beszélhessünk, először annak fogalmával kell tisztában lennünk, ami nem is olyan egyszerű dolog. A takarékosság erény, gazdasági eiény, amely arra indít, hogy a nélkülözhetetlen életszükségletek kielégítése után fennmaradó javakat gondos előrelátással ösz- szegyüjtsük. A takarékosság arany középút, amelyet a könnyelmű tékozlás és a megvetendő kap- j zsiság határolnak A takarékosság az az ut, amely- j ről letérve vétkezünk az állam, a társadalom, a j család és önmagunk ellen. Hogy valamely nemzet független, hatalmas, virágzó és életképes legyen, ahoz anyagilag és szellemileg is erősnek és függetlennek kell lennie. Mikor hazánkat a szerencsétlen kimenetelű világháború után, a már azóta erősen kikezdett trianoni békeszerződés értelmében felosztották és javaiból kiforgatták,, egyúttal megfosztották a lét egyik nélkülözhetetlen támaszától : anyagi függetlenségétől is. Ezért van országszerte ínség, szegénység és nélkülözés. Hogy tehát az ország területi integritását visszanyerhesse, gazdasági integritásának, anyagi jólétének visszaszerzésére kell törekednünk. Mivel azonban ez csak okos gazdasági tevékenységgel és természetesen takarékossággal érhető el, ezért van nekünk magyaroknak fokozottan szükségünk a takarékosság nélkülözhetetlen voltának felismerésére és a takarékosság gazdasági erényének gyakorlására A takarékos ember nemcsak önmagának használ, hanem az egész társadalomnak, az egész nemzetnek. Aki takarékosságával elég vagyont gyűjt magának arra, hogy öregségében is gondtalanul megélhessen, az levette az állam válláról az ő eltartásának gondját és gondoskodott arról, hegy ne legyen nyűg a társadalom nyakán, mikor már munkára képtelen lesz. Az óriási vagyonkülönbsé- gek szülik az elégedetlenséget, az irigységet, a kommunizmust. Nem szabad tehát oktalanul elpocsékolnunk minden kezünkbe kerülő vagyont, hogy aztán a nélkülözés napjaiban sanda szemekkel és ökölbe szorított kezekkel, szivünkben gyűlölettel eltelve nézzünk a más — talán verejtékkel és fáradsággal szerzett - vagyonára. Viszont, akinek az Isten gazdagságot és jómódot juttatott osztályrészül, ne feledkezzen el a szegény sorsuakról, akiknek sokszor még betevő falatra sem telik. Ha minden ember, vagyonos és szegény egyaránt, ilyen keresztényi szellemben gondolkozna, eltűnnének a nagy vagyonkülönbségek és nem maradnának megoldatlanul az egyre jobban égető szociális kérdések s nem kellene rettegnük a kommunizmus rémétől, amely nem is olyan rég osztotta meg a nemzet testét és amelynek következménye mostani szomorú állapotunk. A nemzetek létének második feltétele a szellemi élet fejlettsége : a műveltség és a kultúra. Egy nemzet kultúrájának színvonalát nem egyesek tudása szabja meg, hanem a nemzet széles rétegeinek műveltsége. Ezért kell minden szülőnek arra törekednie, hogy takarékossággal legalább annyit rakhasson félre, amennyivel nyermekeinek megfelelő tanultságot biztosíthat. így hazánkban sem lenne oly szomorúan nagy az analfabéták | jr- Valódi keleti perzsa -»■ ijgg szőnyegek felelősség mellett, a legszebb választékban, minden árban m 3 e * a legkedvezőbb fizetési feltételekkel özv. Brill Bernáíné divatáruházában. * SÍT * & <!*/»
