Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-10-26 / 86. szám
Szerda Ctynla, 1927. október 29 L1X. évfolyam 86. szám. Előfizetési árak : Xezvefiévre: Helyben. Vidékre . HWe,í”:dii el5" POLITIKAI, TÁKSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Pobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Eg)es szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOitAY FERE.YC Megjelenik szerdán és szombaton Csak a szája jár. A francia nemzet olyan nagy tudott lenni mindig és olyan finom nr, akit még tévedéseiben is tudott tisztelni a világ Mióta azonban puszipajtás lett az orosszal, egy követ fuj a kisantanttal, miután Csicserin- nel kikomázta magát s a románokkal olyan nagy brátye lett, meg a eselákkal, mintha nemcsak nem akarna, de nem is tudna igazságos lenni i és alább adna a régi büszkeségből. Azaz, hogy mindenkivel szem- j ben, csak velünk, szemben nem. Ve- I lünk szemben az erdő felől áll s anélkül, hogy mi egyetlen árva szóval megbántottuk volna, észre sem akar venni bennünket, hanem forgatja felénk a hátát. Látja, hallja, érzi, mi a jövő zenéje. Tudja, hogy az angol és az olasz mit akar. Azt is tudja, hogy a tankot nem ő találta fel és mégis konokul tartja magát felfogásához, hogy tudniillik a románt, meg a többi picike népvakarcsokat meg kell tartani a szerzeményben. Rothermere lord levelet irt Budapestnek s gyönyörű zengésű szavakban mondja el, hogy hamarosan reméli a magyar ügy teljes diadalát. S a francia nem akar hallani. Poincaré olyan, mint a vak pulyka. Csak a mérget nyújtogatja. A francia nemzet nem haragszik mi reánk, hanem csak a vezetők haragszanak s hátráltatják azt, amit az angol és az olasz szive szerint, becsületesen akar. Talán még a francia is szeretné, akarná, de egyelőre még félti a drágalátos fiait és inkább elA román belpolitikai élet legfontosabb eseményének tartják a nemzeti parasztpártnak november 20-ra, Gyulafehérvárra összehívott kongresszusát. A bukaresti parlament folyosóin sem tárgyalnak másról, mert a gyulafehérvári kongresszusnak sorsdöntő jelentőséget tulajdonítanak. Azt állítják, hogy Maniu és Mihalahe forradalmat készítenek elő. Sok szó esik még Vajda Sándornak a miniszterelnökkel folytatott tanácskozásairól is. A hangulat valósággal kétségbeesett Romániában, mert senki sem tudja, mi lesz a következménye a gyulafehérvári nagygyűlésnek. A liberális párt november 20 án meg játssza a történelmi nevét, de konokul ragaszkodik a szavához. Azonban mégse egészen. Az oláh kölcsönt kért a franciától. Meg akarta vágni az öreget s az öreg azt mondta reá: azt már nem. Pénzt, azt nem adok ! Es ez az igazi. Az oláh láthatja^ hogy milyen fenékig tejfel már az a francia barátság . . . kisebbségek. fog bukni, mondja Maniu agitációs beszédeiben. A kisebbségek is erősen készülődnek és ki akarnak lépni eddig követett óvatos magatartásukból. Élénk érdeklődés előzi meg Balogh Eleknek, Torda képviselőjének interpellációját, amelyet a tordai felháborítóan igazságtalan és törvény tipró földbirtokreformmal kapcsolatban fog elmondani. Hasonlókópen Gyárfás Elemér szenátor felszólalása iránt is nagy érdeklődés mutatkezik, aki a felekezeti törvény végrehajtását teszi szóvá, mig a német pártok az iskolák államsegélye ügyében nyilt támadást készítenek elő a kormány ellen. A forradalom kitörésétől tartanak Romániában. A hangulat valósággal kétségbeesett, mert senkisem tudja, mit hoz a parasztpárt gyulafehérvári nagygyűlése. — Megmozdulnak a A takarékosság előnyei az egyén és a nemzet életében. Irta : CSIK KATALIN a helybeli áll. polgári leányiskola IV. B) oszt. tanulója. Jelige: „Ember küzdj én búra bízzál. A takarékosság az az ut, mely a boldogsághoz vezet, tehát ha a célt el akarjuk érni, rá kell lépnünk az odavezető útra. A takarékosság a fölösleges kiadások elkerülése. Minden kiadás fölösleges, amit társadalmi állásunk nem kíván, vagy vagyoni helyzetünk nem enged meg. Gondoljunk Franklin mondására: 20 és 1 2 schilling kiadás a . boldogságot, de 20 és l/a fillér a boldogtalanságot jelenti A takarékosságot gyermekkorban kell kezdeni Nagyon üdvös, ha a gyermek már 6— 8 éves korban megtanulja a pénzt becsülni, mert abból takarékos felnőtt lesz. Takarékoskodni kell összes javainkkal: igy a pénzzel, erővel és az idővel. a) A pénzzel úgy takarékoskodunk, ha meglévő dolgainkra vigyázunk, újakat csak akkor veszünk, ha okvetlenül szükséges. Ilyenkor ne legyen nagyobb az igényünk, mint amilyen tömött az erszényünk. b) Az idővel takarékoskodunk, ha jól kihasználjuk azt. Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. c) Az erővel akkor takarékoskodunk, ha minden munkát a megfelelő eszközzel végezünk, ha mindent a helyére teszünk Ne sajnáljuk a kis fáradságot, a nagyok elkerülése végett. Mert a rest kétszer fárad. Tagadhatatlan tény, hogy a takarékosság ál dozattal jár, mert ha azok akarunk lenni, le kell mondani szenvedélyeinkről. A lemondáshoz csak önuralom kell. Sokan azt gondolják, hogy a lemondás boldogtalanná tesz. Pedig fordítva van. \ lemondást azért kell gyakorolni, hogy boldogak lehessünk. Minden kívánságunk úgy sem teljesülhet az életben. Ha nem tanuljuk meg a lemondást, sokat fogunk csalódni. Óvakodjunk a túlzásba vitt takarékosságtól, mert az fösvénység. A fösvény pénzét halomra gyűjti s rettegve ad ki minden garast, tehát boldogtalan. A takarékossággal édes testvér a becsületesség. A takarékos ember tudja, mi az övé, mi a másé és beéri annyival, amennyije van A pazarló előbb-utóbb anyagi zavarba jut, vagyona tönkre megy. Ez még a kisebb baj, de sajnos, ezt igén gyakran követi az erkölcsi bukás Lop, sikkaszt, végül testben-Iélekben összetörve, eldobja magától az életet. Takarékossággal ezt mind elkerülhetjük. Fel- ' becsüihetetlen értéke van a takarékossággal szerzett vagyonkának. Becsületet, megélhetést, függetlenséget biztosit és tekintélyt szerez. Carlyle szerint : „Mindenki, akinek egy hatosa van, uralkodik az emberek fölött azon hatos erejéig.“ Az anyagi jólét legnagyobb előnye, hogy módot ad nekünk a szellemi javak megszerzésére. Vigyázzunk azonban, hogy soha ne toljuk az eszközt a cél elé. Céluők a szellemi tökéletesség. A vagyon csak eszköz, mely segít célunk elérésében. Ezért nem lehet az anyagiakat a szellemiektől elválasztani. Sokan vágyódnak gazdagságra, mert a vagyon sok jónak a kutforrása, de mint elérhetetlent csak gyűlölni tudják. A meggazdagodás pedig nem lehetetlen. Aki egészséges, szorgalmas és takarékos, az rövid idő alatt anyagi jóléthez jut, melytől nem hosszú már az ut a gazdagságig. Megtakarított pénzünket leghelyesebb, ha takarékba tesszük, mert igy kamatozik is A takarékosságtól függ sokszor családi boldogságunk. Az olyan családban, ahol minden családtag takarékos, megvan az egyetértés. Kölcsönt lehetőleg ne vegyünk, mert a nagy kamat sok családot tönkre tett már. Az adósság nyugtalanít, életünket rövidíti. A takarékosság • erkölcsi és hazafias kötelesei m m m m Valódi keleti perzsa f szőnyegek felelősség mellett, a legszebb választékban, minden árban ««s 2 « || a legkedvezőbb fizetési feltételekkel özv. Brill Bernátné divatáruházában. ®
