Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-09-03 / 71. szám
L1X. évlolyam 71. szám Szombat bynla, 1037. szeptember 3 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fiit. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Eg) 68 szám ára 12 fillér f Harc a drágasággal. Az illetékes miniszterek nagy buzgó- sággal igyekeznek a drágaság kigyójának a fejére taposni, amely mindnyájunk életét napról-napra mardossa. Egyelőre két intézkedés történt. Razziákat tartottak a piacokon, könyörtelenül felírták az árusokat és csapatostul állították az uzsorabiróság elé. — Az eredmény: egy csomó felmentő Ítélet. A másik dolog az volt, hogy a pénzügyminiszter elengedte az elsőrendű élelmicikkeknek a forgalmi adóját. Az eredmény : semmi. — Azaz, hogy ennek aztán lesz még csak eredménye. És pedig az, hogy a miniszter visszavonja ezt az intézkedését, miután annak az árak körül semmi hatása nem mutatkozott. Vagyis visszaállítja ezeknek az élelmicikkeknek a forgalmi adóját. Ennek azután minden bizonnyal az lesz ez eredménye, hogy az árak a visszaállított forgalmi adó hatása alatt emelkedni fognak. És ezt bizonyára meg fogja tudni indokolni a kereskedelem. Ha elhallatszanék szerény szavunk a magas miniszteri székig, ’ volnánk bátrak némi útbaigazítást adni. hol keressék a közismert hazai drágaság igazi okait. Ámbár tartunk tőle, hogy keresés közben nem egyszer úgy járnának, mint az egyszeri férj, aki megtalálván a szekrényben a kardos, revolveres huszártiszt urat, dühösen csapta he a szekrény ajtaját, harciasán elkiáltva magát: itten sincs! De azért csak kezdjük el a sötét bujócs- kát a drágaság okainak felfedezésére, hátha itt-ott valamelyik sarokban megcsípjük legalább egy-egy frakkocska szélét és a megcsípett úgy elkiáltja magát, hogy az illetékesek is meghallják, merre rejtőzik egyike- másika ezeknek a drága okoknak. Mindjárt sikerül is egyet egy kissé megtapogatni. A drágaság elleni első harci felvonulás mozgósított egy csomó detektívet, akik bizonyára napokat töltöttek azzal, hogy kitapasztalják, kilessék a tök és paszuly- árusok frontját és megtehessék alapos harctéri jelentéseiket. Azután munkába állott a királyi ügyész és ójt-napot egy betéve gyártotta komoly, szigorú vádiratait. Mikor ezek elkészültek, összeült a biróság. — Behivtak egy sereg laikus bírót, úgynevezett ülnököt, megidézték a terhelteket, a tanukat és napokon át tartott tárgyalásokon meghoztak egy csomó felmentő Ítéletet, az a néhány Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC I ember pedig, akit elítéltek, sietve fizette le j a pénzbüntetést, nehogy mégegyszer valamely bírói fórum elé kelljen állaniok. mert nekik az idő pénz, drága pénz. Már most mit méltóztatnak gondolni a mélyen tisztelt illetékes miniszter uraknak, nem került-e pénzbe, igen sok pénzbe detektívek, ügyész, biróság, ülnökök, tanuk stb. mozgósítása? Pénzbe, vagyis jogi nyelven valóságos károsodásba, azonkívül a termelő munkától elf vont időbe, vagyis elmaradt haszonba. Es mit tetszenek gondolni ki fizeti ezt meg az elitéltek pénzbüntetésével együtt ? Bizony senki más, mint mi mindnyájan, adózók és fogyasztók. Önök is, miniszter urak. meg én is szegény destruktiv firkász. Azután szét kellene nézni az úgynevezett közgazdasági tényezők, a nagy bankok, vállalatok stb. sorain. Miért van mindenik- nek legalább is kétezerannyi igazgatósága és egyéb jól díjazott funkcionáriusa, mint amennyire szüksége volna. Meg kellene számlálni, hány magasállásu közfunkciónárius ül a legkülönbözőbb szinekurákban a bankok, egyéb vállalatok igazgatóságaiban csupán azért, hogy tekintélyt biztosítson, befolyást szerezzen a vállalatnak. Vájjon csináltak-e már statisztikát arról, hogy ezek a jól űzetett. de szükségtelen állások milyen és mennyi pénzt emésztenek fel ezeknek a közgazda- sági intézményeknek, vállalatoknak jövedelmeiből ? Vájjon tisztában vannak-e az illetékesek azzal, hogy ezeket a kiadási Költség- többleteket ki űzeti meg ? Bizony ezt is csak mi mindnyájan, adózók és fogyasztók és egészen bizonyos, hogy minden darab kenyérnek, minden kilogramm paszulyuak az árában benne van ezeknek a nagyrészt felesleges kiadásoknak is egy-egy kis részecskéje. Hát vájjon azt a károsodást, amely vasárugyárainkat a most folyó és talán már végéhez közeledő munkaszüneteléssel érte, azután azokat a magasabb munkabéreket, amelyeket bizonyára kierőszakolnak a sztrájkolok a munkaadóktól, kik fogják megfizetni? Ugyancsak mi mindnyájan, fogyasztók, a részvényesek és igazgatók is. de maguk a bérharcból talán „győztesem1 kikerült munkások is mindazon árucikkeknek emelkedet- tebb árában, amelyeknek termeléséhez, for- galombahozatalához szükség van a sztrájkkal sújtott iparágak készítményeire. Talán nem is szükséges tovább kutatni és egyenként összefogdosni azt a sok köz- gazdasági tényt és jelenséget, amelyek sziik- ségképen mind arra vezetnek, hogy a forgaMegjelcnlk szerdán Is szombatonlomba kerülő mindennemű árunak ára emelkedjék. Azt megállapíthatjuk ezekből a példákból, hogy egy a forrásuk ezeknek az okoknak : a törekvés, minél kevesebb munkával és fáradsággal minél nagyobb jövedelemre szert tenni. Minden és mindenki drágít tehát, ami és aki felesleges terhekkel szaporítja a termelés költségeit, aki díjazást kivan azért, amiért nem jár, mert nem fokozza, nem mozdítja elő a termelést, aki akadályozza a termelés folytonosságát, helyrehozhatatlanul elvesztegetve ezzel az idő és az erő termelő képességét. Minden tehát, ami csökkenti a termelést, vagy fokozza a fogyasztást, feltétlenül emeli az áruk árát, tehát drágít. Viszont minden, ami fokozza a termelést és csökkenti a fogyasztást, az árak esését idézi elő. Fokozott munka és korlátozott igények, ez az, ami megszünteti a drágaságot, felcsigázott igények és amellett irtózás a munkától, ez az, ami elsősorban előidézi az áruk árának emelkedését. Trianon felé. Irla: Maluska György, a Külügyi Szeminárium tagja (VI. befejező közlemény) Miután a győztes államok nevében a párisi békekonferenciára összeült békediktátorok a Nemzetek Szövetségének megalkotásával eléggé fel vértezve érezték magukat, hozzáláthattak a le- tipró ítéletek meghozatalához. A Népszövetség, ahogy az „Egyezség okmány“-ban megállapították, minden igazságtalanság eltakarására alkalmasnak bizonyult. A legfontosabb célok egyike az volt, hogy az európai nemzetközi politika berke ben járatlan amerikai politikusok, főleg Wilson elnök mozgalmát lefegyverezzék Ez a Népszövetség létrehozásával sikerült is ! Wilson bizolt szándékaik őszinteségében és nem lehet kétségbevonni, hogy ő maga is nem akarta volna megvalósítani hírhedtté vált tizennégy pontját, mellyel a béketárgyalások megkezdésére bírta a hadakozó feleket. Ha nem követi el azt a végzetes taktikai hibát, l egy működése támaszául szolgáló kétmillió amerikai katonát a békekonferencia megnyitása előtt vissza nem küldi Franciaországból Amerikába. így aztán Clemencen és Poincaré minden kockázat nélkül ártalmatlanná tehették a nagy pacifista álmodozót. Az 1919 január 18 án Poincaré elnöklete alatt összeült békeko ferenda először Németországot szóiitotta itélőszéke elé. Németország az 1919. junius 2S án aláirt versaillesi szerződésben elvesztette tengeren túli összes gyarmatait, Európában Elszász Lotharingiát (Reunion* á/tal), Po- zent, Nyugat-Poroszországot és Felső Sziléciát, azonkívül oly jóvátételt szabtak rájuk, melyre képtelen és pótolhatatlan veszteséget okoz az államnak. Ausztria területéből az 1919 szeptember 10 diki Saint Germaini béke három uj államot alakított és a nehány megyére zsugorodott uj Ausztriához Nyugat Magyarországot csatolta ^Reunion oly terület szerzési möit, amelynél fogva az előzőleg erőszakkal elszakított terület felszabadulás esetén magától kapcsolédik az anyaterülethez. úgyszintén betegápolás! cikkek legolcsóbb beszerzési forrása a Hattyú Illatszertár.
