Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-08-24 / 68. szám

L1X. éTflolyam 68. szám Szerda Gyula, 1937. augusztus 34 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egjes szám ara 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton langlakót a XX. század emberétől megkülönbözteti: a higiénikus illem­hely. Ám Shaw sem jutott el arra a konklúzióra, hogy amint a barlang­lakó közelharcot és kézitusát volt kénytelen vívni odúja birtoklásáért az erdei vadakkal és ősembertársai­val és egyoldalú, mert passzív had­járatot folytatni az időjárás viszon­tagságaival, ugyanúgy vívja ma meg az idegek és az anyagi lehetőségek tusáját a magyar lakásbérlő a maga odújáért. Nem lehet kényre-kegyre kiszolgáltatni embereket, feldúlni exisztenciákat és összetörni reménye­ket egy ideológiai elgondolásért és az adott viszonyokkal való számolás bölcs és szégyenkezésre okot nem adó nyilatkozásának tekintjük a nép­jólétiminiszter legújabb elhatározását. Az angol honpolgár olyan vár­nak tekinti a maga lakását, akár egy középkori várur. Az otthon szentsé­ge és sérthetetlensége az angol csa- di élet mélyen gyökerező alapja. De a magyar polgár nem várur, még csak nem is vendég, hanem mind­össze ideig-óráig megtűrt, kéretlen látogató a maga lakásában. Milyen életek virágzanak el és milyen ge­nerációk satnyulnak el, amelyek számára a lakás nem jelenti a csa­ládi otthon, az együttélés, együvé- tartozás jelképét, hanem csak átme­neti menedékhelyek, amelytől min­den pillanatban megfoszthat és az Isten szabad ege alá taszithat a percnyi szeszély, az üzleti érdek, a zseb politikájának kegyetlen, egoista kitörése. (Kék.) Szent István napja. Az én Mzai — n i tin. A népjóléti miniszter igazi szo­ciális érzésre valló elhatározással pro­longálta a lakásfelszabaditás életbe­lépésének határidejét. A prolongáció tartamát nem ismerjük, mert az erre vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg, de a miniszter bátor és határozott kiselentései reményt nyúj­tanak arra nézve, hogy a szabadfor­galomra való áttérés csak a normá­lis és a gazdasági viszonyoknak meg­felelő helyzet bekövetkezése után fog megtörténni. Nem a lakáshiány a baj, hanem a keresetek aránytalansága — szö­gezte le a miniszter és minden kom­mentárnál szebben bizonyítják ennek az axiómának helytállását azok az adatok, amelyek avasmunkások bér­harcával kapcsolatban kerültek nyil­vánosságra. Heti 30 pengőnél nem kereshet többet izmai végső megfe­szítésével sem a tanult, speciális munkát végző szakmunkás, még ha 20 esztendeje is dolgozik a szakmá­ban és ezzel a 30 pengővel feleség és gyermekek eltartásával szemben áll a bárok és mulatók mérlege, a kártyaklubbok pinkája, a pusztán reprezentatív tevékenységet kitevő igazgatók és elnökök horribilis ho­noráriuma a jólétnek egyes helyeken szinte tüntetésszámba menő pöffesz- kedése. Az egy szoba konyha lakások, a kisexisztenciák, kereskedők, iparo­sok és lateinerek két-három szobás lakásai — ezek azok a veszély ezte- tott pontok, amelyeket ha elönt a házbéruzsora áradata, a tömegnyo­mor frontjának kiterjedésével kell számolnunk. Szívtelenség és kiuzso- rázás — ezeket a megállapításokat sem mi tesszük, hanem a népjólétünk hivatott intézője, aki a nyilvános ki- pelengérezést tartja a lelépési dijak néven ismert visszaélés gyógyszeré­nek. És ha drákói rendszabályokkal sújtják az élelmiszerek felhajtóit, jól­esik látnunk, hogy a kormány meg­fontolva a helyzet eshetőségeit, in­kább dezavuálta előző elhatározását, de hasonló eréllyel lép fel a lakás­hiány kihasználói ellen is. Shaw, a nagy angol szatirikus gúnyos megállapítása szerint az em­beri civilizáció egyetlen jelentős vív­mánya és eredménye, amely a bar­Az ország és főváros a szokott lelkese d éssel és fénnyel ünnepelte meg az államal- kotó nagy magyar király emlékünnepét. A főváros hatóságai ée társadalma mindent el­követett. hogy az ünnepség méltó legyen nagy jelentőségéhez, különösen pedig, hogy elő­mozdítsa a nemzet eggyéforradását, a fővá ros és a vidék népének a hazaszeretet érzé­seiben való egyesülését. Előljár ebben a tö­rekvésben a katolikus Egyház, amely a leg­fényesebb pompájával és hívőinek legszentebb v állásos érzéseivel veszi körül az első magyar király ünnepét. A Szent Jobb tisztelete az évtizedek óta szokásos rendben folyt 'le. A királyi palota kápolnájából a Koronázó Templomig haladó menetben résztvett a Kormányzó is, az or­szággyűlés, a kormány, a hivatalok és a had­sereg. Megszámlálhatatlan egyesület, testület, vidéki osapat kísérte és követte a Szent Job­bot, úgy hogy az útvonal, amely az egész Várat átfogta, szűknek bizonyult a menet fel­sorakoztatására. Sokak előtt felmerült az az óhaj, hogy a jövőben a menet kellő kialaku­lása és az ünnepség jelentőségének kidombo- ritása végett át kell vinni a körmenetet Bu­dapestre. A székesfőváros a legváltozatosabb ün­nepségekről gondoskodott főkép a vidékiek számára. A látványosságok legnagyobbika veit a Szent Gellérthegyen rendezett hatal­mas tűzijáték, amelyet a partokról, a hidak­ról és hajókról az emberek százezrei néztek végig. Sok volt a külföldi is, akik bizonyára meleg megértéssel szemlélték a magyarság nagy ünnepségének lefolyását. Gyulaiak a Szent István napon. Szent István király emlékének budapest országos ünnepléséből ez idén a gyulaiak is kivették részüket Közel száz főnyi csapat zarándokolt fel Budapestre dr. báró Apor Vil­mos vezetésével, egyrészt a Szent István napi részvételre, másrészt a Gellért hegyi Szikla kápolnához való bucsujárás végett. Pénteken délben indult el a zarándok csapat, amelyet Budapesten bz Országos Katholikus Szövetség szálásolt el a főváros Simor-utcai és Tisza Kálmán-téri két iskolájában. Szombaton kora reggel felvonult a Várba a gyulaiak csapata is. A Szent György-téren állottak rendbe, ahol végig gyönyörködtek az ünnepségre érkező előkelőségek felvonulásában harsányan megéljenezték a palotájából gya- legszerrel elhaladó József főherceget, majd a menetbe sorakozva végig vonultak a vár ut­cáin az északi végen a Nádor-térig, ahol a körmenet elejébe sorakozott testületek, kül döttségek részére Breyer István államtitkár mondott szentmisét, P. Szabó Pius ferenc- rendi tábori lelkész pedig szentbeszédet. Itt helyezkedett el a Magyar Fasiszta Tábornak gyönyörű katonás rendbe felvonult több száz főnyi egyenruhás, fekete ingen serege is, amely mindenütt, lelkes feltűnést keltett A menet újabb megindításakor derült ki, hogy olyan nagy a résztvevő testületek tömege, hogy valamennyit a menetbe beosztani lehe­tetlen. Ez okból a gyulaiak csapaté is a Ná­dor-téren felsorakozva várta be a körmenet derekát, amelyben a szerzetes rendek, a vi­lági papság, a világi és politikai előkelőségek kíséretében a Szent Benedek rend tagjai vit­ték a Szent Jobbot A menet elvonulása után a gyulaiak megtekintették a Mátyás templomot, ahol plé­bánosuk kezéből többen megáldoztak. A krisz­tinavárosi Horváth kertben elköltött ebéd és pihenés után a Bazilika és az Országház meg­tekintésére indultak. A Szabadság-téren meg­

Next

/
Thumbnails
Contents