Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-07-27 / 60. szám
2 Békés 1927. julius 27 reánehezedni. Még Dem ült két évet a pri- mási székben, amikor kitört a világháború. Csakhamar meghalt a nagy X. Pius pápa, majd a nagy császár és király. Előrevetette árnyát a katasztrófa, amely 1918 ban össze- Toppantotta az országot, üldöztetésbe vitte az egyházat és szörnyen megcsonkította az esztergomi egyházmegyét. Csernoch János hős lélekkel és törhetetlen reménységgel viselte a borzasztó csapásokat. Egy pillanatig sem hitte, hogy úgy marad minden, ahogyan az ellenség kieszelte, A csapások megtörték fizikumát, de nem törték meg reményeit, azokat épen és töretlenül hagyta papságára és híveire. Utódja bizonyára ismét azt az egyházmegyét fogja kormányozni és annak az országnak lesz első főpapja, amelyet Szent István alapított. A román király temetése. Tízezrek vettek részt a temetésén. Ferdinánd román király temetése óriási gyászpompával történt. A temetésre 12 ezer község kiküldöttje jelent meg, a szertartást 3 érsek, 12 püspök és 100 pap végezte, A szertartáson Mária volt királynén kivül jelen volt Mihály az uj király, Helena anyakirályné, Mária jugoszláv királyné, a volt görög királyné, Miklós herceg és Heána hercegnő. A király elsőszülött fia nem jöhetett haza Parisból. A szertartás kezdetét 101 ágyulövós jelezte s a szertartás egy óra hosszan tartott. Bukarest 40 templomában zúgtak a harangok A szertartás végeztével a koporsót ágyutai- pakra fektették s a 10 kilométer hosszú vonalban felállított gyászközönsóg soríala közö tt vitték a pályaudvarra, inüen pedig vonaton Argesbe, egy fehér márványból épült díszes templom sírboltjába. A sirbahelyezós időpontjában délután 5 órakor az ország valamennyi helyőrségében lül ágyulövóst adtak be és Románia összes harangjai zúgtak. Az ország igy búcsúzott királyától. Elkészült a 65 éven felüli nyugdíjasok és özvegyek ellátási dijainak emeléséről szőlő rendelet. Régen tudott dolog, hogy a pénzügyminisztériumban el akarják készíteni a 65 éven felüli, úgynevezett régi nyugdíjasok és özvegyek helyzetének javításáról szóló rendeletet. Most arról értesülünk, hogy a vonatkozó rendelettervezet már el is készült, megjárta a szükséges felülvizsgálatokat s pár nap alatt minisztertanács elé kerül, amelynek jóváhagyása után a rendeletet közzéteszik. A rendelet értelmében folyó évi julius elsejétől kezdve visszamenőleg mindazok a közszolgálati nyugdíjasok, özvegyek és árvák, akik 65. életévüket betöltötték, ezentúl oly Sok egyéb kiválósága közül különösen ki kell emelnünk a tömeg rokonszenvének művészi kiaknázását, mert csak ebből magyarázhatjuk meg a költemény szuggesztiv erejét. A „Lengyel mezőkön, tábortűz mellett“ rimü verskötet még számos, szinekben, gondolatokban gazdag, müvészi-szép költeményt tartalmaz, melyek közül — mielőtt a kötet egyetemes méltatására térnék — csupán az „Ima a lengyel dombon“ cimii fenséges alkotást akarom kiemelni, melyben shakspearei átkot mond az ellenségre, halott bajtársak tetemei felett. Végig az egész verskötet rettenetes viharok zaját, borzasztó orkánok zúgását juttatja eszünkbe; magyar költő, magyar leikéből szakadó sorok szent tüze, forró lobogása beszél hozzánk e versekből és az Erő és Vas keménységével rajzolja elénk hü igazsággal a nagy dráma, a világháború egyik legerősebb felvonásának jeleneteit, lebilincselő szuggesztiv erővel. De ami lelkünket Gyóni verseiben megragadja, nem csupán ez. Csodálnunk kell benne a „modern magyar“ lantost. Gyóni lelke nemcsak magyar lélek, de modern lélek is. Ámde az ő lelke sohasem siklik a nemzetietlen, minden szentet felrugó. dekadenciába, mindvégig bearanyozza lelkét a nemzeti szellem, a magyar Géniusz! A przemisli kötet azonban nemcsak gyönyörű irodalmi becsű, értékes mii, hanem egyszersmind határozott tendenciózus alkotás is. „Amit Írtam — Írja Gyóni — nem irodalmi irányok kortes céljaira, hanem magyar katonáknak írtam“. Küzdő magyar katonákat bátorít, vigasztal ez a verseskötet, hazaviszi őket az édes hazábá, a családi körbe, anyához, feleséghez, kedveshez. Reménnyel táplálja a csüggedő lelkeket, győzedelmes, boldog, szent béke reményével. Szépen fejezi ki Wéber tábornok a przemysli kötet értékét: „Az a hadsereg, mely katonáinak lelki prófuntjáról is mértékű ellátási dijakban fognak részesülni! mintha a nyugdíjazás alkalmával megállapított eljárási dijak a ma érvényben levő 7000. M E. sz. rendelet B) kategóriájának megfelelő fizetési osztályai vagy fokozatai szerint állapíttattak volna meg, vagyis az uj nyugellátás mérve a íentemlitett rendelet B) kate- geóriája alapján történik. Bár a B) kategória illetményrendszere lényegesen alacsonyabb az A) kategóriánál, mégis ez a most nyújtott különbözet is jelentékenyebb könnyítést ad az érdekelteknek. igy tud gondoskodni — csak győztes sereg lehet.“ Nem úgy lett. A vár elesett, Gorkij önkéntes mégis csak győzött és a hős Tyrtaios- ból a rabság bus dalnoka lett. De él lelkében a remény — és ez a remény csillag tartja a lelket ma is a trianoni béke bus magyarjaiban — hogy hiába küzdött Gorkij önkéntes, mert: „Egy fegyver győzhet csak : az Igazság Igen, csak az Igazság győzhet és győzni is fog. Előbb-utóbb megadja a nemzet a „nagy idők“ „nagy dalnokának“ az őt megillető tiszteletet és helyet a nemzeti irodalomban. Érdemek után jár a babér! S noha Gyóni nem is volt oly fényes tehetség, mint Ady Endre, de érdemei nagyobbak. És ámbátor Ady újszerűsége kétségtelenül hatással volt Gyóni zsenijének kifejlődésére, mégis szót érdemel a per, vájjon kit illet az elsőség? Már egy felvonás lepergett, melyben Gyóni háttérbe szorult Ady- val szemben, de mint egykor Zrínyi és Gyöngyösi perét, az idő fogja eldönteni, hogy ki volt nagyobb ?! Az Ady-rajongók kultuszát lassan-lassan kiégeti majd a szerencsétlen költő kiábrándító magánélete, be fogják látni, hogy semmi eszményi szép, semmi szeretetreméltó, semmi csodálni, bámulni, imádni való nincs tiz olyan verskötetben, melyben a költő csúnya életét és beteg, fonnyadt hátgerincét siratgatja, vagy hazáját üti, veri, vágja, ócsárolja, átkozva sorsát, hogy magyarnak született. — Így majdan előtérbe lép az a magyar bárd, aki a harci tusán küzdve, élete poharát,' forró meleg vérét ajánlja Istennek: „Fogadd el tőlem, Világ Magvetője S ha kezdődik a boldog aratás, Engedd Uram, hogy nyílhasson belőle Hazai rónán egy áldott kalász“. (Vége.) A megye területi nagysága és lakosainak száma. Békésvármegye jelenlegi állapotáról, területi nagyságáról és lakosainak számáról dr. Pánczél József vármegyei másodföjegyző gondos szerkesztésében a napokban jelent meg egy kimerítő tájékoztató és névtár, mely a vármegyére vonatkozó összes hivatalos tudnivalókat foglalja magában. Ezen tájékoztatóból megtudjuk, hogy vármegyénk területe összesen 637.215 kát. holdat, vagyis 3670 négyszögkilométert tesz és lakosainak száma 328.913 lélek. Békésmegye lakossága tehát az utóbbi 50 év lefolyta alatt kerekszámban 50 ezer lélekkel szaporodott, határa azonban némileg megfogyott, mert Békósvármegye sem tartozik a Trianontól megkímélt érintetlen magyar vármegyék sorába, mert délkeleti határán némi kisebb határszéli veszteségeket szenvedett. A régi állapothoz képest azon változás is történt, hogy a vármegye községeinek száma kettőval szaporodott s jelen eg 29-ben van törvényesítve (Gerendás és Csabacsüd). A fentebb jelzett legújabb kimutatás szerint vármegyénk városai és községei az alább kimutatott területtel és lélekszámmal bírnak : A község vagy város neve Területe kát. holdban Lélekszáma Békéscsaba r. t. város 51.406 48.293 Gyula r. t. város 32 908 25.328 Békés 60.900 29 648 Mezőberény 25.641 14 048 Köröstarcsa 15.492 6.000 Gyom a 30.105 12.221 Endrőd 26 386 15.184 Doboz 16.152 6.877 Kétegyháza 7.802 4.975 Uj kígyós 15.177 5.438 Gyulavári 13.306 4.300 Orosháza 20.357 24 884 Békéssámson 15.999 4.709 Osorvás 15 682 6.589 Gádoros 1.070 4.800 Gerendás 5.968 2.500 Nagyszénás 16.500 6.140 Pusztaföldvár 9.944 2.630 Szentetornya 15.967 5.700 Tótkomlós 9 748 10.840 Szarvas 45.126 26.618 Békésszentandrás 12.088 6.287 Csabacsüd 11.627 1.388 Kondoros 15.246 6.903 Öcsöd 21.560 7.628 Szeghalom 30.320 9.360 Füzesgyarmat 36.317 9.839 Körösladány 23.327 7.985 Vésztő 21.101 9.495 A fenti kimutatás szerint megyénk legnagyobb helységei terület szempontjából: Békéscsaba, Békés, Szarvas, Szeghalom, Füzesgyarmat és Gyula. — Lélekszám szerint pedig Békéscsaba, Békés, Szarvas, Gyula és Orosháza. Vájjon mikor lesz vármegyénknek ismét 73 helysége, mint a török hódoltság előtt volt? Házárverés Gyulán, gróf Wenckheim Krisztina-utca 8. szám alatti 4 szobás melékhelyiséges lakóház julius 31-én vasárnap délelőtt 9 órakor Juhász László Kossuth Lajos-utca 4. szám alatti irodájában önkéntes magán árverésen el lesz adva. Kikiáltási ár és a feltételek fenti irodában megtudhatók. 552 2—3
