Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-22 / 7. szám
ILIX évfolyam 7. szám, Szombat Clynla, 1937. január 33. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, Timit ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dohav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: BORIT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonA lakáskérdés. Budapest székesfőváros törvény- hatósága a tanács javaslatára elhatározta, hogy felirattal fordul a népjóléti miniszterhez az iránt, hogy a lakások és üzlethelyiségek kötött forgalma továbbra is meghosszabbit- tassék. A tanácsnak ilyen irányú javaslatát a közgyűlés nagy többséggel hozta meg, ellene csak három városatya szavazott, indokolta pedig a tanács ennek a feliratnak szükségességét azzal, hogy a bolthelyisó- gek tulajdonosai olyan magas — 50 — 100 percentes — béremeléseket helyeztek kilátásba, amelyeket a mai súlyos gazdasági helyzetben a kereskedők megfizetni nem képesek. A most fizetett béreknek ilyetén emelésével fenyegetőznek a háziurak, pedig ma már Budapesten is csak elvétve akad olyan bérlő, aki csak a rendeleteknek megfelelő bért fizetne. A jelenség, mely Budapest törvényhatóságát erre a lépésre birta, nem csak Budapesten merült fel. Mindenütt olyan szándékkal vannak a bérbeadók, mint akik a számukra most mutatkozó konjunktúrát a legnagyobb mértékben *i akarják használni. Való igaz, hogy az elmúlt fiz esztendő azok számára, akik ingatlanaik béréből élnek, vagy az egyik jelentős jövedelmi forrásukat teszi, a szűk esztendők sorozata volt. Eveken át jövedelemnek nem nevezhető béreket kaptak, alig egy-két éve emelkedtek ezek a bérek olyan összegekre, amelyekből legfeljebb a bérlemények karbantartását lehetett fedezni. El kell ismerni a háztulajdonosok türelmét, amelyet ezekkel az állapotokkal szemben tanúsítottak és ki kell állítani részükre a bizonyítványt, hogy valóban áldozatot hoztak az ország lakosságának többsége, a lakók és bérlők javárá Ezzel az áldozattal nem küzdötték ugyan fel magukat a hazáért áldozatot hozottak első soraiba, de az utolsó borokban sem maradtak. Minden áldozatuknak erkölcsi értékét lerontják azonban, ha most abban a balhiedelembe esnek, hogy számukra most érkezott el az a háborús konjunktúra, amelyet sokan olyan szerencsésen kiaknáztak és ha azt hiszik,"hogy egyszer mindenki nek, a háziuraknak is, részesedniük kell ennek a konjunkturának átkos áldásaiban. Ha ebben a balhiedelemben állhatatosan megmaradnak, köny- nyen arra kényszerítheti a kormányt a bérlők nyomása, akik elvégre mégis csak többen vannak, hogy a lakások és üzlethelyiségek kötött forgalmát a közgazdaság nagy kárára kénytelen lesz meghosszabbítani. A közgazdaság nagy kárára, — mondjuk — mert véleményünk szerint a mai helyzetben a bérviszonyok egészséges alakulása csak a szabadforgalom visszaállításától remélhető. A kötött forgalom továbbra | és az ennek járulékaként szükséges bérmaximálás továbbra is csak azt fogja okozni, hogy minimális lesz a kínálat a lakásokban és üzlethelyiségekben, a kínálat megszoritottsága pedig nem vezethet egyébre, mint az árak emelkedésére, de legalább is megakadályozza az árak esését. Ezzel szemben a felszabadítás, ha nem is azonnal, de elég rövid idő alatt a kínálatot fokozni fogja, aminek viszont természetes következménye lesz a béreknek a normálisra való alá- szállása. Ennek az egészséges helyzetnek kialakulását csak késleltetheti az ingatlantulajdonosok mohósága, ha most az indokolatlanul magas bérekkel kikényszerítik a kormányból a kötött forgalom meghosszabbitását. Rágalmak és pletykák Ottó királyfiról. f Oité épp oly kitünően beszél magyarul, mint akármelyik borsodi magyargyermek. Füstös Pál diósgyőri plébános válasza a Magyar Újságnak a királyi családdal foglalkozó cikksorozatára. Mióta Bethlen István miniszterelnök római útja ismeretessé vált, a királykérdés is előtérbe került és a lapok hosszú cikkben különböző szempontokból megvilágítva feszegetik ezt a kérdést. — Érdekes, hogy akadnak lapok, amelyek a miniszterelnök készülő római útját kitűnő alkalomnak vélik arra, hogy tendenciózus cikket közöljenek a lequeitiói királyi udvarról. Ezekre a tendenciózus leleplező cikkekre válaszol most a miskolci »Reggeli Hírlapinak beküldött közleményében Füstös Pál, szentszéki ügyhallgató, diósgyőri plébános, aki tudvalévőén többször járt Lequeitióban és teljesen ös- meri a királyi család és udvar viszonyait. Az érdekes választ az alábbiakban közöljük : A »Magyar Újság« sorozatos cikkeket kezdett e héten a királyi családról, melyekből két vakmerő és hazug tényállításra akarok rámutatni. Az egyik az, hogy Ottó király nem tud magyarul: Huszonharmadmagammal két napot töltöttünk Lequeitióban s ez idő alatt kétszer részesültünk abban a szerencsében, hogy úgy a megkoronázott anyakirályné, mint az összes királyi gyermekekkel szemtől-szemben találkozhattunk, s velők egyik alkalommal tovább egy óránál, másik alkalommal ismét egy jó félóráig beszélgettünk. Ottó kifogástalanul és kitünően beszél magyarul, cseppet sem idegenszerüen, hanem úgy, mint bármelyik intelligens bor- sódmegyei vagy hevesmegyei magyar úri gyermek. Aki az ellenkezőjét állítja, mint a »Magyar Újság« barcelonai névtelen levélírója is, az vagy sohasem járt Lequeitióban vagy tudatosan és rosszakarattal hazudik és hazug, rágalmazó. Ezért a nyilatkozatomért bármely fórum előtt vállalom a felelősséget. A másik vakmerő és hazug tényállítás az, hogy Ottó környezetében csak egy hor- vát bencés páter képviseli a magyarságot, aki nem is magyar állampolgár és nem is tud magyarul, neve »Blaskovics«. Ha már annyi fáradságot sem vett magának a »Magyar Újság«, hogy megnézte volna az 1927. évi Katolikus Almanach 212. lapját, mely szerint nem is egy, hanem két bencés magyar tanár működik ezidőszerint Lequeitióban, még pedig Bla- zovich Jákó bencés, reálgimnáziumi igazgg jy' 7 *7 ' 7 ' 7 /927. évi január hó 22-én Ili m J\QLll^O~DQL a vármegyeház dísztermében. H
