Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-07-16 / 57. szám

4 B é k{6 s 1927. junius 16. Az állatállomány kár biztosításáról. A legsúlyosabb elemi csapások okozta ká­rokhoz hasonló az a pusztulás, amit előidézhet egy-egy járványos állatbetegség, amely a gazda állatállományát nagyrészben, vagy egészben ál­dozatul szedi. Egyik-másik növénytermelési ág nagymérvű pusztulása csak egy év eredményét változtatja veszteséggé, de egy virágzó állat- tenyésztési ág megsemmisülése, főleg kisgazdák­nál, akiknek egész vagyonuk igen nagyrészét teszi állatállományuk, évek hosszú során át ki­hat a gazdaság jövedelmezőségére s annak újra beszerzésze hosszú idők nélkülözése után, verej- tékes munkával összerakott garasokból válik csak lehetővé Eltekintve az állatelhullásokból közgazdasá­gunkra évente eső óriási károsodástól, a magán - gazdasági érdek is azt parancsolja, hogy minden alkalmat és eszközt felhasználjunk e katasztro­fális károk elhárítására. Állatállományunkban fekvő nemzeti vagyo­nunk megóvásának legbiztosabb módja, ha álla­tainkat biztosítjuk. A mezőgazdasági kamara az állatbiztosítás általános elterjedését rendkívül fon­tos gazdaérdeknek tartja, ezért a cél érdekében már számtalanszor intézett felhívást a Tiszántúl gazdatársadalmához. Tanulmányozva az állatbiztosítás kérdését és keresve e biztosítás legolcsóbb és legkedve­zőbb módozatait: arra a tapasztalatra jutunk, hogy ezt a községi állattenyésztők állatbiztosítási célú szövetkezeteiben találjuk meg. A kamara most minden községben újból akciót indít a községi állattenyésztő (állatbizto­sító) szövetkezetek megszervezésére, mely szö­vetkezetek az állatbiztosítás terén a „Magya Kölcsönös Állatbiztosító Társaság, mint Szövet­kezet“ hez csatlakoznak. Kamaránk e hatalmas irányú szervezés ke­resztülvitelével a Tiszántúl állattenyésztésének helyes irányú, erőteljes, egyöntetű fejlődési lehő- tőséget teremti meg, egyben legelőnyösebb meg­oldásra segíti az állatbiztosítás rendkívüli fontos­ságú, ma meg országszerte megoldatlan problé­máját, melynek sikeres megoldásával az állat- egészségügy terén is igen jelentékeny mérvű előhaladás alapját veti meg. A Tiszántúl minden részében visszhangra talált a Kamara e felhívása. Már eddig is számos községből érkezett a Kamarához bejelentés ilyen szövetkezetek szervezése iránt. Kamaránk kerü­letében eddig működnek ily szövetkezetek : Bé késszentandráson, Gyomán, Öcsödön és Szarva­son. Most van alakulóban: Kunszentmártonban, „KIRÁLY“ mozgószínház Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1927. évi julius hó 17-éa, vasárnap d. n. 3/44, y47 és este 1 '29 órakor MAGYAR HÍRADÓ honi aktualitások I felvonásban. FOX «IOURXAL aktualitások a világ1 minden résziből I felvonásban Fox filmek ! Fox-filmek ! Pompadour nyakéke Grand Guignol 6 felvonásban. Főszereplő: Bessie Love Botíiny a nhhilta vadnyugati történet 6 felvonásban. Főszereplő : Buck Jones ahol a szervezés munkáját Szabó Ferenc, az ál­latbiztosító szövetkezetek részéről delegált ka­marai tag vezeti. A közönség köréből. Az Erkel-léri illemhely elhelyezése. Gyula város képviselőtestülete jövő heti közgyűlésének egyik tárgya az Erkel téri il lemhely hovahelyezése Amint halljuk, a vá­rosi tanács javaslata az, hogy az illemhely, mely a volt helyéről a tér parkírozása miatt az iskola sarkára gördittetett, ezen helyen ál­líttassák fel, ahova gördítve most is vesztegel. Ezt a tervet elhibázottnak, a jóizlós és a tisztasági érzék szempontjából sérelmesnek tartjuk és a nagyközönség nevében kérjük e nemes város képviselőtestületének összes tag­jait, hogy ezen tervet ellenszavazatukkal mindenesetre akadályozzák meg Sérelmes először az iskola érdekében. Ide naponkint 500 fiú és leánygyermek jár, nem számítva a református iskolákba szintén itt felvonuló több százra menő gyermeket. Esek a mi gyermekeink Továbbá e betonjárdán közlekedik templomába a Belváros és Újváros közönsége s ezen járda a fő és kizárólagos közlekedési vonala az Újvárosnak a város többi részeivel, főleg a napi piaccal Az iskola ajta­jához ilyen közvetlen közel álló illemhely folytonos nyilvános használatánál óvhatatlanul előforduló kellemetlenségek semmikópen nem férnek össze az iskola köztisztasági és sze­mérem érzetre nevelő munkájával. De a nsgy közönség jó ízlésével sem Másodszor a szép érzék szempontjából is kifogásolható, mert nem szolgálna az Erkel tér és az Erkel szo­bor előnyére, ha tényleg itt állíttatnék fel. Tehát vissza kell gurítani az ártézi térre, de nem a régi helyére, hanem a régi helyétől 10—12 méterrel feljebb északra, egyvonalba az iskola déli sarokvonalával és ott bokrokkal maszkírozni Itt senkinek sem lesz útjában, csak annak, aki használatára rászorul. H I B E K. Főispánunk betegsége Dr. Kovácsion Dezső vármegyénk főispánjának betegsége nem annyira komoly, bogy aggodalomra adna okot és mint örömmel értesülünk, főispánunk a javulás utján van. Biharvármegye uj főispánja Berettyóuj- faluból Írják, hogy báró Feilitssch Berchtold uj főispán beiktatása julins 12 én történt Csonka- biharvármegye ideiglenes székhelyén Berettyóúj­faluban. A beiktatáson Sztranyavszky Sándor bel­ügyminiszteri államtitkár is megjelent. A beikta­tást Fráter László alispán intézte. Üdvözlő beszé­deket mondottak Molnár Imre vármegyei főjegyző a vármegyei tisztikar és Pap Szász József bízott: sági tag a vármegye közönsége nevében. A tanfelügyelő szabadságon. Ssentkeressthy Tivadar kir. tanfelügyelő több hétre terjedő sza­badságát megkezdette. Távolléte alatt helyettesí­tését Bsndák Gyula tanfelügyelő végzi. Tőrök tanalók Szarvason. A szarvasi gaz­dasági iskolában az ősszel megnyíló tanfolyamra nagy számban jelentkeztek hallgatók. Ezek között van két török növendék is, akik Törökországból jelenkeztek felvételre. Kendrella János, gyula—máriafalvai bádo­gos iparos, akit kedden este Békéscsabáról Gyu­lára kerékpáron hazajövetben a román miniszter autója Gyula alatt, az országúton elsodort, csak kisebb sérüléseket és zuzódásokat szenvedett s tnl van minden veszélyen. UJ hetilap a vármegyében. Dr. Zeöke Antal, a gyomai kerület országgyűlési képviselője egy Gyomán hetenkint egyszer megjelenő politikai, társadalmi és közgazdasági lap megindítására ka­pott engedélyt a miniszterelnökségtől. Társasutazás Svájcba Indulás augusztus 5 én, időtartam 20 nap. Budapest, Insbruck, Luzern, Meringen, Reicsenbachfall, Interlaken, Montreaux, Lausanne, Genf, Zürich, Schaf­hausen, Salzburg, Hellbrum, Wien, Budapest. Részvételi díj végig II. osztályon P 900, Budapesttől Buchsig és vissza II. osztályon, Svájcban III. osztályon 860 P, végig III osz­tályon 750 pengő. A részvételi díjban benn- foglaltatnak az összes kiadások indulástól a visszaérkezésig, nevezetesen: a vasúti je gyek, az utközbeni ellátás, lakás és 3 főét­kezés elsőrangú szállodákban, a szállodai adók és borravalók, kocsi érkezésuél és in­dulásnál, a programcnszerü sótakoosizások, hajózások, kirándulások, belépődíjak, vezetés és végül a társaságot az utazás egész tartama alatt kisérő utimarsall szolgálatai. Jelentke­zéseket elfogad a Bókósmegyei Takarékpénz­tári Egyesület. Elhalasztott versenytárgyalás. A gyulai m. kir. államépitészeti hivatal közhírré teszi, hogy s vésztői református egyház kéttautermes iskolájára vonatkozó versenytárgyalás julius 14-ikéről 22-én délelőtt 10 órára halasztatott. Leventék szlnlelőadása. A gyula—szent- benedeki leventék julins 17-éo, azaz vasárnap este 8 órakor a 48-as Körben műkedvelői elő­adást és ntána táncvigalmat tartanak. — Színre kerül a »Piros alma< cimü népszínmű. Belépődíj 1 pengő 60 fillér. Országos vásár. A gyulai nyári vásár, mely ősidők óta a „futó vásár1* jelzést viseli, most van folyamatban, éspedig ma a lóvásár, vasárnap pe­dig a kirakóvásár lssz. A pénteki napon nagyfor­galma volt a sertés és marhavásár, de mindenek- felett meglepő nagy felkészülettel indult neki a baromfikereskedés, mely fővárosi és külföldi szál­lításra nagy tételeket összevásárolt. A gyulai or­szágos vásáron — a békeidővel egybebasonlitva — most már nagyon észrevehető, hogy az ország határszélére kerültünk, s az úgynevezett Erdőhát, Zerind, Székudvar, Kisjenőig terjedő nagy vidékek forgalmát elvesztettük. Az országos hirü gyulai nagyvasárok eltűntek, ezt különlegesen sínyli a gyulai ipar és kereskedelem, az áliatvásár és a nyersbőrvásár. Ellopta a gazdája egész üzletét. Szabó Sán­dor gyulai hajóhintás és vásári mutatványos telj is felszerelésével kocsi és lovaival átment Békésre, hogy az ottani vásáron pénzt szerezzen. Békésen elhelyezkedvén, Szabó hazajött Gyulára és egész felszerelését visszahagyta Békésen Lipták Lajos nevű szolgájára. A gazda eltávoztával a szolga felpakolta az egész berendezést és megszökött vele. Szabó erről értesülvén, a csendőrségre sietett és mert a nyomozás szálai Budapest felé vezet­tek, ez irányban vették a szolgát üldözőbe. A kutatás azonban szomorú eredményre vezetett. Budapest alatt ráakadtak a két kis lóra, melyek ott legelésztek a mezőn. A szolga útközben min­denen túladott, de a lovakat passzus hiányában nem tudta értékesíteni. A lovak nyakába cédalát kötött, bogy a lovak Szabó Sándor gyulai lakos tulajdonai, a megtaláló juttassa azokat gazdájához. A szolga magához vette Szabó igazolványát is és nyomave8zett. Szabó Sándor kára 4000 pengő s most csupán a megkerült lovacskákkal vigasztal­hatja magát. HŐSÉG ELLEN Vettolínnal védekezhe­tünk legjobban. Helybeli lerakat Csik fod­rásznál (Komló épület_), ahol különféle illatban eredeti gyári áron kapható. l-l Egy jó családból való fiút tanulónak felvesz 489 3 * Lelik Gyula hentes. Négy szoba, mellékhelyiségek, parkírozott udvarral, Virág-utca 28. sz. alatt 1927. október 1 tői kiadó. 580 1—3a.

Next

/
Thumbnails
Contents