Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-19 / 6. szám
OX évfolyam 6, nzém. Szerda %ol»t 1927. január 19 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TAKHADAUO ÉS KÖZGAZDASZATl HETILAP. Szerkesztőség, kiadéhivatsl Gyulán, Templom-tér Dobat János könyvkereskedése hova a lap szellemi részé* illető közlemények, hirdetések és nviltterek imézendőfe. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. j Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Olcsó hitelt a kisiparnak. Az egész ország iparosságát élénken érdekli az a mozgalom, amely Győrből kiindulva, a közeljövőben az összes kereskedelmi és iparkamarákat foglalkoztatni fogja. Az olcsó kamatozásit, hosszú lejáratú kisipari hitelről van szó, amely elfoglalná a helyét annak a kisiparosság által alig igénybevett, nehéz feltételekhez kötött hitelnek, amelyet az iparosok Orsz. Központi Szövetkezete nyújt. Az I. 0. K. Sz. 50 milliárd korona értékű állami támogatást élvez abból a célból, hogy a hazai kisiparosságot támogassa. A jelenleg 12%- os kisipari hitel azonban drága az iparosságnak, másrészről pedig olyan nehéz és körülményes ehez a hitelhez hozzájutni, hogy a hitelre szoruló legtöbbször kénytelen lemondani róla. Még ennél is súlyosabb a helyzet a kisiparosságnak gépekkel való támogatása terén. A kereskedelemügyi minisztérium a békében rendszeresített állami gépkiutalást beszüntette s most a hozzá forduló feleket az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéhez utasítja, ahol súlyos feltételek mellett lehet csak a napi árnál drágább gépeket kapni. A kisipar pedig nem nélkülözheti az állami támogatást és a hitelt, amelyre a mai nehéz viszonyok között fokozottan rászorul. A sok hány atáson keresztülment, kikoplalt kisiparosságnak nincsen a befektetéshez tőkéje, nyersanyaghoz nem tud jutni, s a külföldi gyári termékekkel szemben, akármilyen selejtesek is azok, lemarad a versenyben. Ezzel nemcsak önmaga szenved kárt és nélkülözi a boldogulás lehetőségét, hanem kereskedelmi mérlegünket is rontja, a fogyasztást a külföldi behozatalra szoritva. Ez az ut a kisiparosság teljes elsorvadásához vezet és igazán gyorsan kell kinyúlnia annak a kéznek, amely ezen az értékes társadalmi rétegen segíteni akar. Ennek a segítő kéznek pedig a hosszú lejáratú és a csakugyan olcsó kamatozású kisipari hitelt kell hoznia A kisiparosságnak ez irányba történt legújabb megmozdulása, amely Győrből indult ki, ezt hangsúlyozza. A győri tanácskozás, amelyen az összes helyi ipari érdekeltségek megjelentek, a győri kereskedelmi és iparkamarához fordult és felkérte, hogy az 1. 0. K. Sz. utján kiutalt és a vidéki iparosság által alig élvezett, súlyos feltételekhez kötött és magas kamatozású kisiparos hitel helyett a Magyar Nemzeti Bank utján az illetékes helyi pénzintézetek közreműködésével 7—8%-os hosszúlejáratú nyugodt kisipari hitel rendszeresítése érdekében tegyen felterjesztést a pénzügyminiszterhez, a kereskedelemügyi és a népjóléti miniszterhez. A győri kamara már meg is tette a kért előterjesztéseket és a siker biztosítása érdekében felkereste a társkamarákat is. Az egész ország kisiparossága nagy várakozással figyeli ügyének elintézését A most lezajlott képviselőválasztások során az immár megválasztott honatyák szájából annyi szép Ígéret hangzott el a kisiparosság támogatásáról is, s olyan meggyőzően hallottuk hirdetni a magyar ipari érdekek felismerését, hogy nem merünk kételkedni abban, miszerint ezeknek az Ígéreteknek legalább egy hányadát valóra váltják s akkor a kisiparosságnak nem kell a jótékony hitel hijján elsorvadnia. A hadik ölvények valorizálása, A magyar államháztartás egyensúlya most már teljes mértékben helyreállván, a hadikölcsön- kötvények valorizációjáról lehet és kell is beszélnünk, A magyar állam lakossága annak idején minden kényszer nélkül, egyszerű felhi vasra előteremtette a milli árdokat a háború foly- tathatására; később már némi kényszerítés is érvényesült, különösen az árvaalapok, tisztvise lök, katonák bevonásával Az egész ország sietett az állam segítségére, hogy a hadviselés céljaira kölcsönadja nemcsak megtakarított pénzét, ha nem elvonta magától és családjától keresetének egy részét azon Ígéret és biztatásra, hogy azt az államnak, a legbiztosabb fizetőnek adja kölcsön s pénzét semmi veszély nem fenyegetheti. Természetes tehát, hogy a kötvénytulajdo nosok nem nyugodhatnak bele abba, hogy az állam most egyszerűen, pusztán hatalmi szavával értéktelennek deklarálja a saját tartozását akkor, amikor a havonkinti zárszámadások fokozatosan jelentékenyebb fölöslegeket mutathatnak fel Nem szolgálna az állam hitelének előnyére, ha a pénz elértéktelenedését venné alapul s arra hivatkoznék, hogy amint a pénz elvesztette értékét, úgy semmisült meg a hadikötvé- nyek értéke is, Ez nem volna más, mint vagyonelkobzás Az állampolgárok a vásárolt kötvényeket komoly értéknek tekintették és annak tekintik ma is. Az államnak a maga szavahihe tősége fenntartása szempontjából ismét értéket kell biztosítania a saját kötvényeinek. A hadikötvények valorizációját Németország keresztülvitte már a múlt évben. Nem fizette ugyan vissza a kötvények telies aranyértékét készpénzben, hanem figyelembevéve a kötvények idősorrendbeni kibocsátását s az aranymárkának a papírpénzhez való mindenkori arányszámát, egy méltányos kulcsot állapított meg mely a hadikötvények névéitékének 12 és fél százalékos alapja. Ezt újabb kötlevelekkel biztosította Valorizálta az állami adósságokat Lengyelország is a névérték 15 — 25 százalékáig. Ausztria csak odáig juiott, hogy a valorizálást ezidőszeriní csupán bizonyos charitativ intézkedésekkel léptette életbe, vagyis nem általában valorizált, hanem csak a legsúlyosabban károsodott s a legnyomorultabb helyzetbe jutott kis existenciákat kárpótolja kötvényük méltányos visszaváltásával. Magyarország a háború folyamán nyolc Ízben vett fel hadikölcsönt, ami papirkoronákban összesen 18.507 milliót tett. Minthogy időközben a pipirkorona értéke az aranykoronával szemben mindig csökkent, ez az összeg végül és össze sen 9998 millió aranykoronában állapodott meg A fentebbi 18.s07 millió papirkorona értéke a nosztrifikálás befejezésével 9402 millió papir- koronában kulminált. De nem állapodott meg ezen a magaslaton, mert ebből még sok kötvény átvándorolt a vagyonváltság, a Hegedűs féle 20%-os levonások az egyenesadóknak hadikötvényben való fizetése során az állam kasszájába, úgy, hogy a beavatottak 9300 millió pa pírkoronára becsülik a nosztrifikált és magánosok kezében levő hadikötvényeket. Ha ezek va lorizálása aktuális lesz, a németországi mintát kellene alapul venni. Egy két % os valorizálás túlságosan alacsony, 50 vagy 100% os pedig az állam mai helyzetében túlságosan magas, elviselhetetlen, mondjuk lehetetlen Nálunk hasonló az eset a németországihoz A kötvények itt is a pénz romlásával arányban fokozatosan kevesebb belső értékkel bírtak, a legutolsó például csak 40% át az aranyértéknek, tehát átlagértéket kell alapul vennünk De egyben méltányolnunk kell az állam teherbíró képességét is. Ezek figyelembevételével, gondos számítások után arra jövünk rá, hogy a kötvények névértéke 10—12% os n FCnlihn hn 1 ^^22'éüi ^anuár hó 22én H gj 1 \uü/^U''t/ui a vármegyeház dísztermében.
