Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-06-15 / 48. szám
IíIX. évtől jam 48. szám. Szerda Gyula, 19)37. junius 15 Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. Fidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési díj előre fizetendő. íWnXAI, lÁMADAUC ÉS KÉBiAZl)imTI uni’ll,AP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. Klebelsberg Kunó. Mire e sorok napvilágot látnak városunk falai között lesz vendégünkként a kormány egyik legsúlyosabb tagja, Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter. Vendégünk lesz, hogy átvegye a díszpolgári oklevelet, amellyel a város önmagát akarja megtisztelni. — Megtisztelni is, — de felesleges volna tagadni — egyebet is akarunk. Az pedig, amit akarunk és kérünk, szintén nem válik szégyenünkre. Nem privilégiumokat, nem anyagi javakat kérünk, hanem kultúrát akarunk, iskolát kérünk. A művelődésnek kívánunk hajlékot épiteni és ennek a nemes vágyakozásnak van szüksége egy megértő apostolra, aki nem lehet más, mint az ország közoktatás- ügyeinek, kultúrájának első munkása, a miniszter. Klebelsberg Kunéban a magyar közművelődés és a magyar közoktatásügy valóban apostolra tett szert. Az elmúlt évtized sorozatos katasztrófái megfosztottak minden fölényünktől, amellyel itt nyugat határán a környező népekkel szemben rendelkeztünk. Egy maradt épségben és igy nyerte vissza erejét és frisseségét nemcsak a legrövidebb idő alatt, de hatványozott mértékben és ez a kulturális fölényünk. Ebben oroszlánrésze van Klebelsberg Kunénak. A közművelődés és az iskolaügy terén ő többet tett és alkotott néhány éves minisztersége alatt, mint a boldog békében két évtized alatt alkottunk. A népoktatás, a középfokú iskolázás és az egyetemi oktatás épen olyan buzgó, odaadó pártfogóját találta meg benne, mint az isko- lánkivüli népművelés és a legmaga- sabbrendü művészetek. Egyaránt a tudás, a művelődés felszentelt templomának tekinti a tanyai iskolát, az egyetem auláját, a múzeumok termeit és az ország első színpadát. Szivének épen olyan kedves, mint aminő értékes a nemzetnek mindenik. Mindenütt a nemzet lelkét nemesitik, Felelős szerkesztői B0BAY FERENC mindenikben többet érővé, okosabbá, tanul tab’bá, finomabbá, érzőbbé akarják nevelni a jövendő magyar nemzedéket. Mindeme törekvésnek mozgatója a szeretet, a nemzetnek, a mi véreinknek Szeretete, amely ma senkiben sem lobog olyan ragyogó lánggal, mint kultuszminiszterünkben. Ez a szeretet ember- és polgártársaink iránt szülte meg ennek a városnak mostani kulturális kívánságát és a Megjelenik szerdán és szombaton. szeretetszülte óbaj bizonyára megértésre és méltánylásra fog találni annak a lelkében, aki ma megszemélyesíti a nemzetnek ezt a szerető gondoskodását a jövő nemzedék lelki és szellemi magasabbra emelkedéséről. Kívánjuk, hogy késő nemzedékek is áldják ezt a napot, amelyen a jövendő magyar kultúra legbuzgóbb építőmestere városunkat meglátogatta. Vármegyei közigazgatási bizottság ülése (1927. junius 13.) Az ülés kezdetén a vármegye főispánja, később a vármegye alispánja elnökölt. A fő ispán megnyitó beszéde egész terjedelmében Ambrus Sándor emlékének volt szentelve. „Rendes szokás szerint — úgymond — a közigazgatási bizottság első sorban az ülós- ről távolmaradottak igazolási bejelentései felett határoz. Ha végig néz a közigazgatási bizottsági tagok során, megállapíthatja, hogy vannak ma is olyan tagjai a bizottságnak, akik most is igazolni fogják távoilótüket. De szomorodott szívvel kell megállapítania, hogy egy tag kidőlt, egy hely üresen maradt; Ambrus Sándor meghalt, nincs többé. Emlékét a vármegye tői vényhatósági bizottsága kegyeletes aktus keretében örökítette meg, saját halottjának tekintette; nem volna teljes az emlékének való adózás, ha a közigazgatási bizottság meg nem emlékezne róla. — Ambrus Sándor egy évtizeddel ezelőtt lépett ki az aktiv szolgálatból, s dacára annak, hogy koránál és végzett munkájánál fogva a jól megérdemelt pihenésnek kellett volna magát adnia, nem azt tette, hanem évtizedeken keresztül tagja volt a törvényhatósági és köz- igazgatási bizottságoknak s itt e bizottságokban áldozta kivételes tehetségének legszebb gyöngyeit a haza és a közérdek szolgálatába. Természetes, hogy ez az alkotó, teremtő szorgalom nem múlhatott el nyom nélkül és amikor megállapíthatjuk ezt, állapítsuk meg azt is, hogy volt a vármegyének egy köztisztviselője, akinek emlékét mindenkor tisztelettel és szeretettel lógjuk megőrizni. Mondják el Uraim velem együtt: áldja meg az Isten Ambrus Sándor emlékét! Az örök világosság fónyeskedjék neki. A főispán beszéde mély hatást keltett a bizottság tagjai között. Majd az alispán havi jelentésének felolvasása következett. Dr. Márky Barna a vármegyének uj fő jegyzője olvasta fel az alispáni jelentést, amelyet főbb pontjaiban az alábbiakban ismertetünk : Személy és vagyonbiztonság tekintetében a helyzot változatlan. Öngyilkosság 6 volt, Tüzeset 9. A munkások helyzete általában kielégítő. Aki dolgozni akar és nem tulkővetelö, az kap munkát és kereshet. Ipar és kereskedelem terén különösen a népesebb helyeken fellendülés mutatkozik. A hősök emlékünnepélyét a vármegye községeiben igaz kegyelettel ünnepelte meg a közönség. Bizonytalanságban van a lakosság abban a tekintetben, hogy a szóban lévő alkalmakkor nemzetiszinü, vagy gyászlobogó tűzendő e ki. Kívánatos lenne, ha az ilyen kegyeletes ünnepélyeken a zászlókérdés felsőbb hatósági rendelettel oldatnék meg. Elnöklő főispán a kérdésnek felsőbb rendelettel való szabályozását szükségtelennek tartja; a hősök ünnepélye már nem gyász- ÜDnepóly, hanem a hősök megdicsőülésének ünnepe s igy természetesen nem gyász-, ha nem nemzetiszinü lobogó használandó. Dr Hoffmann Károly t. főügyész az alispáni jelentéssel kapcsolatban szóvá teszi azokat a meg nem szokható állapotokat, amelyek a gyulai postahivatalnál az okmánybólyegek kiszolgálása körül napirenden vannak. Egyes értékjegyek például egyáltalában nem kaphatók. Ez pedig rendkívül kellemetlen következményekkel jár a jogkereső közönségre nézve, amennyiben a kellően fel nem bélyegzett beadványok megleleteztetnek s a fél bizony a legtöbb esetben nem tudja igazolni, hogy azért nem rótta le beadványán a szükséges illetéket, mert a postán nem kapott bélyeget. Javasolja, hogy Írjon fel a közigazgatási bizottság a minisztériumhoz, hogy állítsa vissza a régi rendet. Ez szociális szempontból is kívánatos volna, mert ezzel sok hadiözvegy és árva jutna ismét jó keresethez. A bizottság tagjai megállapítják, hogy a panaszolt helyA MÁV. MENETJEGYIRODA május hó 30-án megnyilt >86 A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.
