Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-06-04 / 45. szám
2 Békés 1927. juuius 4 Junius 12-én a munkásság erdei . az az érzés: boldogság itt élni, a lelkekben az a meggyőződés: jó nekünk itt lakni. Tegyük hát ezt az országot mindnyájan a szeretet útjait járva olyanná, amelyet ne C3ak szeretni kelljen, de szeretni is lehessen. — Az államhatalom ne álljon kérlelhetetlen zsarnokként, szemben a maga polgáraival, ne támasszon teljesíthetetlen követeléseket az egyesekkel szemben, hanem legyen mindnyájunk testi és lelki javait féltve őrző és védelmező pártfogónk. Mindnyájan pedig mint a viharverte, megtépett madarak összebújva támogassuk, védelmezzük, istápoljuk egymást. Tegyük egymásnak kellemessé az életet, vonzóvá az együttlétet, szeretettel A vármegyei törvényhatósági A törvényhatósági bizottság tagjai a szó - kásos számban gyűltek össze erre a gyűlésre, hogy dr. Konkoly Tihamér várm. főjegyző sajá t kérelmére történt nyugdíjazásával megüresedet t várm. főjegyzői állást betöltse. Bár a díszes állásra csak egy pályázat érkezett be dr. Márky Barna várm. tb. főjegyzőé, azonban teljesen igaza van egyik megyebizottsági tagnak abban a kijelentésében, hogyha több pályázó lett volna is, a bizalom akkor is a megválasztottak személye körül összpontosult volna, mert Békésvármegye törvényhatósági bizottsága tisztviselő i megválasztásánál mindig a legkiválóbb érdemet akarta és tudta honorálni és erre a bizalomra és elismerésre a megválasztottak teljes mértékben rászolgáltak. A közgyűlés Ambrus Sándor volt főispán, felsőházi tag érdemeinek méltatásával vette kezdetét, amikor is a vármegye főispánja kegyeletes szavakkal emlékezett meg az ő elhunytáról. Ambrus Sándor érdemeit dr. Daimel Sándor alispán méltatta, gyönyörű gondolatokban gazdag emlékbeszéd keretében. — Fájdalmas megilletődéssel emlékezem meg néhai Ambrus Sándornak, a vármegye volt alispánjának haláláról, akihez az emberi elmúlás örök törvénye gyorsabban teljesedett be, mint azt hittük és gondoltuk. Az életrajzi adatok és a közéleti működésére vonatkozó adatok pontos felsorolása után igy folytatja : — A Mindenható bölcs rendeletébe és ki- fürkészketetlen akaratába bele kell nyugodnunk. De az ő tiszta és nemes életének emlékét megőrizzük és tartalmas életének okulást nyújtó tanulságai meg fogják nekünk mutatni azt az utat amelyen Istentől nyert hivatásunknak emberhez méltó módon megfelelhessünk. — Az ő lelke, mely mindig felül emelkedett a hétköznapin és a közönségesen, az égi magasságban bizonyára elfoglalta már helyét a jók és igazak társaságában, ahol meggyőződéses erejű szószólója és támasza lesz minden becsületes és igaz ügynek. — Az ő szelleme lebegjen e falak között folyó tanácskozásaink felett és az ő szelleme ihlesse meg a közigazgatás j| munkásainak lelkét, hogy működésűk nyomán áldás fakadjon vármegyénkre és a magyar hazára. — A vármegye őszinte nagyrabecsülésétől övezett és a vármegye hálás kegyeletében élő emlékén a Mindenható áldásé. A vármegye alispánjának kegyeletes csendben elhangzott szavai után elnök indítványára a törvényhatósági bizottság Ambrus Sándor emlékének felállással adózott. Majd az alispáni jelentés felolvasása s a számonkérőszék jelentésének tudomásul vétele teljesen intézzük egymással ügyeinket. A hivatalnok szeresse az ügyes-bajos embert, a biró a bűnöst, a tanító a tanítványt, a gazdag a szegényt, a bölcs az együgyüt. A bal- sors, a nyomorúság váljék összetartó, lelke - két egyesitő erővé és ne a gyűlölködésnek, a veszekedéseknek forrásává. Csak ha ide- beun is szilárd, vonzó, össsetartó erők érvényesülnek, tudunk kifele is vonzást gyakorolni és visszavonzani azt, amit egy esztelen felfordulás az ország testéről leszakított. Junius negyedikére emlékezéssel, talán szabad kifelé a kezeknek ökölbe szorulniok, de idebenn mindenesetre meg kell nyilniok a sziveknek. bizottság május 3l-iki ülése. után következett a megüresedett vármegyei fő jegyzői s ennek betöltésével megüreseoő állások betöltése. A főjegyzői állásra dr. Márky Barna várm. II. főjegyző, tb. főjegyző, az ő helyére dr. Pán czél József aljegyző, tb. főszolgabíró s az al jegyzői állásra ifj. dr. Daimel Sándor tb. szolga- biró választattak meg, mint egyedüli pályázók. A megválasztott érdemes tisztviselők a szokásos ünnepélyes keretek között tették le az esküt, mely után elnöklő főispán meleg szavakban üdvözölte őket uj állásukban. A vármegye főispánjának elismerő szavait, valamint a törvényhatósági bizottság megnyilvánult bizalmát dr. Márky Barna várm. főjegyző köszönte meg szép szavak kíséretében. Gyula város képviselőtestületé aek azt a határozatát, amely szerint kimondotta, hogy a napi- és hetipiacokat továbbra is az eddigi helyén hagyja meg, a kérdésnek újabb tárgyalása végett a város képviselőteatületének visszaadta. A református énekkar nyilvános bemutatkozása. A gyulai református énekkar — bár már többször szerepelt nyilvánosan — városunk dal- és ónekkedvelő közönsége előtt Pünkösd másod napján fog bemutatkozni, az Újvárosi Olvasókörben június 6-án este 8 órakor megtartandó műsoros estély keretében. Az estély iránt oly nagy már is az érdeklődés, hogy a jegyek tekintélyes részben már elővételben elkeltek. Örömmel látjuk ezt, mint minden olyan egyesülést és törekvést, amely városunk kulturális előhaladását van hivatva szolgálni. A gazdag műsort az alábbiakban közöljük : 1. Jelige, énekli a férfikar. Bérces kárpát ormán . .. énekli a vegyes kar. 2. Prolog, előadja dr. Pallmann Péter. 3. Népdal egyveleg, énekli a vegyeskar. 4. Szaval Szilvássy Juliska. 5. „Viharban“, énekli a férfi kar. 6. Szóló ének, énekli Nagy Fereno. 7. Monológ, előadja Bállá Böske. Szünet után. 8. Népdal egyveleg, énekli a vegyes kar. 9. Szaval Csol- naki Rózsi. 10. Népdal egyveleg, énekli a férfikar. 11. Monológ, előadja K. Kiss Manci. 12. Bordal, énekli a férfikar. 13 Szóló ének, énekli Szabó Béla. 14. Nem, nem, soha! énekli a férfikar. A miisor után tánc reggelig! Belépődíj : személy jegy 1'50 P, C3aládjegy három személy után 3 P. Felülfizetóseket az énekkar köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz. Zöld Márton — honvéd tábornok A világháború a második m. kir. honvéd gyalogezred kötelékében őrnagyi rangban találta Zöld Mártont, aki akkor már több év óta szolgált Gyulán és helyi társadalmunknak igen megbecsült tagja volt. De nemcsak megbecsült, hanem köztiszteletben álló is, amit azzal érdemelt ki, hogy amidőn más vezető tisztek problematikussá tették Gyulának ezred állomási tényét és azt innen elvinni törekedtek, ő, az elhelyezés érdekében felsorolt érveket nemcsak megcáfolta, hanem illetékes magasabb katonai körök előtt bebizonyította, hogy Gyula katonai szempontból valósággal ideális állomás és ezredszékhely. Amikor a világháború kitört, ő volt, aki a menetzászlóaljakat szervezte s mint akkoriban hirlett, egyetlen honvédezred sem állított elő annyi katonát és menetzászlóalját, mint a gyulai 2 ik honvédezred. Az utolsó menetzászlóaljjal pedig amely a legmagasabbkoru hadfiakat foglalta magában, 1914. augusztus 2 án ő maga is a dalmáciai harctérre, a hires Lovcsen alá vonult. A gyulai népfelkelő tisztek valósággal versengtek érte, hogy vele együtt legyenek. A dalmáciai harctéren végig véres küzdelmük volt a monte- negróiakkal. Az ő s a katonáinak érdeme volt, hogy akkor Trebinje az ellenség kezében nem került. 1915 ben Zöld az oroszok elleni harctéren működött. A Rarencze mellett hiressé vált Obstgartenben, amikor az orosz túlerő behatolt állásába Zöld revolverrel kezébe nemcsak a visszaözönlőket állította meg, han«m rohamra vezérelte őket s az oroszokat a már elfoglalt lövészárkokból kiverte. Eme fényes haditényéért a vaskoronarenddel dekorálták. Sikeresen küzdött azután a kárpáti véres csatákban, A Tatárka Rebenczukon az erdőben egy orosz csapatot olyan szerencsésen lepett meg, hogy annak nagy része a csatatéren maradt. Egyik legjelentékenyebb és legfényesebb fegyverténye Kelet Gali- cziában volt, hol mint a 308 ik gyalogezred parancsnoka visszavonulásra kapott parancsot, miután a túlnyomó orosz erőállását áttörte, ő e paranccsal szemben a még állásban maradt I zászlóalj tisztikarával hadi tanácsot tartott és bár egy tisztje kivételével valamennyi a visszavonulás mellett nyilatkozott, kijelentette, hogy elmehet mindenki, ő azonban helyén marad. E válságos helyzetben megjelent a 310-ik ezred, melynek közreműködésével, azután az oroszokat kiverték állásaikból. E hősiességéért a Lipótrenddel és miután egy szász csapatot is megmentett akkor a megsemmisülés veszedelmétől, a szászországi legmagasabb katonai rendjellel az Albrechtrend tiszti keresztjével tüntették ki. Hoffmann tábornagy hadtest parancsnok pedig a kivonult ezred előtt kétszer megcsókolta. Az említett rendjeleken kívül „sióagárdi“ előnévvel a magyar nemességet, a katonai III. osztályú, ismételten a Signum Laudist, a német vaskereszt II. osztályát is meg • kapta, úgyszintén a Károly csapatkeresztet, 1918 ban már mint ezredes az olasz harctérre került, ahol állandó nagy, véres csatákban vett részt, az összeomláskor pedig ezer baj és veszély között teljesen felszerelten hazahozta Magyarországra a parancsnoksága alatti szabadkai honvédezredet Kiskunfélegyházára A kommun alatt álruhában Szegedre menekült, ahol résztvett a honvédség újjászervezésében és még öt hónapig teljesített azután szolgálatot. Horthy Miklós kormányzó, méltányolva Zöldnek a nemzet érdekében tett kiváló szolgálatait, most honvéd tábornokká léptette elő. Ez a megérdemelt kitüntetés volt gyulai tiszttársai s általában a gyulai társadalom körében őszinte örömet kelt. A főjegyzőt választó vármegye.
