Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-05-25 / 42. szám

lilX. évfolyam 43. szám* Szerda €tyixla, 1937. május 35. EISfiietési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij elitre fizetendő, mJTKAl, TlMUiaun És K686AZHÁSUTI MSEULAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendő»?. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára S fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­A mii join t$ ülesséie. Amit eddig csak a lesajnált mo­ralistáktól hallottunk, hogy a munka nemcsak jog, hanem kötelesség is, most már az államférfiak is hangoz­tatják. Ha pedig az államférfiak és a kormányok megállapítják valami­ről, hogy az az állampolgárok köte­lessége. ennek a megállapításnak igen komoly következményei szok­tak lenni mindnyájunkra nézve. A marxi ideológia, amely azo­nosította a munkást a proletárral, a munkát a proletáriátussal, abban a meggyőződésben volt, hogy a munka jogának harci eszközként való hasz­nálatával ki tudja kónyszeriteni a társadalomtól a proletárság politikai és gazdasági elsőbbségének elismer­tetését. Ez a fegyver azonban bizo­nyosan hasznavehetetlenné válik, mihelyt az államhatalom a munkát kötelességnek deklarálja. Bizonyos, hogy a termelés teljes anarchiáját csak akkor kerülhetjük el, ha a mun­kát kötelességnek tekintjük. Akár a kommunizmuson, akár a magántulaj­don elvén épüljön fel a gazdasági szervezet, a munkát egyaránt szigorú kötelességgé kell tenni az állampol­gárok számára. Lényeges különbség azonban az, hogy ennek a köteles­ségnek teljesítéséért minő ellenérté­ket adhat a gazdasági szervezet. A kommunista államban mindenkinek legalább elvben egyenlő jutalom jár, magántulajdon elvén épült államban a munka értéke szerint különbözik. De bárminő eredményt biztosí­tani a munka számára csak akkor tudhatunk, ha kötelességnek ismer­jük el a munkát. Olaszország az első állam, amely igy fogja fel a mun­kát. Az uj olasz munkatörvény, a Carta del Lavoro szigorúan ezen az állásponton van. Korszakalkotó és jelentőségében talán a francia forra­dalom hires deklarációját az emberi jogokról is meghaladják a Carta del Lavoro rendelkezései. Nem fog ár­tani, akár kívülről betanulni az uj olasz törvényt. A munka minden értelmiségi, fizikai és technikai for­májában szociális kötelesség. Ebből és csakis ebből a szempontból áll a munka az állam védelme alatt. így szól az olasz törvény első cikke. A szakszervezeti szervezkedés szabad. Azonban csak a törvényesen elis­mert és állami felügyelet alá helye­zett szakszervezeteknek van joguk a munkaadói! és a munkások összes­ségét bizonyos kategóriában törvé­nyesen képviselni, az érdekeiket vé­deni, illetményeket szedni és közér­Verőfényes májusi nap kedvezett Gyula vallásos lakossága szép ünnepének, a hete­ken át nagy gonddal előkészített Mária-nap- nak. Mint ismeretes az ország szivében né­hány lelkes és istenfélő magyar férfiú a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére egy gyö­nyörű sziklatemplomot létesített a Gellórt- hegy egy elhanyagolt barlangjában a Ferenc József hid fölött, amely sziklatemplom ma már bucsujáróhelye mindazoknak, akik súlyos megpróbáltatásukban a Magyarok Nagyasszo­nyához fordulnak vigasztalásért és remény­ségért. Ez a lelkes tábor országossá akarja tenni a Patrona Hungáriáé kultuszát és e célból rendezi a vidéki városokban ezeket a Mária-napokat. A gyulai bizonyára egyike volt a legsikerültebbeknek. Az ünnepség vendégeiként Gyulára ér­kezett P. Zadravecz István, a nemzeti had­sereg nyugalmazott tábori püspöke P. Bende Szaniszló ferences hitszónok kíséretében, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos, vitéz Ilosvay Lajos miniszteri titkár, Lauri- sin Lajos a m. kir. opera tagja és Szepessy Artur erdőtanácsos. Zadravecz püspököt, aki szombaton este 10 órakor érkezett meg, a pályaudvaron ün­nepélyesen fogadta a katolikus egyházközség képviselete és nagyszámú ünneplő közönség élén Csete József dr. polgármester. Az állo­mási épületből kilépő püspököt Metz Tercsiké üdvözölte virágcsokorral és kedves köszöntő beszéddel, melyre a püspök meg­hatott szavakkal mondott köszönetét, azután az utcákén várakozó közönség sorfala között h ajtott Brém prelátusnál készített szállására. Az anyatemplomban már a szombati májusi ájtatosság után kezdetét vette a Mária-napra dekü kérdésekben állást foglalni. Ez a második cikk. íme Marxnak fe­nyegetése : a kisajátítók kisajátitott- nak fordítva teljesedett. A szociálista tanokon nevelkedett erélyes Musso­lini ime egyszerűen kisajátítja a szo­ciálista szakszervezeteket, hogy be­állíthassa a munkát a nemzeti ter­melés szolgálatába és biztosíthassa a munka eredményét a munka szá­mára és megvédhesse az élő mun­kást a szervezett munka visszaéléseitől való készület, amennyiben az Oltáriszentség imádásra kitétetett és éjfélig zsúfolt templom közönsége imádkozott a kenyérszinben jelen­levő Üdvözítő előtt. Vasárnap az ünnepségek a püspök által az anyatemplomban mondott ünnepi misével vették kezdetüket. A mise közben evangéliumkor P. Bende Szaniszló mondott lelkeket megragadó hatású szentbe­szédet. A bűn következtében elaljasodott, de az isteui kegyelem által újból felemelt em­beriségről szólott, reámutatott, hogy ebből az isteni kegyelemből a legteljesebb mérték­kel az üdvözítő anyja kapott, akit ezért tisz­telnünk és szeretnünk kell. Az elesett ma­gyar nemzetnek is a magyarok Nagyasszo­nyához, a kegyelmek Anyjához kell fordulnia, ha nyomorúságából ismét életre akar kelni. A szépen felépített és hatalmas szónoki len­dülettel előadott beszéd látható hatással volt a hívekre. A szentmise alatt a templomi ének- és zenekar Kovalszky Róbert dr. ve­zényletével szebbnél-szebb egyházi Mária- dalokat éuekelt, a mise végén pedig az egész közönség énekelte a pápai és nemzeti himnuszt. A déli órákban a püspök néhány láto­gatást tett, többek között felkereste lakásán Csete József polgármestert is. Déli 1 órakor báió Apor Vilmos plébános ebédre látta ven­dégül a püspököt és társaságát, valamint a Mária nap helyi rendezőit. * Délután 6 órakor kezdődött az ünnepi díszelőadás az Erkel Ferenc színkörben, amelyet zsúfolásig megtöltött az ünneplő kö­zönség. A gyönyörűen feldiszitett, felvirág­zott színpadon, a megvilágított lourdes i Szüzanya szobor előtt legelőször a gyulai templomi énekkar„énekelte el a Magyar Hi­szekegyet, azután pedig dr. Domanek Pál A. gyulai M A MÁV. MENETJEGY1RODA május hó 30-án megnyílik :86 i~~' A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.

Next

/
Thumbnails
Contents