Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-05-11 / 38. szám

L1X évfolyam 38* szám« Szerda Ctyula, 1937. május 11 Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁB&ADAIJn ÉS KtaUTlliftZATI HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendőfc. Kézirat nem adatik vissz* Egyes szám ár a 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­| Ambras Sándor | Békésvármegye közéletének ki­magasló alakja hunyta le hétfőn este 9 órakor örökre szemeit. Ambrus Sándor vármegyénk nyugalmazott főispánja, a felsőház választott tagja negyven évet meg­haladó időt töltött Békésvármegye szolgálatában, a közigazgatási hiva­talok mindenikében működést fejtve ki. Valamennyi állásában nemcsak lelkiismeretes, széles látókörű, igaz­ságos tisztviselőnek bizonyult, de hi­vatott képviselője, elsőrendű repre­zentánsa volt annak a politikai irány­zatnak, mely az ő működése idején érlelte meg a nemzet számára a ma­ga jó és rossz gyümölcseit és amely­nek két vezérlő elve volt: az intran- zigens nacionalizmus és a követke­zetes liberalizmus. Ezzel a két esz­mével töltekezett Ambrus Sándor lel- külete is, ezek váltak vezérlőivé köz- , szolgálati pályáján és társadalmi mű­ködésében. Izzó, csüggedést, kishitű­séget nem ismerő faj és hazaszeretet és ebből folyóan kitartó törekvés az erők kifejlődési útjainak minél sza­badabbá tételére, ezek voltak Ambrus Sándor egyéniségének alapvonásai. Részrehajlatlan, pártatlan ember volt. Nem ismert pártfogást, ismeretlen volt előtte a nepotizmus. Fanatikusan hitte, hogy az erő, a tehetség nem szorul pártfogásra, a gyengeséget pe­dig nem lehet, nem szabad támogat­ni. Az igazságosság volt tetteinek egyedüli irányitója nemcsak közhi­vatali funkcióiban, de társadalmi te­vékenységeiben is. Ettől el nem tért soha és vajmi keveset törődött azzal, hogy itt-ott talán ellenségeket szer­zett vagy elveszhette az érdekeltek szimpátiáját. Az elfogulatlanul igaz­ságosak rokonszenve mindig vele volt. Közéletünk iránti elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy ezek száma mindig akkora volt, hogy Ambrus Sándornak sohasem kellett egyetlen pozíciójáért sem szenvedélyes har­cokat vívnia. Ahova őt kiszemelték és amely pozíciót ő vállalt, oda min­dig küzdelem nélkül, hivatottságá- nak közelismerése mellett emelkedett. Munkaerejének teljében, széles­körű hivatási polcról szólította őt el annak idején egy politikai irányvál­tozás és Ambrus Sándor szótlanul félre állott, híven ahhoz az elvéhez, hogy az erősebbnek érvényesülése elé nem kell akadályokat gördíteni. Most a még erősebb halál állott elé­be és ő ellentmondás nélkül adta fel ismét a küzdelmet, bizonyára abban a reményben és fanatikus hitben, hogy még nálánál is lelkesebb, sza- badságszeretőbb magyaroknak, ke­ményebb férfiaknak adhatja át he­lyét. Erős vigaszunk volna a gyász­ban, ha ez az ő hite valóra válnék. * Ambrus Sándor vármegyénk nyugalma zott főispánja, a Felsőház tagja, a Békésme Bjelik Imre v. b. t. t., aki altábornagyi rangban az osztrák-magyar hadsereg utolsó tábori püspöke volt, 1860 ban született Illaván. 1883-ban szentelték pappá Nyitrán és a nyit- rai egyházmegyében lelkészkedett. 1883 április elsején került a katonasághoz mint katonapap. Végigszolgálta az osztrák magyar mo­narchia csaknem minden tartományát. Érde­meire való tekintettel később a központba ke íült Becsbe, a tábori püspökséghez, előbb mint a tábori püspök titkára, később pedig mint irodaigazgatója. 1912. évben, mikor az akkori tábori püspök, Belopotoczky Kálmán Dyugdijba vonult, ő lett utódja és mint tábori püspök vezette az osztrák-magyar monarchia hadseregének lelki ügyeit egészen az 1918-iki összeomlásig. Mint tábori püspök elérte az altábornagyi katonai rangot és a király való- s ágos belső titkos tanácsosnak is kinevezte­Az összeomlás után Bécsből Nagyváradra Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. Az alispáni jelentést — amelyet minden ész­revétel nélkül fogadtak el — rövid kivonat­ban az alábbiakban ismertetjük : Bejelentetett 3 öngyilkossági eset és 3 öngyilkossági kísérlet. Baleset: Korcsmáros Kálmán scffőr Fü­zesgyarmaton özv. Maray Jánosnót bérkocsi jával elütötte úgy, hogy nevezett sérüléseibe belehalt; a balesetek száma különben 4 volt Tüzeset 16 fordult elő; 8 esetben gondatlan­ság lett megállapítva A gazdasági munkások helyzete, miután a tavaszi és nyári munkálatokra a szerződé sek megköttettek, s igy a kereseti lehetőség gyei Takarékpénztári Egyesület igazgatósági elnöke, a III oszt vaskoronarend tulajdonosa stb. május 9 ón este 9 órakor, alig két heti gyengélkedés után Gyulán elhunyt. A hir villámgyorsan terjedt el a város­ban és mindenfelé fájdalmas részvétet keltett. A középületeken gyászlobogók lengenek. Ambrus Sándor — Ambrus Lajos gyulai ügyvéd és földbirtokos fia — 1863 január 26-án született Gyulán. Itt kezdette tanulmá­nyait s Budapesten 1887 ben a jog- és állam- tudományi egyetemen fejezte be. Előbb a bíró­ságnál kezdte köztisztviselői pályáját s jog- gyakornok lett a gyulai kir. törvényszéknél. Az 1887. évben már a vármegyénél találjuk, mint közigazgatási gyakornokot. 1888-ban szolgabiró a gyulai járásban. 1892-ben Szeg­halomra főszolgabíróvá, 1897 ben orosházi fő­szolgabíróvá választották meg és 1906. május 23 án a vármegye alispánja lett, mely minő­ségben tiz évet töltött hivatalában. Bókósvár- megye főispánjává 1916. március 6 án nevez­tetett ki. Még élénk emlékezetünkben van ünnepélyes beiktatása, mely 1916 március 23-án történt nagy lelkesedés mellett. Béke lengjen hamvai felett! költözött, mint a nagyváradi káptalan tagja. Ugyanis a régi monarchiában az volt a szo­kás, hogy a tábori püspök rendszerint a nagy­váradi káptalan tagja volt. Mikor Széchenyi Miklós gróf nagyváradi püspök meghalt, sú­lyos egyházjogi bonyodalmaktól tartottak az utódlás körül, de a Szentszék azzal oldotta meg a nehéz problémát, hogy Bjeliket bízta meg a nagyváradi egyházmegye vezetésével, mint apostoli adminisztrátort. Néhány nappal ezelőtt érkezett a hir, hogy a hatvanhét éves főpap agyvérzést ka­pott. Orvosai többször eret vágtak rajta s a püspök állapotában javulás is állott be. Va­sárnap ismét rosszabbodott a volt tábori püs­pök állapota, újólag eret vágtak rajta, de ez már nem segített. Bjelik Imre hétfőn éjszaka meghalt. Temetése szerdán lesz a nagyváradi székesegyházból. megvan, türhetőnek mondható. Ipar és keres­kedelmi téren azonban lényeges változás nin­csen, sőt egyes helyeken az ipari munkások — szakmunka hiányában — gazdasági mun­kával kénytelenek foglalkozni. Remélni lehet, hogy a nagyobb helye­ken meginduló építkezések legalább abban a szakmában lényeges javulást fognak ered­ményezni Mint komoly figyelmet érdemlő jelensé­get emeli ki a jelentés, hogy a mezőberónyi építőipari munkások egyrósze a szociálde­mokrata szakszervezetből kilépett és nemzeti alapon szervezkedik. Panaszkodik a jelentés a nagymérvű köz­Bjelik Imre nagyváradi püspök meghalt. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése (027. május 9.)

Next

/
Thumbnails
Contents