Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-04 / 36. szám
1LIX. évfolyam 30. szám* Szerda OjHla. 1937. májas 4, Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 2© f. Hirdetési dij előre fizetendő. miTUÜLI, TÁBSABAUO SLAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, nova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztőt DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonMájus. Május elsején lehet ünnepelni, lehet tüntetni, de úgy látszik csak akkor, ha ez a nap hétköznapra esik. A marxi törvény szabta ünnepnapot szivesen szenteli a munkások egy része egy kis tüntetésre, egy kis propagandacélu gyülésezésre, felvonulásra, ha ezzel egy munkanap fáradalmaitól megszabadulhat. Dehogy az ősi, az Isten rendelte pihenési napra eső májusi elsejét is ilyen célra használja arra, úgy látszik, nem kapható. Ezt bizonyítja az idei május elsejének békességes csendje. Május elseje az élet újra zsendü- lésének, az életöröm fakadásának ünnepnapja még akkor is, ha hétköznapra esik, hát még ha épen vasárnapon köszönt be. Kinek jutna eszébe ilyenkor osztályharcra gondolni, mikor oly nagylelkűen igyekszik helyet biztosítani minden élni kívánó lénynek. Az apró élő lények miriádjai elevenednek meg és népesítenek be minden zeget-zugot; a legkisebb sziklarepedésen, sőt a városok kőburkolatainak hézagain is előbujik a növényi élet, demonstrálva, hogy az Isten minden teremtményének jogot adott a léthez és helyet biztosított számára a nagy természetben. Harc is indul az élettel együtt, az igaz, de vájjon az ember a maga íelsőbbséges tudásával és erkölcsével nem kell-e, hogy felette álljon azoknak a harcoknak, amelyek a természet világában dúlnak. Nem ér- zünk-e szánalmat a kis féreg iránt, ha elkapja és megöli az erősebb; nem siratjuk-e meg a dalos madárkát, ha áldozatául esik a ragadozó szárnyasnak. Nem háborodnánk-e fel, ha valaki végig hengerelné a mezőknek ezer virágtól tarkálló szőnyegét, vagy sorba leütné erdeink fáinak virágzó koronáit. Érezzük, hogy ami van, annak joga van létezni és csak valami átoknak, bűnnek lehet a következménye, hogy egyik élő a másik élőnek életére törjön, pusztulását megsemmisülését kívánja. Az embernek azonban le kell győznie ezt az átkot, el kell taposnia ezt a végzetes bűnt és a természet átkos ösztöne, a gyűlölködés, az ólet irigylése helyett az élet szeretetének érzésével kell töltekeznie. Ha elbájol a tavasz zsendülő életének látása, ha szánalom ébred lelkűnkben, ha az imént életre kelt lény pusztulását látjuk, ha szeretjük a létezőt, az élőt és utálattal tölt el minden harc, amely a teremtett lények ellen irányul, akkor el fog telni szivünk szeretettel az Isten legtökéletesebb teremtménye, az ember iránt is és akkor a májusi életzsendülés nem az osztályharc szilaj tárogatóját nyomja a kezünkbe, hanem az emberszeretet ezerhangu orgonáját szólaltatja meg lelkűnkben. Akkor, miként a vasárnapra esett május elsején, az isteni törvény föléje kerekedik az emberi gonosz tanácsoknak és május a szeretet ujrafakadásának hónapja lesz. A bérmálás. Városunk katolikus híveinek kegyelem- teljes napokban volt részük az elmúlt héten. Alig hangzottak el az anyatemplom szószékéről Bangha páternek keresztény, katolikus öntudatot keltegető szavai, megérkezett városunkba Lányi József tinnini felszentelt püspök, nagyváradi kanonok, hogy a bérmálás szentsége utján kiárassza a Szentlélek Uí isten kegyelmeit az egyházközség zsengéire. A püspök határozott kívánságára minden ünnepies fogadtatás elmaradt, aminek az a magyarázata, hogy a ma még osztatlan nagyváradi egyházmegyének nem ő, hanem az apostoli kormányzó a kánonjog szerint való feje és Lányi püspök szerénysége el akarta kerülni a félremagyarázásokra alkalmat adható ünnepeltetést. Bár nem volt ünnepélyes fogadtatás és a püspök a templomon kívül egyáltalán nem szerepelt, sőt erős rekedtsége miatt a templomban sem mondhatott beszédet, mégis itt tartózkodásának már első óráiban megnyerte a hívek szivet apostoli alázatosságot árasztó, amellett mégis imponáló főpapi magatartásával. Alig pihenhette ki az utazás fáradalmait, megjelent az első májusi ájtatosságon és bensőséges buzgóság- gal merült imáiba az Oltáriszentség előtt. Megérezték rögtön a lelkek, hogy Krisztus szive szerinti igazi jó pásztoruk jött hozzájuk. Az egyháztanács és a tantestület tagjait, akik vasárnap délben tisztelegtek a püspöknél, valósággal elragadta az az apostoli alázatosság, az a meleg közvetlenség, mely a Lányi püspök lényéből kiáradt. — Könnyekig meghatották a tisztelgőkat azok a szavak, amelyekkel a püspök nagyváradi megpróbáltatását ecsetelte. Büszkén erős lélekkel viseli azonban a szenvedéseket — mondotta — hiszen három ősének még a halált is el kellett szenvedni hazafiságáért. Lányi József a nagyváradi egyházmegyének két felszentelt püspöke közül a felszentelés időpontja szerint az idősebbik. A másik felszentelt püspök Bjelik Imre, az egyházmegye jelenlegi apostoli kormányzója. Lányi püspök 1868. junius 29 én született a nyitramegyei Németprónán régi felsőmagyarországi magyar családból Kuruc ősei sokat szenvedtek hazafiságuk miatt, hárman közülök életükkel lakoltak magyarságukhoz való ragaszkodásuk miatt. A besztercebányai egyházmegyében szentelték pappá és itt volt egyházmegyei levéltáros és püspöki szertartó, majd teológiai tanár, amikor meghívták Ferenc Ferdinánd főherceg udvarába a magyar nyelv és irodalom tanárának. Itt bevégezve munkásságát, nagyváradi kanonokká nevezték ki, majd 1905-b/sn tinnini püspökké szentelték fel. A tinnini püspökség Knin dalmáciai városban 1050-ben alapított valóságos megyéspüspökség volt, amelynek püspökeit 1417-től kezdve, a pápa által elismerten a magyar királyok nevezték ki. Királyaink ezen jogukat a szentszék jóváhagyásával azután is gyakorolták, mig Knin a XVI. 'században török uralomba került és a püspökség elpusztult A tinnini püspökök mindenkor fel is szenteltettek méltóságukra és az 1885 VII. t. c alapján a régi főrendiháznak is tagjai voltak Lányi püspök neves iró is; kánonjogi és egyházmüvészeti munkái egész fiatal korában jó hírnevet szereztek számára. Mint nagyvárad kanonok a megyés püspöknek volt hossu időn át in pontificalibus vicariusa vagyis a püspöki rendhez kötött egyházi ténykedésekben helyettese. Nagyváradnak idegen uralom alá jutásai sok üldözésnek tette ki, mert nem volt hajlandó a hüségesküt letenni. Most Budapesten a kapucinus rendházban él főpásztori hivatásának * Városunkban a bérmálás az előre megállapított szép rendben, gyönyörű tavaszi időjárás kedvezése mellett folyt le. Vasárnap az anyatemplomban a nőket, hétfőn a józsefvárosi templomban a férfiakat és fiukat bérmálta a püspök. Mindkét templomban Lin- denberger János dr. prépost-kanonok, kormányzói helynök kíséretében érkezett a püspök, akit a templom bejáratánál a papság fogadott. Csendes szentmise után Lindenber- ger prelátus intézett szentbeszédet a bérmá- landókhoz, azután kezdetét vette a bérmálás, ügy a szeutmÍ8Óben, mint a bérmálás szentségének kiosztásában a kormányzói helynökön kívül br. Apor plébános, dr. Domanek Pál hittanár és a káplánok segédkeztek a püspöknek. Hétfőn az említetteken kívül még Bar- tos Ferenc békéscsabai apátplébános, Barabás György békési esperes-plébános, Gáspár István mezőberónyi plébános és Vlagyovits István endrődi káplán segédkeztek. Megható volt 35 szeretetházi növendék bérmálkozása, akiknek bérmaapaságát a gyulai katolikus férfiegyesületek tagjai vállalták és a fiukat a bérmálás után a Katolikus Körben megvendégelték. Vasárnap 698 leányt, hétfőn 923 fiút bérmált a püspök. A sok gyermek
