Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-04-20 / 32. szám

r EiIX évfolyam 32. szám* Szerda Gyula, 1929. április 20. Előfizetési Irak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁMAD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! UHLAP. •Szerkesztőség, kiadóhivat« 1 Gyulán, Templom-tér Dobaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: flOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hat esztendő. Hat év óta miniszterelnöke Ma­gyarországnak Bethlen István gróf. Ha igaz, hogy háborúban minden esztendő kétszeresen számit, akkor ezt a hat esztendőt sokszorosan kell számbavennünk, mert ez a korszak Magyarország történelmében a hábo­rús időknél is nehezebb, sorsdöntő jelentőségben pedig egyedülálló volt. Pontosan 1921. április 14-én alakította meg Bethlen István gróf az első kor­mányát. Azóta már többször alakí­totta újra a kabinetet, emberek jöt­tek, emberek mentek, két országos választás zajlott le, pártok támadtak és semmisültek meg a politika for­rongó kohójában, de Bethlen István gróf a szikla rendületlenségével áll a helyén: minden megváltozott, de ő változatlanul a nemzet sorsának intézésére elhivatott vezér maradt. Ma Európában ő a miniszterelnökök doyenje, hivatalában ő a legrégibb ember. A nagy triumvirátus: Benes— Pasics-Bratianu letűnt Magyaror­szág körül a hatalom polcáról, de az az ember, aki a „legyőzött“ or­szág nevében először tette meg a lé­pést, hogy szétfeszítse a magyar élet megfojtására szánt kisantant vas- gyürüjét, nem tűnt le, hanem a ha­talmat személyesíti meg s a magyar életet tette meg Középeurópa cent­rális fixpontjává e hat óv alatt. Hat esztendő eseményeiről, ame­lyeknek fejezetét még nem zárta le az élet, nem szokás történelmet írni, de a jövendő külön hatalmas fejezetben fog megemlékezni erről a hat évről, a magyar nemzeti történelem köny­vében. A fejezet cime: „a magyar feltámadás“ lesz. Mert ez volt va­lamennyi magyar újjászületések kö­zött a legnehezebb. A tatárjárás után IV. Béla Árpádbázi király emelte ki a magyarságot halottaiból. De ezt a környező világ segítségével és rész­vételével tehette. — A mohácsi vész után, évszázadokig* tartott a lassú ha­lódás és az ujjáébredest csak a XIX század nemzeti megerősödésének mü­ve fejezte be. Az a feltámadás, amely csodáját közelről s önmagának vívó­dásain szemlélheti ez a generáció, az akarat csodája, az életerő rettentő erőfeszítése, a világ részvétlenségé- gének fagyasztó közönye és értetlen­sége közt végrehajtott csoda volt. Csak vissza kell gondolni, mi volt hat óv előtt s az erkölcsi és gaz­dasági sülyedés milyen örvényeiben hányódott a nemzet vérveszteségtől legyöngült élete. Aztán össze kell hasonlítani, mi van ma s az a nem­zet, amelynek életképességéről már- már lemondott a világ, hová emel­kedett ? Az ország belső életében dúlt a jogbizonytalanság, mellék- kormányok kezében vergődött a köz­élet, düh, gyülölség, bosszú, ádáz pártszenvedély, személyi ellentétek perzselő tüze pusztított. A „Tőzsde Magyarország“ fertőjében kezdett el­merülni minden, mintha egy szé­gyenletes és szomorú katasztrófa után akarnák elhelyezni a magyar élet sírja fölé szimbólumnak a koldus­botot. Kifelé játéklabdája a győzők­nek, megrugdalt, lesajnált roncs, leg- fennebb szánakozásra indító koldusa a részvétnek. Ma ? Erkölcsi újjászületésünket a jog- biztonság festi alá, a helyreállított köztekintély, a szilárd állami és tár­sadalmi rend. A munka visszanyerte becsületét, az adminisztráció vissza­kapta tekintélyét és erejét. Ország- gyűlésünk van, helyreállt a kétka­marás parlamenti rendszer, megszűn­tek a kivételes állapotok s ebből a Gyulavári, Doboz és Újkígyós községek szombaton tartott képviselőtestületi közgyű­léseiken egyhangú lelkesedéssel díszpolgá­rokká választották Magyarország miniszter- elnökét, gróf Bethlen Istvánt. A három község ezen cselekedete elis­merése Bethlen gróf nemzetépitö, konszoli­dáló munkájának, melyet hat év óta végez erős kézzel, bölcs megfontolással, temérdek külső és belső ellenséggel viaskodva. Nagy­szerű alkotásaival, törvényeivel kivivta Beth­len miniszterelnök az egész ország bizalmát magának s minden diszpolgársága az orszá­got újjáépítő nagy miniszterelnök lankadatlan munkájának jutalma a polgárság részéről. Gyulavári, Doboz és Ujkigyós a minisz­terelnök iránt régóta érzett tiszteletüknek éppen akkor adnak kifejezést, mikor Bethlen első nagy külpolitikai sikerét aratta az olasz— magyar szerződés aláírásival. Ezt a nagy­horderejű diplomáciai lépést még politikai ellenfelei is elismerik és a közvélemény ál­talános helyeslése kíséri. A három magyar község vezetősége, elöljárósága és közönsége fegyverzetből a környező államok igazgatásánál is kevesebbet tartot­tunk fenn. Gazdasági újjászületésün­ket a pengőpénz jelzi, amely ma a világnak egyik legszilárdabb valu­tája, helyreállt az államháztartás egyensúlya, megindult a munka, a külföld bizalma szinte korlátlan, a magyar hitel megerősödött, kezd lábra állni a magángazdasági élet s vele a társadalmi rétegek természetes egyen­súlya. Külpolitikai újjászületésünket a népszövetségbe való felvételünk s az éppen most megkötött olasz baráti szerződés jelzi, amely messzehangzó jele annak, hogy most már mint egyenrangú állammal tárgyalnak ve­lünk. E hat óv alatt szerezte vissza, fegyver és bölcs kormányzás Sopront és most a külpolitikai siker Fiume szabad kikötőjét, amelyen át a világ­forgalom áramlatába merülhetünk. Ez a rövid áttekintés az elmúlt hat évről nem lehet, nem is akart lenni teljes. Voltak szomorú, tragi­kus napok, voltak örömteljes fellen­dülésben csillogó órák is. Csupán je­lezni kívántuk azt az utat, amelyet gróf Bethlen István kormányzata leg­nagyobb és legodaadóbb munkatár­sával, a nemzettel együtt megfutott. az általánosan megnyilvánuló bizalomnak, el­ismerésnek és tiszteletnek adott kifejezést, mikor Bethlen grófot díszpolgárává válasz­totta. Ujkigyós község ugyanakkor egy régen elhatározott közóhajnak tett eleget, földes­urának, gróf Wenckheim Józsefnek díszpol­gáré választásával. A kigyósi hitbizománv feje, József gróf igen népszerű azon a kör­nyéken, ahol uradalmai feküsznek. Jótékony­ságáról hires, boldog emlékű édesanyjának, a volt kigyósi nagyasszonynak nyomdokaiu jár, a falusi nép, az egyszerű ember bajai iránt teljes megértéssel viseltetik. Fényes bizony­ságát adta nemes gondolkozásának a földbir­tokrendezési eljárás során is, mikor a tőle vagyonváltság címen elvett földterületen felül önszántából még 200 holdat adott át az ál­lamnak a földreform céljaira. Azonkívül ál­landóan segíti kisbérietekkel a földmives né­pet és mindenütt ott van, ahol segíteni kell. Méltán érte a szép kitüntetés a nemes gró­fot s mi őszinte örömmel közöljük ezt a hirt. Gyulavári, Doboz és Ujkigyós községek díszpolgárokat választottak. Gróf Heiklen István bár om község* díszpolgára. Gróf Wenckheim «fózsei Ujkigyós díszpolgára.

Next

/
Thumbnails
Contents