Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-04-16 / 31. szám
1927. április 16 Békés 3 l HudspgsíS mzeizi í ár kedvezményei. Április 30-án nyitják meg az Iparcsarnok összes helyiségeiben és külön erre az alkalomra épített pavillonokban a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vásár rendező bizottsága azok számára, akik a magyar árukiállitást meglátogatják, különböző kedvezményeket biztosított. Ezeket a kedvezményeket elsősorban természetesen vidéki és külföldi látogatók vehetik igénybe. A magyar hatóságok, valamint közlekedési vállalatok által a Budapesti Nemzetközi Vásár idejére engedélyezett kedvezményeket kizárólag csak az élvezheti, aki a vásár vezetősége által kiadott vásári igazolványt megszerzi magának. Belföldiek számára kétféle vásárigazolvány készült : külön a látogatóknak és külön a kiállítóknak. A látogatóknak április 29-től május 12-ig nyújtanak menetdijkedvez- ményeket. A látogatói vásárigazolványok erre vonalkozó szövegei megfelelő tájékoztatást adnak. A látogatói vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél szerezhetők be. Gyulán Gold- mnnn Jenő Kereskedelmi Csarnok titkáránál (gy ufagyár) 3 pengő 20 fillér lefizetése ellenében máris kaphattok. A vásárigazolvány névre szól és csak egy személy veheti igénybe azt. Az igazolványok gyermekek részére nem érvényesek. A múlt évi kedvezményektől lényegesen eltérő körülményként kiemeljük azt, hogy ebben az évben a Budapesti Nemzetközi Vásária kedvezményesen utazó kiállítóknak és látogatóknak a kiindulási állomáson teljesáru jegyet kell váltaniok, mellyel ingyen utazhatnak vissza. Éppen ezért a menetjegyek az utazás végéig gondosan megőrzendők. A látogatók elszállásolásáról Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala és pályaudvari kirendeltségei gondoskodnak. Lakásokat bárki előre is megrendelhet, ha a vásárigazolványról leszakított levelezőlapot beküldi az idegenforgalmi hivatalnak. Természetesen mindenki olyan áru lakást kérhet, amely társadalmi és vagyoni viszonyainak leginkább megfelel. A vásár május 9-én fog bezárulni. „aranyszáju“ lelkész keltett életre. Egy böjti délutánon hallottam őt prédikálni . . . többek között arról beszélt, hogy mindenki vágyódik a boldogság után, de vájjon ki élű el azt és hogyan ? És hogy mennyi ma a boldogtalan ember, mert a megpróbáltatásokat, a testi és lelki szenvedéseket, a méltatlan és igazságtalannak vett csapásokat zúgolódással fogadják .. . Pedig az Ur az ő „kiválasztottjait“ teszi próbára és felemeli magához a szenvedőket . . . Ékesszólása a nemeslelkü papnak szivemhez talált és e naptól fogva „gyógyulni“ kezdtem, nem zúgolódtam az Ur „rendelése“ ellen és laszan-lassan beletörődtem fájdalmas, de nem egyedülálló sorsomba . . . Csak ezt ajánlhatom neked is Edithkém és meglátod, nemsokára el fog jönni az az idő, amikor megsebzett lelked háborgása lecsendesedik és egy uj jövő megalapításán fogsz ter- vozgetni. Ugy-e kissé megnyugodtál ? . . . Most pedig azt tanácsolom, be se menj a hires „sziv-specialistához“, tedd el azt a pénzt egy szép tavaszi kalapra, a csalódást, a lelki keserűséget ő sem tudja meggyógyítani, meggyógyít téged majd az idő . . . Isten veled kicsi Barátnőm! Csak gyorsan surranj ki és többé ide vissza se jöjj . . . Fodrászok és viszontelárusitók figi elmébe! Húsvéti Illatszerek nagy választókban, a legolcsóbb 3—'8v gyári árakban szerezhetők be „A HATTYÚ“ IHatszertárban Városház-utca 1., a nagytrafik mellett. Ünnep és mnnkaszünet. Országos mozgalmat is indítottak a református egyházak, városunk buzgó református lelkésze külön is szót emelt a Nagypéntek külső megünneplése mellett. Az állam törvényei az isteni törvényen alapuló vasárnap megünneplésén kiviil csak egy nemzeti ünnepnapnak külső megülését rendelik el kötelezően. A hetedik napnak pihenéssel való megünneplése isteni parancs és bizonyára nagyon régi; a vasárnapé immár több mint 1600 éves, az első magyar király napjának külső megünneplése is legalább 700 esztendős. Ezeken a napokon kívül semmiféle vallási ünnepnek külső megülését nem kényszeríti az állam a polgáraira. Ünneplést, pihenést nem is lehet, a dolog természete szerint, reákényszeriteni az emberekre. Munkaszíine- telést plane nem is érdeke sem az államnak, sem az egyesnek. Az állam tehát, amikor a maga munkaszünetes ünnepnapjait megállapította, szigorúan interkoffesszoniális alapra helyezkedett. Legfeljebb azt mondhatjuk hogy a civilizált világot uraló kereszténység hetedik napjához alkalmazkodott, midőn a vasárnapot s nem a zsidó szombatot s nem az izlam pénteket rendelte munkaszünetes napnak. A kereszténységen belül azonban nem akart egyik egyház ünnepeinek sem kiváltságot biztosítani, még az államalapító és az országban abszolút többséggel rendelkező katolikus Anya- szentegyház ünnepeinek sem. Az állam törvényeinek ezen az elvén ütne rést bármely más, a vasárnapon kívüli ünnep kötelező megülésének elrendelése. Nem lehet tehát szó arról, hogy az állam kötelező munkaszünetes ünneppé tegye a Nagypénteket, anélkül, hogy ugyanakkor né kellene ilyenné tennie pld. a katolikusok Űrnapját, Mindenszentek ünnepét, a keleti egyház karácsonyát, husvétját stb. Érre a térre lépni azonban nyilvánvalóan nem lehet és nem szabad, mert hiszen akkor talán több lenne az esztendőnek a munkaszünetes napja, mint a dolgozó nap. A Nagypéntek munkaszünetessé tétele ellen még egy és pedig épen vallási érv szól. Az ünneplést, amely munkaszünettel jár, még nem igen tudja, különösen hazánkban, máskép elképzelni az emberek többsége, mint szórakozással, mulatozással. A munkaszünetes Nagypéntek is odafejlődnék mihamarabb, hogy megtelnének a szórakozóhelyek, vendéglők, kirándulóhelyek és bizonyosan üresebbek lennének a templomok. Ez pedig igazán nem lehet a Nagypéntek méltó megülését kívánók célja. Az ünnepeket elsősorban a lelkekben kell ünnepelni. Mindenféle munkát végezhetünk nagypénteki lelkiilettel, sokan megválogathatjuk a Nagypéntekhez méltó munkát és bizonyára alig akad valaki, aki legalább egynegyed órára be ne térhetne a templomba, melyek — legalább a katolikusok — e nap egész napon át nyitva vannak és oda ne térdelhetne a megfeszített Üdvözítő sírjához. Hivő keresztény el nem mulasztja, bár nem parancsolja senki. o g S | £ s tSJ Feltámadás! könnend A legméltóságosabb Oltáriszentséggel tartandó körmenet a belvárosi templomból szombaton este 7 órakor indul ki Gyülekezés: A körmenetben résztvevő egyházi alakulatok, testületek stb. az anyatemplom előtti területen gyülekeznek, hogy este 7 órakor a csoportok indulásra készen álljanak. Az egyes csoportok gyülekezési helyeikről este 7 órakor indulnak. Sorrend: 1. Elemi iskolások szivgárdával 2. Polgári fiúiskola tanulói 3. Polgári leányiskola tanulói 4. Reálgimnázium tanulói 5. Mária-kongregáció 6. Cipésztársulat 7. Pintértársulat 8. Kő mívestársulat 9. Kovácstársulat 10. Kötélverőtársulat 11. Szabótársulat 12. Asztalostársulat 13 Csizmadiák társulata 14. Földmunkások társulata 15. Földészek társulata 16. Katolikus Kör 17. Gyulai egyháztanács 18. A legméltóságosabb Oltári- szentséget vivő papság baldachin alatt 19. Előkelőségek (kegyúri család, polgári és katonai hatóságok stb. képviselői) 20. Irgalmas nővérek 21. Szociális Misszió Társulat 22. Oltáregyesület 23 Olvasótestület 24. Katonai diszszázad 25. Közönség, azok ugyanis, kik a fenti sorrendben beosztást nem nyertek. Kedvezőtlen idő esetén a körmenet a templomban lesz. £.3 8-as sorokban •g OT _, w OS 43 -<3 _ cs >5 a T3« O O <ü fc, £ ® © S3 > co © tS3 O ?-» i© A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula II. évíársulatának befizetései 1927. május hó 1-én kezdődnek. Heti beíétosztályának föltételei: 1. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula, a takarékosság előmozdítása céljából elhatározta, hogy heti betéteket elfogad és ezek legkisebb összegét 1. azaz Egy pergőbe állapította meg, de minden aláírónak jogában áll több részjegyet aláírni. 2. Minden aláíró kötelezi magát minden részjegy után hetenként 1 pengőt befizetni és a befizetéseket 6 évig pontosan teljesíteni, mely idő alatt a befizetett tőkeki nem vehető. A pontos befizetés elmulasztása esetében minden egyes pengős heti észlet után hetenként 5 fillér késedelmi kamat fizetendő a második elmulasztott héttől kezdődően. 3. A heti betétek után a kamat a mindenkori viszonyokhoz mérten állapittatik meg, ezidőszerint 7 százalék kamatot térítünk és ezeket félévenként, junius 30-án és december 31-én tőkésítjük a heti betétek törzskönyvében. 4. Aki a heti betét befizetését megszünteti és háromszori felszólítás dacára a hátralevő részleteket be nem fizeti, elveszti a befizetési jogát és a már befizetett tőkét csak hat év letelte után kapja vissza és pedig aki a befizetést egy éven belül megszüntette, minden kamat nélkül és aki egy éven túl felhagy a befizetéssel, 4 százalék kamattal kapja visz- sza tőkéjét. 5. A befizetések minden köznapon délelőtt, de minden héten legkésőbben szombat délelőtt eszközlendők az intézet pénztáránál. 6. Két éven túl befizetett könyvecskére a befizetett tőke háromnegyed részéig előleget folyósítunk. 7. Minden résztvevő egy könyvecskét kap, melyben a befizetése ki lesznek tüntetve és az intézet pénztárnoka és könyvelője által elismerve. 8. Minden könyvecskéért 1 pengő dij fizetendő, ugyanannyi fizetendő akkor is, ha a könyvecske másra átruháztatik. 9. Elveszett hetibetét könyvecskék megsemmisítésénél a törvényszabta eljáráskövetendő. 10. Ha egy résztvevő a befizetési tartam alatt meghal és örökösei a befizetést nem folytatnák, az intézetnek kötelességében áll kívánatra a befizetett tőkét kamataival együtt a törvényes örökösöknek fizetni. 11. A II. évtársulat befizetései 1927. évi május hó 1-én kezdődnek és 1933. évi május hó 1-ig tartanak. Ezen idő lejárta után 3 hónappal a Békésmegyei Takaiékpénztáii Egyesület, Gyula, köteles minden résztvevőnek befizetett tőkéjét kamataival kifizetni. Heti betétekre jelentkezőket tmtr a mai nappal előjegyzünk a hivatalos órák alatt. Gyula, 1927. évi április hó 5-én. 256 2—4v ll Hísmüii TaHiMrl arain.
