Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-04-09 / 29. szám
Szombat L1X., évfolyam 29. szám. Ctyola, 1927. április 9. ElSflzetési árak: Negyedévre: Helyben . . . IPMf, Vidékre . . . 3 P 29 f. Hirdetési díj előre fizetendő. peumAi, 'i'íbhaiiai.mi és KözamásuTi hbtilap, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér ltobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissz* Egy es szám ára 12 fillér. Felelős *»tr»eKctfi: ÖÖBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonKi na. Néhány évtizeddel ezelőtt a németek császára egy allegórikus festményt komponált, amely az európai kultúrát Ázsia felől fenyegető veszedelmet akarta ábrázolni. A fantasztikus kép előterében egy lángpallosu angyal áll, aki a körülötte álló, Európa népeit áb rázoló nőalakhoz fordulva a kép hátterében füst és lángok között ábrázolt Buddha szoborra mutat. A Buddhát körülvevő sötét fellegek a földig érnek és égnek nyomukban a városok s közeledik a vész Európa kupolás városai felé. A kép felirása ez volt: »Európa népei, oltalmazzátok legdrágább kincseiteket.« Most, amikor Európa népei egy borzalmas bábom folyamán és egy erőszakos béke nyomán annyi drága kincset tönkretettek és ehhez igénybevették a Buddhával ábrázolt népeknél sokkal barbárabbaknak segítségét, igazán bajos volna megmondani, hogy mit értett a német császár Európa népeinek legdrágább kincsei alatt. Egy szatirikus német élclap képe erre is megfelelt néhány évvel később, amidőn Kínában a boxerlázadás idején az európaiak ellen fegyvert fogtak. A kép két kínai tüzért ábrázolt, akik modern ágyuk mellett állva szorgalmasan töltögetik azoknak Európa felé irányított csöveit. A felírás pedig ez: Európa népei, ime visszaadjuk legdrágább tulajdonaitokat. Ez a kép mindenesetre találóbb, mint a császáré. Amit Európa népei a távol Kelet országaiba bevittek és amit ott, mint legdrágább kincseiket védelmeznek, az bizony nem egyéb, mint a hírvágy az ennek kielégítésére szolgáló hatalom és erőszak. Ez az, amitől a távol Kelet legnagyobb országa, Kina, most már meg akar szabadulni és ez az a »legdrágább kincs«, amelyet Európa hatalmasai mindenáron meg akarnak védelmezni. Bizonyos, hogy a gyarmatok felszabadulása, a Kínával szemben kierőszakolt nagy gazdasági előnyök elvesztése értékes kincsektől fogja megfosztani Európa hatalmasait. De ezt Európának leigázott kis nemzetei épen- séggel nem sajnálhatják. Nem szabad sajnál- niok erkölcsi szempontból, mert az az uralom, amelyet Európa nagyhatalmai a távol Keleten kifejtettek, épen nem volt terjesztője a keresztény civilizációnak és mert Kina népeinek is megvan abhoz a természetadta joguk, hogy urak legyenek a saját területükön. De nem sajnálhatjuk a mi saját érdekeink szempontjából sem. Ha Európa hatalmasainak pozíciója meggyengül gyarmataikban, idehaza is szűnik fenhéjázásuk. Elő kell venni a maguk anyagi és erkölcsi erőit és nem fognak többé, mint pld. Franciaország, pusztán a gyarmataik anyagi erejére támaszkodva, diktatúrát gyakorolni Európa kisebb népei felett, nem fognak többé tetszésük és érdekeik szerint határvonalakat rajzolgatni Európa mappáján a történelmi és erkölcsi igazság arculcsapásával. Egy veszedelemmel mégis rómitgetnek bennünket. Azzal, hogy Kina a bolsevizmus terjesztőjévé akar szegődni. Nagyon kevés a valószínűség ebben az állításban. Alig tehető fel, hogy egy nép, amely fel akar támadni, mindjárt az öngyilkosságba rohanjon. Bizo nyos, hogy felhasználja az orosz-szovjet tanácsát és pénzét, de nem kivan olyan eszmék terjesztője lenni, amelyek legelőbb is a saját népét teszik tönkre. Annyi okosságot és ta- pasztaltságot fel lehet tenni egy több ezredéves népről, hogy nem fogad magába minden kritika nélkül olyan eszméket, amelyek épen annak a szellemnek a termékei, amelyeket most kiküszöbölni’ akar. Mert mi csürés-csa- varás, a bolsevizmus, a gazdasági imperiáliz- mus és a világ kapitalizmus terméke és reakciója. A célon messze túllövő, végzetes és veszedelmes reakciója. A távol Keleten ugyanilyen alapon támadt reakció bizonyára nem lesz ilyen veszedelmes, ha az érdekelt hatalmak idejében megértők és engedékenyek lesznek. Ha pedig Kina a bolsevizmus fegyveréhez nyúl, hogy lerázza magáról a lealázó igát, az európai kapitalizmus csak magára vethet. Akkor már nem beszélhet sárga veszedelemről, hanem csak annak a fehér méregnek ellenhatásáról, amelyet Európa kapzsisága oltott zsia népeibe. A császári kép- szemlélőinek pedig megdöbbenve kell ószre- venniök a félelmetes Buddha-kép mögött — Marxot. Az olasz-magyar barátság felújítása Magyarország ezeréves történelmének lapjain egész sorozatát találjuk az olasz és magyar nemzet testvéri együttműködésének. Ezt a jó viszonyt, melyből a magyar nemzetre különösen a török járom alul való felszabadulás elősegítése körül sok előny származott, most ismét megszi lárditotta Bethlen István miniszterelnök olaszországi utazása. Az olasz kormányzat, az olasz nemzet, az olasz sajtó szinte tüntetnek a magyar nemzettel való baráti ölelkezésben. Ennek eredménye azon szerződés, melyet a két állam egymással tiz évi tartamra kötött. A szerződés hangsúlyozza, hogy a hét ország külpolitikáját irányító elvek — a két nemzet számos közös érdekeinek következtében — összhangban vannak és hogy mindkét államot az az őszinte vágy vezérli, hogy egymás között az igaz barátság kötelékét létesítsék és a béke és rend fenntartására irányuló törekvéseiket a két nép érdekében egyesítsék, vagyis a magyar és olasz királyság között állandó béke és örökös barátság állton fenn. Ez a szerződés első pontja. A második cikk arról szól, hogy a közöttünk netalán felmerülő vitás kérdéseket — ha azok diplomáciai utón nem lennének megoldhatók — választott biró sági Ítélet alá bocsátjuk. A harmadik cikk megállapítja, hogy ha a békéitető eljárás nem járna eredménnyel, a jogi természetű vitás kérdések — a felek bármelyikének kívánságára — döntőbírósági eljárás alá bocsáttatnak. Végül a szerződés ötödik pontja annak szentesítését tartalmazza. A szerződés tiz évre szól, de ha ennek lejárta előtt egy évvel bármelyik részről felmondás nem történik, újabb 10—10 évre marad hatályban. A szerződés megkötése és aláírása után hivatalos ebédeket adtak az olasz kormány vezető férfiai. Az ebédek során olyan nyilatkozatok hangzottak el, melyek az egész világ figyelmét ráirányozták az olasz magyar egyezségre. Ez az egyezség különösen a kisantant vagyis a román-szerb-cseh körökben keltett meglepetést, kik nem szívesen látják Magyarországnak uj elő- törését, egyik nagy hatalommal való barátkozá- sát. Sőt Franciaországban is vegyes érzelmekkel találkozott. Annál kedvezőbb fogadtatásra talált azonban angol részről. A szerződés megkötésének főkérdése mellett egész sora került szőnyegre egyéb ügyeknek is. így Fiume kikötőjének újból magyar használatba vétele és a királykérdés is. E tekintetben az olasz közvélemény úgy nyilatkozott, hogy a hivatalos Olaszország Magyarország tnagánügyének tekinti a királykérdés rendezését. Prohászba püspök sirhatétele. A budapesti temetés után százezrek kisérték utolsó útjára a magyar nemzet nagy halottját a budai déli vasúti pályaudvarra. A külön vonat együtt vitte a koporsót és a Székesfehérvárról a temetésre Budapestre utazott több ezer főnyi hívőt is. A vonat a hazavivő utón minden álló másnál megállott s a sok ezer ember letérdepelve fogadta a berobogó vonatot. A legnagyobb gyászt Székesfehérvár közönsége fejtette ki. Nem lehet leírni azt az őszinte, mély részvétet, mellyel a város adózott nagy püspökének. De képviselve volt ott az egész magyar nemzet minden rétege a legfelsőbb köröktől a legszegényebb koldusig. A székesfehéivári impozáns gyászszertartás vé geztével az esős idő dacára óriási néptömeg kíséretében vitték a nagy halottat a temetőben levő Szentháromság kápolna most készült kicsiny sírboltjába. Ez a kis templom és kripta volt Prohászka püspök saját választott örök nyugvóhelye Ő kívánta, hogy ide temessék. Az uj üreg oly szűk, hogy a behelyezett koporsó mellett alig van hely a koszorúknak A sirbatétel alatt többen lementek az előkelőségek közül a szűk kriptába és személyesen helyezték el koszorúikat, így Albrecht főherceg is. Azután jöttek a munkások és egy kanonok felügyelete alatt befalazták a koporsót. A kápolna körül sötét estig hangzott és egyre felujult a szegények zokogása, kik nagy jótevőjüket vesztették el. A legszebb fény képek 2 ■■■ FÉNYKÉPEKET O in n az ünnepek alkalmával családi és 0 L minden más felvételeket, valamint ÍR áldozó és bérináiási képeket a a*© legújabb kivitelben mélyen leszálltS' 0) tott árban készítek. 0 Meghívásra házhoz is kimegyek. £ óm 262 1—4v Tisztelettel: ar O FELOMAM SÁNDOR mm fényképész, Városház-utca 3
