Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-03-23 / 24. szám

Mi mimkm AMI

IjIX. évtől jam 34, szám.

Szerda

Clyula, 1937. március 33.

Előfizetési árak: Negyedérre:

Helyben . . . lFMf. ?idékre . . . 3 P 20 f.

■Metélidij elSrefli«teidS. POLITIKAI, TlBftAnAUn ÉS KftZflAZnÁSZATI HgTII AP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirai nem adatik vissza

m mini az erkölesreadelet

A liberális berkek még mindig hangosak. A „Művészet“ soha annyi reszkető mecénást még nem látott maga körül, mint amióta Scitovszky belügyminiszter a maga rendeletét kiadta. Szinte azt kellene hinnünk, hogy Budapest képeslapjai, papir- és könyvkereskedései, trafikjai és plakátoszlopai valamennyien külön-külön egy-egy római vagy firenzei muzeum, amelyet meg kellett védeni a Kovács XIII. Jánosok és Szabó XXV. Istvánok számozott hadseregének barbár támadásaitól. A mindig becsületes, mindig jóhiszemű magyarság nem tudja igazi okát felfedezni ennek a rettenetes jerikói lármának, a maga naiv becsületességében már-már elhiszi, hogy csakugyan valami rettenetes sérelem érte a művészetet és az irodalmat, amelyet ha nem orvosolnak, visszasülyedünk újra a barbárságba és Európa hatalmasai talán visszaszámüznek bennünket valahová a Meotisi-tó partjára.

De — úgy látszik — kicsit túllőttek a célon. A gondolkodáshoz nem nagyon szokott, de főkép a mások cselekedeteiben rejtett célokat nem szivesen kutató derék magyar agy velők is sejtenek most már valamit. Nagyon feltűnő a lárma. Vájjon mit féltenek úgy ? Miféle érzékeny tyúkszemre taposhatott ez a rendelet, hogy ilyen fájdalmas, ilyen hosszantartó a felszisszenés ? Ez nem eredhet a művészet féltéséből. Hiszen nem csukta be a kultuszminiszter a képtárakat, múzeumokat, nem tiltottak be egyetlen darabot sem, nem koboztak el egyetlen képeslapot sem, mégcsak nem is kötötték korhatárhoz a múzeumok látogatását. Sem az igazi, sem az úgynevezett művészetet nem érte tehát semmiféle sérelem. Hitetlenül és fejcsóválva kell tehát hallgatnunk a sok jajgatást a művészet megrendszabályozásáról.

De mégsem! Zavarunk csak addig tart, amig csodálkozásunk a hihetetlenen. Egy pillanatig. Azután reájövünk a lárma igazi okára. Ilyen siránkozás csak akkor támadhat, ha valakinek a zsebeiben kotorásznak. Nem a művészet, hanem a jó üzlet féltése csiholhat csak ki emberekből, a jó öreg liberalizmus embereiből, ilyen szűnni nem akaró fájdalmas jajgatást.

Hát természetesen. Aki csak egy kicsit is ismeri az üzleti titkokat és aki csak egykissé is ismeri publikumunkat, az nagyon jól tudja, hogy milyen fényes üzleteket lehet csinálni olyan árucikkekkel, amiket a belügyminiszteri rendelet egykissé vissza akar vonultatni a ponyvatetejéről a ponyva alá. Aki tudja, hogy pld. „A Színházi Élet“ c. épületes folyóirat miért olyan kelendő, az meg tudja érteni, mit jelent ennek a lapnak, ha nem hozhatja X. vagy Y. „művésznőnek“ vagy állítólagos külföldi film- divának paradicsomi kosztümben készült fotográfiáját. Aki tudja, hogy egyéb hasonló képes újságokat a kutya sem venné meg azért, hogy a parlament megnyitásáról vagy a new- yorki sakkversenyről készült fotográfiákat élvezze, az kénytelen belátni, hogy a belügyminiszteri rendelet bizony nagy zsebvágás ezeknek a kitűnő üzleteknek busás jövedelmén. A diákok uzsonnapénzei, a kis kifutó leányok borravalócskái bizony nem fognak odavándorolni

ezeknek az élelmeseknek kasszáiba, ha fel kell hagyniok a tiltott csemegéik feltalálásával. Pedig ezekből a fillérekből lesznek a százmilliók, a nagy újságpaloták és ebből élnek meg a „művészetnek“ most jajgató és deputáciozó barátai.

Hinc illáé lacrimae! Uraim, nem voltak óvatosak. Nem voltak eléggé furfangosak. Ha szépen napirendre térnek a belügyminiszter rendelete felett, ahogyan én a jó magyar köz- igazgatást ismerem, egy-két év alatt szépen feledésbe ment volna, hogy létezik egy olyan belügyminiszteri rendelet is, amely megtiltja a nyomtatott és ábrázolt erkölcstelenséget. De hát nagy volt a veszteség és önök nem tudtak nyugodtak és hidegvérnek maradni. Köszönjük. Most már nem fogunk megfeledkezni arról, hogy ez a rendelet él és élnie kell. Minden egyes fillér, amit önök siratnak, egy-egy tégla lesz ahhoz a talpkőhöz, amelyre a magyar nemzet jövő nagyságának épületét kell felépíteni : a tiszta erkölcshöz.

A kinai háborúság.

A nagy távolság, az ellentétes hírek és a folyton felb ukkanó újabb nevek miatt nehéz a kinai eseményeket figyelemmel kisérni. Az ötszáz millió lelket számláló óriási birodalom tu- lajdonbépen kettős hadjáratot folytat: a saját kebelében polgárháborút és kifelé a világhatalma megmentéséért küzdő Angliával szemben. A belső polgárháborút egyoldalon a nemzeti szellem) másfelől a kommunista szellem vivja egymással s ez fogja eldönteni a külső háború sorsát isA belső polgárháború vezérei már alkudoznak egymással, de közben egyre ellenségeskednek, vezéreket változtatnak, uj csapatokba tömörülnek, uj vezéreket választanak. Nanking városát a kantoni csapatok bevették s a munkás agitátorok sztrájkot hirdettek. De 250 000 munkásból eddig csak 20 ezer lépett sztrájkba. Újabban a kantoni csapatok Sanghai városát is bevették, illetve nagyobb harcok nélkül elfoglalták, mert vódőserege előzőleg kivonult a városból.

A józsefvárosi plébánia.

A római katolikus hitközség egyháztanácsa vasárnap tárgyalta a józsefvárosi hivek egy részének önálló plébánia alapítása iránt előterjesztett kérelmét.

A kérelmet a hitközség egyházi vezetősége terjesztette az egyháztanács elé a maga részle tesen megokolt javaslatával.

Az egyházi vezetőség javaslata örömmel üdvözli a tervet, mint hitéleti szempontból jelentős és üdvös fejlődési stációt. Az uj egyházközségnek azonban önálló életre képesnek kell lennie, másrészt a megmaradó, régi anyaegyház községnek sem szabad olyan anyagi veszteséget szenvednie, amely a továbbfejlődésben meg akasztaná, vagy épen visszavetné. Felette fontos k övetelmény továbbá, hogy minél kevesebbre redukálódtassék azok száma, akik akaratuk ellenére, a többségi elv alapján kényszerülnének az anyaegyházból kiválni és az uj egyházhoz csatlakozni.

Ezen elvek figyelembevételével kijelenti a javaslat, hogy a plébános kész lemondani az uj

területre eső párbéri és egyéb javadalmazásáról, a Szent József-templomhoz vagy egyéb józsefvárosi intézményhez csatolt alapítványok jőve delmeiről, úgyszintén az uj plébánia terület stólajövedelmeiről.

Az alakítandó uj plébánia területét úgy kívánja megszabni a javaslat, hogy az egyrészt összefüggő, zárt része legyen a város területének, másrészt azt a lakosságot foglalja magában, amelyről feltehető, hogy legalább többségében az uj plébánia létesítését kívánja. Ezen szempontok figyelembevételével a következő határvonalat szabná a javaslat: a Wenckheim Béla- utca baloldala a kisvasúti hidfőtől a Göndöcs- utcáig, a Göndöcs utca népkerti oldala, az Ajtósutca és az ennek folytatásaként nyitandó uj utca baloldala a Halácsy útig, ezen saroktól a Ha- lácsy ut baloldala, a körgát közepe a Csabai- utig, a Csabai útnak a város felé eső páros oldala a kisrománvárosi Templom-utcáig, a Templom-utca páratlan, a Hatvan-utca páros és ennek folytatásában a Dobay utcának páros oldala,