Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-03-19 / 23. szám
2 Békés 1927. március 19. következő: kiadatott önálló házhely 991 községben 37062 egyén részére 9914 kát. hold területtel. Földhöz juttatás végett megváltási eljárás megindítását kérték 3567 községben. A Főid* birtokrendező Bíróság bírót küldött ki 356 7 községbe. A megváltást az Országos Földbirtok- rendező Bíróság kimondotta 3112 községben 879.098 kát hold területre Ebből alakult 804 közös legelő, 378.602 törpe- és kísbirtok, 204.829 házhely. Ezenfelül elővásárlási jogát gyakorolta az Országos Földbirtokreudező Bíróság 224 esetben 16715 kát hold területre. Továbbá ingatlant eldaraboltak 292 esetben 74675 kát. hold területtel Ebből 44 464 kát hold eldara- bolása folytán földhöz jutott 11781 egyén. A Gyulai Leventék zászlószentelés i ünnepélye. Külső méreteiben nagyszabású erkölcsi tartalomban pedig értékes kihatásokkal teljes ünnepélyt rendezett a Gyulai Levente Egyesület március 15-én, zászlójának megáldása és felavatása alkalmából. Az ünnepély minden mozzanata a lapunk múlt számában közölt programm szigorú betartásával folyt le és habár az idő nem is volt minden tekintetben kedvező, ez még sem akadá lyozta az ifjúságot, hogy lelkének egész melegével tüntessen az általa képviselt eszmény : a „Szebb jövő“ reményében. Az ünnep előestéjén, március 14 én este 8 órakor zenés-lampionos menet vonult végig a város főbb útvonalain. Másnap március 15 én, kedden reggel katonás rendekben sorakoztak az anyatemplomban, hol báró Apor Vilmos plébános megáldotta a gyulai leventék remek himzésü zászlóját, melynek zászlóanyai tisztségét Diessl Károly őrnagy, a leventék parancsnokának neje töltötte be. A megáldás végeztével a zászlót egy diszcsapat a Levente Otthon helyiségébe kisérte s ott elhelyezte. Az uj zászló további ünneplése és általa nos felavatása délután 3 órakor történt a Kos suth téren, a gimnázium épülete előtt. Gyulán mintegy 2200 levente van s ezeken kivül felsorakoztak az önkéntes tüzoltótestüiet, a cserké szék különféle szervezetei, több ifjúsági egyesület, dalkörök stb. és óriási ünneplő közönség, közöttük dr. Kovacsics Dezső főispán dr. Daimel Sándor alispán, báró Apor Vilmos, dr. Szakol- czay Lajos törvényszéki elnök, Spóner Károly pénzügyigazgató, dr Csete József polgármester és az összes kulturális intézetek vezetői és a hivatalok személyzete. A helyi katonai állomás tisztikara is nagyszámban volt képviselve. Az alkalmi beszédet dr. Csete József mondta : hivatkozott 1848 március 15 re, melynek ifjúságát követni a leventék vannak hivatva A református vegyesker nagy tetszést keltő éneke után dr. Pallmann Péter a református, Kemény Gábor az evangélikus, Ungureán Tamás a görög keleti és dr. Adler Ignác az izraelita egyházak nevében adták áldásukat az uj zászlóra, szép beszédek kíséretében. A leventék csak nemrég alakult és összetanult teljes quartett fúvós zenekarának előadása után dr. Kovacsics Dezső szónoki beszéde keltett rendkívüli hatást úgy a leventék, mint az óriási nagyszámú közönség soraiban. El kell ismernünk e beszéd klasszikus értékét, sajnáljuk, hogy nincs módunkban bővebben közölni. De nem csekélyebb hatást váltott ki Diessl Károlyné zászlóanya remek szép beszéde is, melyre mintegy válaszként dr. Pallmann Péter összefoglalta az elhangzott szép gondolatokat, egy csokorba kötve és lelkűkbe ajánlotta a leventéknek azokat, mint életirányelveket. A leventék letették a fogadalmat, majd a levente-zenekar „Hiszekegy“ je után a református férfikar meglepetést és általános mély hatást keltő „Nem, Nem, Soha“ gyönyörű énekszáma következett, azután Fröhner István levente oktató szavalta Petőfi: „Nemzeti dal“.át, majd megszívlelendő jeligék során történt meg a zászlószegek beverése. A szózatot az Erkel Dalkör a tőle megszokott művésziességgel énekelte . Ezután következett a levente csapatok elvonulása Diessl Károly vármegyei testnevelési felügyelő előtt. DisxzáSKlóavatási március 15«én. Az Újvárosi O vasó kör március 15 iki nemzeti ünneppel kapcsolatban zász’.óavatási ünnepélyt tartóit. Az uj diszzászló a művészet remeke és a legnagyobb elismerés illeti a Kör tagjait azért az áldozatkészségért, hogy értékes disz- zászlóját a saját erejéből, úgyszólván máról- holnapra teremtette elő. Az avatási ünnepély reggel 8 órakor kéz dődött a Kör olvasótermében, ahol dr. Kiss László elnök hazafias beszéddel adta át a zász lót özv. Fábián Jánosné Krasznai Rszália zászló- anyának, féltő gondjaira bízván azt. Ugyanott Murvai Tériké és Gróh Mihály elemi iskolai nő vendékek igen kedves és könnyekig fakasztó zászlótdicsőitő szép szavalattal kapták meg a hallgatóság lelkét. Kilenc óra előtt néhány perccel aztán megindult a diszmenet a festőién szép magyarruhás ifj. Gróh Mihály és Murvai Tercsiké vezetésével, Fábián János zászlótartó, Makai János és ifj. Murvai István apródok és mintegy 80—100 tagú ünneplő ruhában és ünnepi hangulatban lévő közönség kíséretében, hogy a református templomban egyházi áldásban részesüljön az uj zászló. Az egyházi áldást dr. Pallmann Péter lelkész adta a nemzeti egységet hirdető zászlóra; majd visszakisérték azt saját házába ahol ismét várt az egybesereglett közönség valamit és dr, Kiss László elnök készségesen nyújtott is az arraváró hazafias lelkeknek felemelő és üditő táplálékot Az esteli közvacsorán, ahol 245 terítéknek volt gazdája, uiból megemlékezés történt'a disz- zászlóról és a március 15 iki lélekemelő ünnepély azzal az emlékkel záródott, hogy addig boldog az ember, amíg úgy ruházatban, mint lelkében ünnepelni tud. Megszűnt a spanyol. Budapestről jelentik : A spanyol influenzá - val ma már úgyszólván nem is érdemes foglalkozni, mert az itt ott előforduló esetek száma nem múlja felül az átlagos arányszámot Ugyanez vonatkozik a kanyaróra és más járványok szórványos eseteire is. Éppen ezért megszüntet ték a kötelező bejelentésre vonatkozó rendeletet és csupán a konkrét esetekről tartoznak a hatóságok értesítést küldeni. A spanyoljárvány éppen úgy, mint a külföldön, Magyarországon is megszűntnek tekinthető. magyar Élet- és Járadékbiztosító Intézet. Elfogad a legelőnyösebb feltételek és legolcsóbb dijak mellett bármily éielbiztositást, valamint aggkori Járadékbiztosítást és temetkezési segélybiztositást. m i -4v Az intézet kerületi főügynöksége Gyulán Barna Nándor terménykereskedő, Városbáz-u. 8 1 ____________________...______________1 ^ W W W W W W W W W W W W W W W wf A gyulai múzeum gyarapodása. Folyó hó 4-én és 5-én végig sétáira az Ajtós utca folytatását képezendő nj, épölő utón kérdeztem a dolgozó napszámosokat, ha nem találtak-e valami régi tárgyat? Kérdésemre Nagy Gábor egy kis bögrét adott át, mely honfoglaláskori őamagyar edény. Mijd másnap egy — régen- tén 6 fontosnak nevezett — ágyúgolyót adott. Csiki János egy bronzfibalát adott át, mely a Kr. u, 1 ső században Tolt divatos, de olyan jó állapota, hogy Zicherheis tűnek ma is használható. Gálek György pedig egy akkor lelt, körülbelül egy és fél deciliter űrtartalma kőkori kis bögrét adott, a tipikus csücskökkel diszitettet. A polgármester urnák 1926 évi november 29 én kelt 16346—1926 számú engedélyével ásatásra 3 százezer koronát nyervén, folyó bó 7 én és 8-án ásást kezdtem B ró János neazörjhegyi volt szőllőtalajában egy kis dombon és 7-én délután 4f> cm. mélységben egy emböri vázat leltünk, de ez, fájdalom! már valamikor megeson- kittatott és csak az alsó és felső lábszárait találtuk. óriási ember lehetett, mert az alsó lábszára 50 cm. bosszú a bokacsontig, a felső lábszár azonban csak 46 om., mert a combkoccaái olyan avult volt, hogy szétporlott. Különben ősmagyar volt, amennyiben a lábszárai fölött két Árpádkori vaskengyelt, két zabola karikát, egy kis darabot a zabolából és egy nyílhegyet szedtünk össze, több már fel nem ismerhető rozsdacette vasdarab közül. Folyó bó 8-án déltájban ismét leltünk egy csontvázat, melynek hossza az első nyakcsigolyától a medence végéig 78 cm.; a jobb lábból a combkocc csak 20 cm. darabon volt meg, a bal lábszár és a jobból a többi hiányzott, mert bizonyosan faültetéskor a többit levágták és elhányták. A váll bősége t. i. egyik válltól a másikig 31 cm. a karcsontokat is odaszámitva 40 5 cm.; jellemző, bogy a jobb vállából a kulcs-csont hiányzott, bizonyosan ott sebesült meg a csatában és ennek következtében halt meg. Fogairól Ítélve n6m lehetett több 25—30 évesnél. A falső kar hossza 31 cm., az alsóé 24 cm. Az első nyakcsigolyától a farcsikcsont végéig a derékcsigolyák hossza 55 5 cm. A koponya ép, brahicefal. Jobb kéz-feje fölött 5 drb, 14 milliméter hosszú, 13 milliméter széles négyszögü bronzdiszt; egy 21 milliméter hossza, 12 milliméter széles, nyelvnélküli kapcsot; egy 31 mm. hosszú és 14 mm. széles szijvágdiszt, továbbá a négyszögü díszekből 12 drb bronztörmeléket, legvégül pedig egv 31 mm. széles, egyik oldalán lekerekített, elefántcsontból való kardtokvéget leltünk. A négyszögletű bronzdiszek alsó oldalán, a hosszirányban két szegecske vég van, melyekkel bőrre voltak szegezve s vagy baringó gyanánt szolgáltak, vagy azt a szíjat ékesítették, melynek a végét a szíj- végboritó bronz ékesítette, A négyszögletű bronzdiszek felső részét préselt rózsa ékesítia négyszög közepén egy pont, körülötte karika s e körött 11 pont; az oldalak felé félkörnél több szirom, a szögletek felé hosszúkás levél s végül a négyszög szélén körösköröl pontok. A szijvég felső részén szintén préselt disz ; a szélén pontok, a középen szár és ettől mindkét oldal felé páros levelek; 5 pár levél van rajta. A díszekről ítélve szintén bonfoglaláskori ember volt a csontváz. A harmadik csontvázat 8 án délután leltük, lnnék nagyon avult kézszárainál, egyiknél is, másiknál is egy-egy karingót, bal fülénél egy karikából álló bronz fülbevalót leltünk. A koponya sérült, brahicefal ez is. Az a gyanúm tehát igazolódott, hogy az ős Karkónak ott kellett lenni a Neszürj begyen. A keltakóri edénydarabok azt mesélik, hogy már régtől fogva ásták, szántották e magaslatot és a nem mélyen temetett edényeket darabokra törte a főldmivelés. Értesültem azonban olyan helyről, ahol az eltemetett emberek mellett ott vannak még az edények is. Vizsgálatára e helynek pénzt és kocsit kér Domonkos János, muzeum igazgató-őr.
