Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-06-29 / 51. szám
2 Békés 1926. junius 29. Nagyobb vita volt az országos vásároknak vasárnapról hétköznapokra való áttételének ügyénél. E kérdésnél báró Apor Vilmos, Pallmann Péter és Kiss László szólaltak fel és mindnyájan igen helyesnek találták, hogy a vásárokat át kell tenni köznapokra. Egyházi, erkölcsi, kulturális szempontból nem tűrhető, hogy a vasárnapokat vásári zaj zavarja meg. A kérdést szavazással döntötték el. A képviselőtestület 11 szavazattöbbséggel a régi állapot fenntartása mellett döntött. (Nagy hiba!) Múlt számunkban jelentettük már, hogy Békésvármegye főispánja dr. Kovacsics Dezső egy 600 aláírással ellátott remek albumot nyújtott át gróf Bethlen István miniszter- elnöknek, a vármegye közönségének hódolata jeléül. Az albumot, melyet Róth Árpád tanár tervezett és a JDobay János könyvkötészetében készítettek — a főispán bevezető sorokkal látta el. Ezek a bevezető sorok igy hangzanak : A agy m éltós ágii Gróf Bethlen István miniszterelnök, nemzetgyűlési képviselő úrnak : Békésvármegye közönsége. E könyv eszméje és az eszme kivitele nem az én érdemem, csak postása vagyok. A hatezer jóval meghaladó aláírások azt igazolják, hogy az Alföld dolgos, józan népe a mai súlyos viszoMult számunkban röviden jelentettük, hogy vitéz Ördög Konrád adóügyi tanácsnok bead ványt intézett a városhoz, melyben viselt állásáról lemond. A közgyűlést előkészítő állandó választmány szombaton foglalkozott ezzel a kérdéssel s amidőn a lemondást tudomásul vette, 3 havi fizetést, mint végleges segélyt utalt ki a távozó városi tanácsosnak, illetve feleségének. Lehet, hogy a mai közgyűlés ezt a segélyt felfogj a emelni, de az állandó választmányban nem volt többsége az ily irányú kérelemnek. Még messzire van az az idő, amikor a (A város házigazdálkodásának megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését külön fogjuk ismertetni) Vitéz Ördög Konrád adóügyi tanácsnok lemondását a képviselőtestület elfogadta és feleségének 3 havi fizetésnek megfelelő segélyt utalt ki. A képviselőtestület felirt a Népjóléti miniszterhez a megrongált iskolák rendbehozásához szükséges segély kiutalása végett. nyokon felülemelkedve, megbecsüli azt a nagy nemzeti értéket, amelyet Nagy- méltóságod személye és áldozatos haza- fiúi munkája a szegény, összetört magyar nemzet számára jelent. Békésvármegye lakosságának minden rétege képviselve van az aláírások között, akik félretéve mindent, ami elválaszthatná őket, siirü falanxokban csatlakoznak a Nagymáltóságod mögött kialakuló nemzeti egységhez. Haladjon Nagyméltóságod tovább a magyar nemzet tövises utjain: Békésvármegye közönsége bizalommal kiséri lépteit és hazafias lélekkel hiszi, hogy Nagyméltóságod útja a magyar feltámadáshoz vezet. Fogadja Kegyelmes Uram őszinte, mély tiszteletem nyilvánítását. Gyula, 1925 junius 24. Dr. Kovacsics Dezső, Békésvármegye főispánja megüresedett állásra pályázatot hirdethetnek, a városban már is megindult a korteskedés a szépen dotált állás elnyerése végett. Értesülésünk szerint a városi adóügyi tanácsnoki állásra eddig a következők reflektálnak: Dr. Hirmann József, Denhoff Emil, Madarast Pál, Veres Béla, dr. Herberth Károly és Kovács Lajos (Békéscsaba). Egyelőre ezekről a pályázókról hallottunk, de a névsor természetesen nem végleges, mert a pályázat kiírásáig akadni fog reflektáns bőven. Géza helyett Mihály. A gyulai színház jövő évi bérlete véglegesen eldőlt. Igazgatónk : Sebestyén Géza he • lyett Sebestyén Mihály. Az egész ügynek mindenesetre érdekes háttere van. Sebestyén Gézáé két budapesti színház, ezenkívül Miskolc melyhez csatlakozott Szolnok és Gyula. A szinészogyesület és a szülészeti főfelügyelő egy kicsit soknak találta, hogy Sebestyén Géza egyedül 4—5 színházat uraljon. A fővárosi újságok is támadták a „tröszt“ öt, mert sok az elsőrendű állásnélküli színész és szociális szempontból szinte lehetetlen, hogy egy igazgató kezébe kerüljön Budapesten kívül 3—4 vidéki, jobb város is. Sebestyén Géza azonban okos ember és jól tudja, hogy egy ügyes sakkhuzással a legbonyolultabb és a legnehezebb problémákat is sikerrel lehot megoldani. Ha ő nem lehet Miskolc—Szolnok—Gyula színigazgatója, az nem baj. Kitűnő ötlete támadt, amelyet becsétől kölcsönzött ki. Azért született a világra vértestvóre: Mihály, hogy bátyját a csávából kirántsa. A koncessziót tehát nem a maga, de Sebestyén Mihály részére kérték, amit Miskolc—Szolnok—Gyula városokra már engedélyeztek is és igy jövőre színházunkat Géza helyett Mihály fogja irányítani. Megnyugvással kell jelentenünk közönségünknek, hogy ez a változás semmi különöset nem jelent. Mihály épp oly jó színigazgató és üzletember, akárcsak Géza Csak épp az igazság kedvéért szögezzük le, hogy Gyula város szinigazgatóia Sebestyén Mihály és nem Sebestyén Géza, nehogy a szinügyi berkekben járatlan polgárok e két egyformán hangzó nevet összetévesszék. * Épp most olvassuk a lapokban szomorú szívvel, hogy Andor Zsigmond, a szegedi színház igazgatójának felesége öngyilkosságot követett el mert férje anyagi zavarokkal küzdött. Mikor Andor Zsigmond Gyulán járt és meg akarta szerezni városunkat mellékállomásnak, a következő nyilatkozatot tette : — Nagy társulatomat Szeged egyedül nem birja. A nyári állomásom gyönge. Nagyon szeretném, ha a békebeli állapotot vissza lehetne állítani és Gyula város összefogna Szegeddel, ami a legtermészetesebb alakulat. Nem hiszem, hogy Sebestyén Géza Gyulára jön . . . talán Mihály. Tessék elhinni, hogy ma olyan világot élünk, hogy aki nyílegyenesen halad, az esik a gödörbe ! . . . (0.) A főispán dedikációja. Kik pályáznak a városhoz? Windischgraetz állapota válságos. A rabkórházban ápolják elmeszakértő felügyelete alatt. Valószínűleg műtétet kell rajta végrehajtani. Windischgraetz Lajos herceget a frankper elsőrendű vádlottját — mint már jelentettük — átszállították a gyüjtőfogházba és ott helyezték el a rabkórházban A herceg legutóbbi életmódjáról, betegségéről, az átszállítás okáról jól informált helyen sikerült egyet-mást megtudnunk, amely világot vett arra a testi és lelki összeroppanásra, ami ezt a szerencsétlen embert balvégzetében utolérte. Az Ítélet elhangzott és a herceg egyszerre összetört. Már lelkében sem volt annyi erő, ami mozgásra villanyozza a nehéz betegségből és a vele járó fáradalmakkal meggyötört testét. Azóta úgyszólván állandóan ágyban feküdt. Gyengélkedett. Sétálni sem ment. Nem tudott. Mikor erre kényszeríteni akarták, azt mondotta a herceg, hogy inkább bárminő fegyelmi büntetést elszenved, de nem megy sétálni, mert ez nagy fájdalmakat okoz. Most, hogy szervezetileg teljesen leromlott és az amúgy sem erős ember 8 kilót lefogyott, annyira gyenge, hogy ágyát elhagyni sem tudja, úgy testileg, mint lelkileg teljesen összeroppant, állapota válságosra fordult, intézkedni kellett a lehető leggyorsabban, hogy orvosi kezelés alá kerüljön. Ezért szállították át Windischgraetz Lajos herceget a rabkórházba. Az emeleti közös kórterem egyik ágyában fekszik. Családtagokat csak főügyészi engedély- lyel és akkor is hetenként egyszer engednek látogatásra. Jelenleg a herceg Német Ödön egyetemi tanár, törvényszéki elmeszakértő felügyelete alatt van a rabkórházban. Valószínű, hogy valamelyik nap egyik nevesebb professzorunk fog konzultálni a nagy- beteg ember felett és döntenek arról, hogy megoperálják e vagy sem. Szombaton, julius 3-án este a Népkerti vendéglőben diszőtoros vacsora. Szives pártfogást kór Gáspár litván 5?9 1 - 2 vendéglős. WL Jég, Tűz, Átalány, Élet üzletszerzésre a Fonciére Általános Biztosító Intézet Gyulai Kerületi Főügynöksége a Békés- megyei Takarékpénztári Egyesületnél agilis, szorgalmas üzletszerzőik felvétetnek Gyulára, Gyulaváriba, Sarkadra, Köte- gyánba, Okányba, Méhkerékre, Elekre, Dobozra. 352 lb—§
