Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-10 / 19. szám
2 Békés 1926. március 10. Mennyi adót fizetünk ? Most adta ki a pénzügyminiszter azt a rendeletet, amellyel egyöntetűséget kiván teremteni az adófizetés terén. A rendelet pontosan előírja, hogy az egyes foglalkozási ágakban mennyi adót kell fizetni, illetve milyen kereslet, jövedelem és vagyon szolgáljon az adókivetés alapjául. A kisiparosok kereseti adóját általában 400—800 aranykoroná ban kell az általános kereseti adó alapjául megállapítani, ha csak az illető kézmüiparos a valóságos jövedelmét más Összegben hitelérdemlőleg nem bizonyította. Ha legalább egy segéddel dolgozik akisiparos, akkor az adóalapot 850—1200 aranykoronával kell venni, minden további állandó segéd után pedig 200—400 aranykoronával emelkedik az adóalapul szolgáló jövedelem. A mészárosoknál és a henteseknél egy-egy levágott marha után legalább 14, sertés után legalább 3, egyéb levágott állat után 2 aranykorona minimális jövedelmet kell számításba venni, tehát a kincstár szerint ennyi jövedelme volna a husiparosoknak az állatok vágásából. Ha a mészárosa húst vásárolja, akkor minden kiló hús után legalább 5—8 aranyfillér minimális tiszta jövedelmet kell számítani. A fuvarosoknál, ha egy lóval fuvaroznak, évi 400 — 800 aranykorona értéket, ha 2 lóval fuvarozik, 600 —900 aranykorona értéket kell minimális tiszta nyereség fejében megállapítani. A szellemi foglalkozásnak jövedelmének a megállapításánál szem előtt kell tartani, hogy egy szerény anyagi viszonyok között élő, szellemi foglalkozású adózó létfentar- tásához 1925 ben 1000—2000 aranykorona jövedelem volt szükséges. Ezeknek a jövedelmét tehát legalább ekkora összeggel kell számításba venni. A bérlők adójánál a bérbeadott gazdaság jövedelme tekintetében a bérbeadó nyers bevétele a döntő, de ebből az őt terhelő termelési és kezelési költsé geket le kell vonni. A háztulajdonosok a nyers bevételből tatarozási és karbantartási költség címén a szabad rendelkezés alá tartozó épületeknél legfeljebb 10 százalékot, a bérkorlátozó rendelkezés alá tartozó épületeknél pedig a nyers bevételből legfeljebb 20 százalékot vonhatnak le. A földbirtokosok vagyonadójának megállapításáról úgy intézkedik a miniszter, hogy a szántóföldek forgalmi értékét az 1925 ös naptári év utolsó napján érvényben volt tényleges földárak alapján kell megállapítani. A Marosvidék legutóbbi számában egy cikket olvasunk, amelyben az eleki kereskedők és iparosok azon panaszkodnak, hogy a lakosság nem Eleken, hanem Gyulán vagy Csabán szerzi be szükségletét. Az eleki kereskedők és iparosok elkeseredett hangon Írnak erről és megállapítják, hogy emiatt kerültek súlyos helyzetbe az eleki kereskedők és iparosok. A közlemény hivatkozik Kőszegre, hol a polgárok bojkottálták az „idegen“ ipart s a felhívást azzal fejezik be, hogy „ Elek polgárai, tanuljatok a kőszegiektől és beÉlvezetes, gyönyörű estély ígérkezik szerdán. A Király mozgószinházban a m. kir. Opera- ház tagjai tartanak nívós koncertet, melye n meghallgathatjuk az Operaház kiváló és Olaszországba elszerződött baritonistáját: Körmendy Árpádot. A műsoron szerepelnek: Padi Stefiké dalénekesnő, Pintér Baba — az Operaház prima ballerinája és Nagy László, aki nem rége í aratott nagy sikert zongora koncertjével a főváros - ban, A müvésztársaság szerdán délután érkezik A mezőgazdasági ingó vagyonokban fekvő üzemi tőke megállapításánál az az irányadó, hogy az állatokat általában 200 —400 aranykoronában kell fölvenni, mig a gazdaság holt felszerelési értéke a földbirtok egész értékének 6 — 12 százalékát teheti. Az üzlettulajdonosok üzemi tőkéjét az ipari üzleteknél általában az üzleti jövedelem 20 százalékától annak ötszöröséig, a kereskedelmi üzleteknél pedig az üzleti jövedelemnek 1—5 szőröséig menő összegben kell fölvenni. csüljélek meg szülőföldetek kereskedelmét és iparát. A cikkel nem akarunk hosszasabban foglalkozni, mert mindenki tudja, hogy nemcsak az eleki, de az összes magyar városok kereskedői és iparosai egyformán érzik a nyomasztó gazdasági helyzetet. A gyulai kereskedők és iparosok nem igen veszik észre, hogy a közszükségleti cikkeket csupán Gyuláról szereznék be az elekiek. A közönség elvégre ott vásárol, ahol nagyobb választékot és olcsóbb árut talál. Gyulára és ugyanaznap este fél 9 órakor tartja meg ritka élvezetet nyújtó koncertjét a Király mozgóban. A helyárak 40, 30 és 20 ezer koro nások. A hozzánk érkezett fővárosi és vidéki lapokból olvassuk, hogy a müvésztársaságnak mindenfele nagy sikere volt. Bár közönségünk nagyon igénybe van véve a különféle előadásom látogatásával — reméljük, hogy e ritkán kínálkozó művészi eseményt felkarolja. Körmendyt hallani maga már kulturesemény. Antiszemita tüntetés Kolozsvárott. A »Brassói Lapok« közli, hogy hétfőn e3to Kolozsvárott a diákság antiszemita tüntetést rendezett. Több zsidó kereskedó boltjábi behatoltak és nagy károkat okoztak. A prefektnra a katonaságtól kórt segítséget a tüntetések.elfolytására. Kolozsvárott nagy izgalommal tárgyalják az eseményeket. Elekiek panasza Gyulára. Az Operaház tagjai Gyulán. Csipkerózsa. A darab cime Csipkerózsa. Nevezhetnék rózsabokornak, vagy egyszerűen virágos kertnek, A polgári leányiskola tegnap esti előadásán való - ban úgy éreztük magunkat, mintha pompázó, színes, illatos rózsagruppok között járnánk Akik ott voltunk az estén és figyeltük az érdeklődők sokaságát, szinte hallottuk a papák és mamák örvendező szivét dobogni. Megelégedés, öröm — a gyermekek arcán angyali mosoly, bübáj és boldogság. Ezt a kedves estet a közönségnek a polgáriiskola nagymüveltségü igazgatónője és derék tanárnői szerezték, akik heteken keresztül fáradságos munkával, nagy ambícióval és szeretettel dolgoztak, tanítottak, hogy a békési árvízkárosultakon ők is segítsenek valamicskét A siker teljes. Az előadás meglepően ked - vés, finom Ízlésre valló és élvezetes volt. A Csipkerózsa cimü daljátékban a főszerepet a bájos Sonkovics Magda és a tehetséges Biszak Ilona játszották És a többi igazi csipkerózsák : Koch Margit, Migend Magda, Pfaff Margit, Pócza Jolán, Adler Erzsébet, Feldmann Magda, Geist Mária 11a Tóth Erzsébet, Szabó Mária, Szász Berta, Dubányi Sarolta, Erdős Emilia, Szénássy Ibolya, Kalas Ibolya, Pécsi Mária, Némedy Ida, Révész Ilona, Szász Erzsi szerepeltek, Igazán nehéz eldönteni, hogy melyik volt szebb, kedvesebb, aranyosabb a herceg, a csipkerózsa, a nemes hölgyek, a vadászok, a testőrök, az apródok, vagy épp a kukta. Minden szülőnek legszebb volt az ő drága gyermeke. A rózsának az ő nyíló bimbója, A darabnak vége, a függöny legördül, de csak egy pillanatra, mert zug a taps s az orches • terben felemelkednek a virágot nyújtó kezek. A nézőtéren melegség, forróság, lázban égő arcok s a mellettem ülő ismeretlen hölgy boldogan mondja nekem : — Az a rózsaszinruhás leány — az enyém ! ! Képes Gabriella kedves és derült monológja után újra egy színjáték következett — A Mili néni játékos boltja. A siker itt volt csak az igazi. Színhely egy játékkereskedés. Mili néni, akit Balta Mariska játszott meglepő ügyességgel, babákat rendel. A boltiszolgák Csiszka Mária és Gergely Mária hozzák is őket a gyárból. Hozzák a magyar, a francia, a néger, a japán babákat, De hoznak apró törpéket, mackót, két pojácát, egy hóembert, egy kéményseprőt, egy bűvészt egy paraszlányt, egy paraszifiucskát — no meg egy boszorkányt : Alcser Klárit. Itt még a boszorkány is szép és szeretetreméltó volt A bűvész Tatár Ilona, aki minden dicséretet megérdemel bátor, értelmes és taientumos játékáért — életre kelti a babákat, akik énekelnek, táncolnak, mókáznak és káprázatos felvonulásban vesznek részt. Sok tapsot kapott a néger baba: Ángyán Kató és a japán baba, Vidd Ilona. Mindketten feltűnően kedvesek és sikkesek voltak A mackó : Dávid Teréz temperamentumos és mulatságos tudott lenni. A magyar babák : Biszak Emília, Nagy Boriska, Kertes Ilona és Lichter Margit csinosan járták a magyar toborzót. Kellemes benyomást váltottak ki a francia babák: Du - bányi Sarolta, Békés Sári, Szénássy Ibolya, Nász Ella, Bagoly Irén és Békefi Anna, kik a menüettet táncolták. Feldmann Magda műsoron kívül egy operett betétet énekelt. Mindenkinek feltűnt, hogy a kis primadonna milyen tökéletesen inter pretál, énekel és előadásában mennyi közvetlenség van. A két pojáca: Fried Margit és Leopold Ágnes groteszk tánca graciózus és diszkrét volt. Pompásan sikerült a törpék felvonulása égő lámpáikkal. Ebben Kovács Julia, Gyebnár Mária, Tulkán Ilona, Szabó Teréz, Lauffer Éva, Kneifel Julia, Many Lukrécia szerepeltek. A sok derültséget keltő elevenség, a hóember Megele Zsófika volt, a kéményseprő Galbács Mária. Zugó tapsot kapott a írét csöppség : Török Mária és Kocsis Juliánná, akik méltán nyerték el magyar táncukért a mezei virágból kötött és nemzeti szalaggal díszített csokrot. Az előadás ról még hasábokat lehetne Írni. Siránkozó hangon, hogy a jövő generációja a szegény Csonka- magyarország gyermekei, — emelkedett hangon, hogy gyermekeink leikéből kicsillan a hazafiság és az irredentizmus és büsske jhangon, hogy a magyar kultúra apostolai a mai nehéz időkben is becsülettel állnak hivatásuk magaslatán. CO. GO
