Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-06 / 18. szám
2 Békés 1926. március 6. GYULA - CSABA.. Békéscsabáról írják nekünk ezt a cikket. Ott nem pörlekednek az emberek, hanem azon töprengenek, hogyan is lehetne a várost előbbre vinni. Az érdekes cikk a következő : Békéscsaba fejlődése rohamosan halad a maga utján. Városunk azonban még mindig magán viseli a nagyközség jellegét és nehezen tud kivetkőzni ebből az állapotából. Tagadhatatlan tény, hogy a város vezetősége, a város kép- viselőtetülete tőle telhetőleg mindent elkövet, hogy városunk nívóját előbbre vigye, azonban a még szükségesebb nagyobb beruházások azért nem valósíthatók meg, mert azokra nincs anyagi fedezet. Azok biztosítása első látszatra csak pótadó utján történhetne meg. Az adók úgyis magasak, azok emelésétől tehát a város képviselőtestülete a lehetőségig távol tartja magát. Pedig hát Békéscsaba- a fejlődés utján meg nem állhat, a fejlődés útjáról le nem térhet. A város minden egyes polgárának kötelessége minden olyan intézmények létesítésének megvalósítása, amelynek nem egyesek, nem kisebb társadalmi csoportok, hanem a város egyeteme veszi hasznát. Gondoskodni kell tehát a városnak olyan bevételről, amely egy nagy összegű 50—75 évre szóló amortizációs kölcsön évi kamatait biztosi taná oly módon, hogy az összeg a város polgárainak tulajdonképen nagyobb megterhelését nem jelentené. Gondoskodnia kell a városnak egy olyan bevételről, amely ne a háztulajdonosokat, kereskedőket, földtulajdonosokat és iparosokat nyomná, hanem mely a város minden lakosát arányosan érintené, oly módon, hogy annak elviselését még a legszegényebb is a legkönnyebben elbírná. Békéscsaba hatalmas összeget tudna biztosítani, ha a német nagy városok példáját követné és behozná az ablakadót. Városfejlesztés és városszépítés céljaira ezt az adót behozta és évek óta szedi Berlin, Hamburg, Drezda, Lipcse és igen sok nagyobb német város. Tndtunkkal hasonló adót szed Szeged városa is. Békéscsabán a legutóbbi házösszeírás alkalmával 7000 ház volt. Az ablakadóból tehát évente befolyna annyi, ha nem több, mint ami egy hosszú lejáratú 3000000 aranykorona amortizációs kölcsön évi fedezésére szükséges. Ez az összeg papirkoronában kifejezve kitenne összesen 4 milliárd 350 millió koronát. Rendkívül tekintélyes összeg, amellyel hatalmas beruházásokat lehetne a közeljövőben megkezdeni és végrehajtani. Az ablakadót természetesen nem a ház- tulajdonosok fizetnék, hanem fizetné mindaz, kinek lakosztályán, még ha albérlő is, (vagy üzletén) ablak van Tehát mindenki. Már most egy ablak után, ha 1 aranykorona évi adót számítunk, a 3 milliós aranykorona kölcsön fedezete biztosítva van. A város polgárainak legszegényebb részét tehát ennek az adózási módnak a behozatala évi 1—2 aranykoronával sújtaná, ezzel szemben az érte nyert szolgáltatás sókkal értékesebb lenne Természetes, hogy az igazságos kivetés érdekében az egyes város részeket külön kategóriába kellene sorozni. A perifériákon fizetendő 1 aranykoronával szemben a központi városrész magasabb adót kell, hogy fizessen. Négy ilyea kategóri felállításával az igazságos kivetés megtörténhetne s az ablakadó 1, 2, 3 és 4 aranykorona között váltakozna az egész város területén, ami az évi bevételeket a fenti számítás szerint csak fokozná. Az üzleti kirakatok szintén négy kategória szerint osztatnának be, természetesen magasabb skála, mondjuk 2, 4, 6 és 8 aranykorona szerint. Az évi hozzájárulás oly csekély, hogy azt a nyerendő ellenszolgáltatások fejében mindenki örömmel megfizetheti és könnyen megfizetheti. S e könnyen fizethető adónemből a városnak oly összeg állana évenkint rendelkezésére, hogy ennek a jövedelemnek lekötésével hatalmas kölcsönre tehetne szert és a fejlődés utján haladó városunknak nem kellene a fejlődés útjáról letérni. (Mit szól ehez dr. Mindenlében Kanál ? !) Vecsey Ferenc Békéscsabán, A szeretet ünnepére való készülődést, a templomba hivó harangzúgást félelmetes és megdöbbentő vészkiáltás váltotta fel, amikor a fel tartózbatlan ár virágzó alfö di községeket, falvakat, febérhátu házakat borított el, s mire a jó magyarok első ijedségükből feleszmélhettek volna már viz alatt voltak búzatermő földek, s egy emberöltő szorgalmas munkájának, sok sok magyar ember dolgos kezének gyümölcse veszett pusztulásba. A nagymérvű árvízkatasztrófa még a reményt is elsodorta, hogy a idén az Alföld rónájának nyári csendjét az aratók vidám éneke s a cséplőgépek bugása ne zavarja föl. S a katasztrófa további pusztításának megakadályozása első pillanatában máris a kormány és a társadalom emberbaráti akciója lépett munkába, hogy az elpusztult falvak ismét felépüljenek, a hajléktalan árvízkárosultak ismét fedél alá kerüljenek, a termőföldek vetőmagot kapjanak. Vecsey Ferenc hazánkfia, a világhírű hegedűművész, amidőn értesült erről a nagy pusztulásról, az elsők között volt, aki felajánlotta, hogy egy hangversenyturnét rendez Magyarországon s annak tiszta jövedelmét tejes egészében az árvízkárosultaknak juttatja. A nemes akció a magyar kormány legteljesebb támogatásával találkozott s a hangversenyciklus fővédnökségét Horthy Miklósné Őfő- méltósága, Izabella és Auguszta királyi asszonyok, Vass József és Klebelsberg Kunó miniszterek és gróf Apponyi Albert vállalták el. A koncertciklus Budapesten két, a vidéken pedig 10 hangversennyel lesz hazánk egyik legnagyobb művészi eseménye, mely 10 vidéki koncertbe sikerült Békéscsaba városát is belekapcsolni. A nemes célt szolgáló, nagy horderejű mü vészi esemény városunkban impozáns külső keretek között fog március 13 án a Városi Színházban egy díszelőadás keretében lefolyni, mely díszelőadás rendezőbizottságának élén vármegyénk illusztris főispánjának irányításával a 8 tagú rendezőbizottság, továbbá Békéscsaba és a környék társadalmi előkelőségeiből alakult védnöki bizottság áll. A díszelőadás fénypontja Vecsey Ferenc, ki 13 án délután feleségével Baldeschi olasz grófnővel s húgával Baldeschi Virgina kontessel a magyar kormány által rendelkezésükre bocsátott szalonkocsival érkezik s ezen kiváló vendégek méltó fogadtatása ünnepélyes keretek között fog a pályaudvaron megtörténni. Közéletünk egyik nagynevű előkelőségének jelenléte is kilátásba van helyezve, melyet lapunk legközelebbi számában már a név feltüntetésével is regisztrálhatunk. A környékbeli arisztokrácia és társadalmi előkelőségeknek a díszelőadáson való részvétele olyan impozáns keretet fog adni e díszelőadásnak, mely méltó elismerése és köszöneté lesz Vecsey Ferenc nemes elhatározásának. Városunk müpártoló közönségének figyelmét külön is felhívjuk a koncertre, melyre a jótékonycélra való tekintettel felülfizetések a jegyváltás alkalmával eszközölhetők, melyet a rendezőség hirlapilag nyugtáz. Jegyek előjegyezhetők Gesmey-nál s úgy a helybeli, mint vidéki érdeklődők kéretnek, hogy jegyigényeiket március hó 8-áig Gesmey-nyom- dában (Békéscsaba) leadni szíveskedjenek, minthogy e nap után már a jegyek a nagyközönség rendelkezésére fognak állni. Ez aztán kritika! Nem kárörömből, dehogy a mi igazságunkat és hangoztatott véleményünket a nagy kö- zönség előtt igazoljuk és érthetővé tegyük, közöljük egy kecskeméti napilap kritikáját, mely Csáky Antal színtársulatának működéséről szól. Ehhez a kritikához valóban nem kell kommentár. „Bocsásson meg a nyájas olvasó, ha csak az első felvonás alapján számolunk be arról a jelmezes próbáról, amit szombaton este operettpremier maszkjában adott be a közönségnek Csáky Antal városilag segélyezett színtársulata a Katona Józsefről elnevezett, közkeletűen színháznak becézett müintézetében. Be kell látnia a nyájas olvasónak, hogy elvégre az újságírónak is vannak idegei. Bocsánatot kérünk tehát, ha ez egyszer tekintettel voltunk az idegeinkre, de a szombati — hogyismondjukcsak — türelempróba szem- és fültanui Isten és emberek előtt bizonyságai lehetnek annak, hogy nem hazudunk, ha azt állítjuk, hogy nem bírtuk tovább egy felvonásnál. De kímélni kellett az idegeinket már csak azért is, hogy ostort, korbácsot fonjunk belőlük és végigverjünk vele nemcsak magán a nemes városon, hanem minden kultúra iránt érzéketlen lakosságán, amely egyátalán nem támogatja a színházat és arra kárhoztatja a társulat szerencsétlen tagjait, hogy elkeseredésükben próba nélkül álljanak ki játszani. Vérzett a lelkünk, amikor láttuk, hogyan birkózott a szegény karmester a saját orchestarével, amely a szezon kezdete óta egyebet sem játszik, mint a fogyó hold hálátlan szerepét, elszorult a szivünk, amikor hallottuk, hogyan bömböli ki egész tüdejét az az ártatlan súgó és a szánalom gyötrelmes könnyei tolakodtak ki szempilláinkra, amikor láttuk, milyen elkeseredett tusát vívtak Thália jobb sorsra érdemes papjai és papnői szerepükkel “ yWfry ¥ ¥ -y t r £ * tr2 17 „KIRÁLY“ mozgószínház Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1926. március hó 7-én, vasárnap délután 3/r4=, 'Ifi és este y29 órakor FAGYOSH4YGILAT amerikai burleszk 2 felvonásban. Meíro-Goldtvyn film! Újdonság! A BANDOLERO (Spanyol vér) vadregónyes andaluziai történőt 8 felvonásban s eredeti felvételek a spanyol- országi bikaviadalokról. Főszereplők: PEDRO DE CORDOBA és RENÉE AD0REE. F'üz“-fából kap elsőrendű minőségben 99 FL ÉSZT. E TFIZ ÉTÉ SEE WtT kubikos-talicskát ko vAcs SAjvnoFiisrÄL választékban, géperőre berendezett kocsígyártó műhelyében. GYULA, HAGYMA-TÉFt 9. SZ. 141 2—5 Bicerei őrház melleit hét hold vetemény céljaira lánconként 40 kg. búzáért kiadó. Jegyzés eszközölhető báró Wenckheim Béla utca 9. szám alatt. — Ugyanott egy pár erfs lgásló és szerszám eladó. 176 1—2
