Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-03 / 17. szám
L¥IKL évfolyam 17. szám« Szerda ftynla, 1926. márcins 3 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . . 20.600 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁraAlUlJli ÉS KÜZGAZDiüZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1060 korona. Felelős szerkesztő: BORÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Tiltakozó gyulai kereskedők. Az OMKE gyulai fiókja, amint azt már említettük, gyűlést tartott és felemelte szavát azon lehetetlen terv ellen*, hogy az ország fővárosában egy anyagbeszerző központ létesittessók. A központokból a háború alatt sem volt sok hasznunk és gyönyörűségünk, annyival kevésbbó ma, amikor a kereskedelem és az ipar a legnehezebb napjait éli. A gyűlés által elfogadott memorandumot alább közöljük azzal, hogy a gyulai ipartestület vasárnapi ülésében hasonló szellemű határozatot fogadott el. A tiltakozó irat a következőleg szól: Kegyelmes Urunk! Azokban a katasztrófálisan nehéz időkben, amelyekben a magyar ipar és kereskedelem hónapok óta ól, megdöbbenéssel vettünk tudomást a kormány által életbehivott drágasági bizottság kebelében felmerült azon tervről, hogy Budapesten egy Állami anyagbeszerző központ állittassék fel, amely az összes állami hivatalok és intézmények mindennemű anyagszükségletét központilag fogja beszerezni és kiosztani. Evek óta küzdünk a szövetkezetek és hatósági üzemek túlkapásai ellen és épen Nagyméltóságod volt az, aki az OMKE 20 éves jubileumi ünnepsége alkalmával és sok más érdekképviseleti ülésen az eléje járuló, ezen túlkapások ellen tiltakozó nagygyűlés kereskedői és ipari küldöttségének ígéretet tett a kereskedelem és ipar létérdekeit veszélyeztető állami protekcionizmus megszüntetésére. És most, nyomorúságunk betetőzéséül állami támogatással egy olyan mamutvállalat készül alakulni, amely különösen a vidéki kereskedelem és ipar elől minden kaput elzár és elüt minden kereseti lehetőséget, ha bármilyen községi vagy állami szállításról, vállalkozásról van szó, vagy munkaalkalom adódik. Az utolsó években, de különösen a szanálás ideje alatt a magyar kereskedelem és a kisipar olyan heroikus harcot folytatott a létért való küzdelmében, hogy arra nem él példa gazdaságtörténeti emlékeinkben. Mi is elmondhatjuk, hogy »elhunytanak legjobbjaink a hosszú harc alatt« az államháztartás, a nemzet hitelének talpraállitása, a szauálás érdekében. De ugyanakkor, amikor az államháztartás egyensúlyát sikerült biztosítani, fájdalmas rezignációval látjuk a magángazdaság kínos vergődését, az adóalanyoknak — még a legtőkeerősebb vállalatoknál is — fokozatos megsemmisülését. Es a tervbevett központi anyagbeszerző hivatal létesülésével fájdalmas rezignációval látjuk összeomlani és megsemmisülni azokat a reménységeket, amelyeket az állami beruházások jolentettek volna munka- alkalom és kereseti lehetőségek terén a dől gozni és talpraállni akaró magángazdaságnak ; a vidéki kereskedelemnek és kisiparnak. Nem akarunk prejudikálni és nem kívánjuk ez alkalommal bírálat tárgyává tenni egy ilyen, méreteiben és káros hatásában kiszámíthatatlan uj hivatalnak nehézségét, költséges adminisztrálását és nem akarjuk azt most összehasonlítani az évtizedes gyakorlati tapasztalatokon kiépült gyors és versenyképesebb magánvállalkozással; de tiltakozunk (mert létérdekeinket látjuk veszélyeztetve), a tervbevett hivatal felállítása ellen és kérjük Nagyméltóságodat, hogy tiltakozó szavunknak a békésmegyei árvíz által amúgy is igen nehéz feladatok elé állított békés- megyei kereskedők és iparosok nevében helyet adni méltóztassék. Gróf Bethlen és dr. Lukács György Genfben. Magyarországot érdeklő igen fontos külpolitikai kérdések kerülnek szőnyegre a genfi tanácskozáson, mely e bét végén fog megkezdődni. Magyarországot a miniszterelnök, gróf Bethlen István, Búd János pénzügy- miniszter és dr. Lukács György képviselik. Búd János pénzügyminiszter már szombaton elutazott Genfbe Szabőky államtitkár kíséretében. Ugyanekkor utazott Genfbe Smith Jeremiás, a népszövetség főbiztosa. A miniszterelnök legnagyobb valószínűség szerint ma vagy holnap utazik el. A miniszterelnökkel együtt megy az egyhetes külföldi útra városunk képviselője is, ki később részt vesz azon a konferencián is, melyet a Nemzetek Szövetségének albizottsága hivott egybe. 1926. május l-én felmondhatok az üzlethelyiségek. — A népjóléti miniszter döntése« — A kereskedelmi és iparkamara az újabban sűrűn előforduló üzlethelyiség felmondási perek kiküszöbölése és megakadályozása céljából nemrégiben kérdést intézett Pass József népjóléti miniszterhez a lakásrendelet magyarázatára vonatkozólag. A kamara különösen aziránt érdeklődött, hogy a rendelet 55 szakasza, amely a lakásrendelet érvénybelépésére vonatkozólag intézkedik, hogyan értelmezendő. A népjóléti miniszter most leiratában tudomására hozta a kamarának a lakásrendelet kérdéses szakaszának hivatalosan kötelező és egyértelmű magyarázatát. A rendeletnek ez a része úgy értelmezendő, hogy a felmondások nem 1926. évi május hó 1 éré, hanem 1926. évi május hó l-én gyakorolhatók, későbbi időpontra, amely időpontot a helyi szabályrendelet, vagy a szerződés állapítja meg. Mindazok a felmondások tehát, amelyek a rendelet téves magyarázata folytán korábbi időben május 1-ére eszközöltet- tettek, hatálytalanoknak tekinthetők. Az üzlethelyiségek felmondása körül b'zo- nyára bonyodalmakat fog előidézni az, hogy a lakásrendelet nem rendezte teljesen azoknak a bérleteknek a kérdését, ahol a bérlet tárgyát az üzlet és a lakás együttesen képezik. A lakás- rendelet erre vonatkozólag úgy intézkedik, ameny- nyiben a kiskereskedő vagy kisiparos által együttesen bérelt üzlet és lakásnál az üzlet- helyiség a bérlet tárgyának jelentősebb része, akkor május elsején felmondható a bérlet. Ha azonban a bérlet tárgyának jelentősebb részét a lakás teszi ki, akkor a felmondásnál a lakásokra vonatkozó törvény érvényes és igy a bérletet csak 1926. november 1 én lehet felmondani. Tekintve, hogy a rendeletnek ez a része eléggé homályos, bizonyára igen sok ellentétet fog okozni annak a megállapítása, hogy az egyes bérleteknél melyik rész a fontosabb, az üzlet, vagy pedig a lakás. Ennek a kérdésnek a tisztázása előreláthatólag a legközelebbi hetek folyamán szintén meg fog történni. Választani fog Gyula város. A kamarai tagválasztásokra már a jövő héten sor kerül. Most a vármegye értesítette a választó alkerületek elnökeit, hogy különös figyelmet fordítsanak az alkerületi választásokra. Figyelmeztette arra is, hogy a választó iparosok és kereskedők külön szavazzanak a kamarába küldendő kereskedő jelöltre és külön az iparos jelöltre. Haladéktalanul közhírré teendő a választás napja éa a jelöltek névsora» Szavazni csak a szavazólappal lehet, melyen világosan fel kell tüntetni, hogy melyik kereskedőre és melyik iparosra szavas a szavazó. mint rendes és mint póttagra. Ha valaki a névjegyzékbe nincs is felvéve, azért szavazásra jogosult, ha akár iparengedéllyel, akár egyéb hitelt érdemlő módon jogosultságát igazolja. A szavazatok kizárólag az alkerületi székhelyeken, tehát Békéscsabán, Gyulán, Szarvason és Orosházán adandók le. A gyulai Kereskedelmi Csarnok hivatalos jelöltjei: Reisner Arthur, Znzmann János. Póttagok: Läufer Sándor és Neumann Márton.
