Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-27 / 16. szám
2 Békés 1926. február 27. A gyulai főjegyző pörlekedése. A gyulai törvényszék vádtanácsa ma délelőtt tárgyalta Heilinger Károly városi főjegyző pőrét, melyet Oroszlány Gábor szerkesztőnek egy cikke miatt tett folyamatba. Hosszú tanácskozás után Szakolczay Lajos curiai biró, a vádtanács elnöke kihirdette a határozatot, hogy a sérelmezett cikk általában nem haladta túl a jogos kritika határát s csakis egy dehonesztáló kifejezés van a közleményben, hogy Heilingert a képviselőtestület »önfeledt« pillanatában választotta meg. Erre nézve a vádat a bíróság fentartotta. Az olló, mint symbolikus jelkép, mely a főjegyző korábbi foglalkozását célozza — nem becsületsértés. A határozat ellen a főjegyző védője felfolyamodást jelentett be, melyet a vádtanács elutasított. A főtárgyalás — valószínűleg — májusban lesz. Oroszlányt dr. Király Aladár volt főispán, budapesti ügyvéd fogja védeni. Két part között — Dr. Kovacsics Dezső — Békésvármegye főispánjának a vármegyei közgyűlésen elhangzott beszédét, melyben kikelt a szélsőséges irányzatok ellen, egyes vármegyei lapok kommentárokkal kisérték. Most a főispán levelet intézett a csabai Békésmegyei Közlöny főszerkesztőjéhez és levelében többek között|ja következőket irja : Krmányzati működésemnek alapja az árviz- kormánybiztosi működésem alatt példával is illusztrált igazság: a folyók vise soha sem halad sem a jobb, sem a bal parton, hanem természetes utján a két part hözött, mert, ha nem ott halad, veszedelmet jelent. Ez áll a nagy közüle- tek, a nemzetek életére is Ezen igazság mutatta utón haladtam eddig is, fogok haladni tovább is. mondja a főispán. Ami pedig a felekezetek békességes együtt élését illeti, azt hiszem csaknem két éves fő- ispánságom ebben a tekintetben nem hagyott kívánni valót. Végül még meg kell jegyeznem, hogy Vá- zsonyi politikájával szemben elfoglalt kedvezőtlen álláspontom annál kevésbbé jelenthet felekezeti elfogultságot, mert tudom, sőt tudomásom e tekintetben Békésvármegye területén is igen sok esetben megerősítést nyert, hogy • Vázsonyi nem az egyetemes magyar zsidóság vezére és megtestesítője, hanem vannak sokan, igen sokan, akik politikájának elítélésében velem vallanak egy hitet, dacára annak, hogy egyébként Vázsonyi hitsorsosai.. 1Polgármesterek értekezlete a színházról. A színi kerület városainak polgármesterei, mint legutóbbi számunkban már jelentettük, megtartották Kecskeméten értekezletüket a városháza tanácstermében az aktuálissá vált szinügyi kérdésekben. Az értekezlet elsősorban a társulat folyó évi játékrendjét állapította meg s a határozat értelmében április hó közepéig marad a társulat Kecskeméten. Innen Szolnokra költözik, ahonnan két és fél hónapos szezon után eltávozik és szeptember hó 1 ig Cegléden és Gyulán tart előadásokat. Az idei évad ilyen beosztását a szolnoki színház építése tette szükségessé, a jövő évtől kezdődőleg azonban már pontosan megállapított játékrend alapján fog miikiidni a társulat. Az értekezleten megállapították a programot is, amelyhez kötelesek tartani magukat a városok. Eszerint^ jövő színi évadtól kezdve a következő sorrendben és időrendben játszik a társulat: September hó l-töl szeptember hó 30-ig Nagykörösön, október hó l-töl január hó 31-ig Kecskeméten, február hó l-töl május hó 15-ig Szolnokon, május hó 16-tól junius hó 30-ig Cegléden és julius hó l-töl augusztus hó 31-ig Gyulán, Ha a társulat valamelyik város hibájából nem tudja megkezdeni működését, az illető város köteles az igazgatót kártalanítani. Megállapodtak abban is, hogy minden város teljesen ingyen bocsátja a színházat az igazgató rendelkezésére s tekintettel a nehéz viszonyokra, elengedi a vigalmi adót is. Ezzel szemben megkívánja, hogy az igazgató elsőrendö tagokból állítsa össze a társulatot. Miután Csáky Antalnak, a jelenlegi igazgatónak mandátuma szeptember hó 1 ével lejár, azt is elhatározta az értekezlet, hogy a jövő ,. sziniévadtól kezdődőleg három esztendőre pályázatot hirdetnek az öt színház bérletére. A pályázati hirdetményt március 15 én teszik közzé. Az értekezleten megállapodásra jutottak arra nézve is, hogy a színi kerületi értekezleteket a jövőben mindig abban a városban tartják meg, ahol abban az időpontban a társulat tartózkodik és pedig az illető város polgármesterének elnöklete alatt. •*•*■*’*■*. C2 15 „KIRÁLY« mozgószínház Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1926. február hó 28-án, vasárnap délután 3/4 4, i/47 és este */29 órakor IYTIM PISTA legújabb kalandjai Amerikában aktualitások 1 felvonásban. A CASTIMAIYERÉB vigjátók 2 felvonásban. Világattrakeiő! Metro-Goldwyn film! A NAVIGÁTOR avagy Busier Keaton a tengerfenéken és az emberevók között burleszk világsláger 6 felvonásban. Főszereplő: BUSTER KEATON. A Király mozgóban Kedden és Szerdán az Operaház FANTOMJA Elsőrendű minőségben kap JR ÉSZL E TFIZETÉSFtE IsäfT' kubikos-talicskát KO VÄCS SÁJSTDOFINAL Választékban, géperőre berendezett kocsigyártó műhelyében. GYULA., HA.GYMA.-TÉJR Q. SZ. 141 1—5 A házikenyér kaiála. Napjainkban, mikor általában a mindennapi élet csaknem valamennyi romantikus mozzanata a teljes megsemmisülés felé közeledik, letünöben van ismét egy olyan dolog, amelyet pedig ezelőtt a költők még versben is megénekeltek. A házikenyér, ez a haldokló romantikus lovag, amely hovatovább mind ritkábban lelhető fel a háztartások asztalain. A kakastejjel, varjuvajjal sütött jó, illatos, ropogós házikenyerek kora alkonyulófélben van. Vele együtt azonban csökkenőiéiben van maga a kenyér- fogyasztás is, mely pedig a mindennapi táplálkozásban olyan pótolhatatlan szerepet tölt be Isten a megmondhatója, hogy miért, de tény az, hogy mostanában, mikor a divat nemcsak a nyakkendő szinét, a bunda hosszúságát, a cipő kaplijának szélességét vagy keskenységét diktálja, hanem az emberi test terjedelmét is igen kategorikusan megszabja, mintha csak a természet gúnyt akarna űzni a hiú emberiséggel, hölgyeinek, de a férfiak is, egyre nagyobb hajlamosságot mutatnak a hízásra Természetes, hogy ilyenkor indexre kerülnek mindazok a tápanyagok, melyek elősegítik az elhizást. Ezek között, mint tudjuk, első helyen áll a kenyér. A kenyeret azonban még sem lehet indexre tenni, nem úgy, mint a kövér sonkát vagy az édességeket, melyekről nehezen bár, de a jó ügy érdekében mégis csak lemondanak a darázsderék után áhítozó hölgyek. Viszont csökkenteni lehet a kenyérfogyasztást s hogy milyen nagy hatalom a divat, arra nézve mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a kenyérfogyasztás csakugyan megcsökkent. A kenyérfogyasztás egy év alatt mintegy 25 százalékkal csökkent. Természetesen ezt a jenté- keny csökkenést nem lehet kizárólag a lesoványo- dási mánia kontójára irni. A legnagyobb kenyér- fogyasztó rétegek: a polgárság és a munkásosztály fokozatos elszegényedésével kapcsolatban az élelmiszerfogyasztás átlagban is megcsökkent. Ebben a csökkenésben természetes részt vesz a kenyér is, amely pedig mindennek dacára mégis csak a legfontosabb táplálkozási cikke a kevésbé tehetős néposztályoknak. Ezenkívül a kenyérfogyasztást, épugy, mint más élelmicikkek fogyasztását is, bizonyos szezonok erősen befolyásolják, így például a legkevesebb kenyér nyáron fogy, amikor a gyümölcs sok is és jó termés esetén olcsóbb is, azonfelül pedig csak természetes, hogy az izes gyümölcsök nagyobb közkedveltségnek örvendenek, mint a kenyér, mely ugyan minden étel standardja, de végeredményben mégri csak kissé unalmas étel. A kenyérfogyasztás csökkenése azonban egyáltalán nem érinti a gyógykenyereket, melyeknek fogyasztása ugyanakkor, mikor a kenyéré 25 százalékkal csökkent alaposan megnövekedett. Főképp azon gyógykenyek fogyasztása növekedett, melyet a cukorbajosok használnak. Már megemlítettük, hogy a kenyérnek házilag való sütése, csaknem teljesen megszüut. Ennek magyarázata igen egyszerű, a mai lisztárak mellett, ha hozzászámítjuk a bérsütés diját és a kenyér megdagasztására stb. felhasznált munkaidőt, munkaerőt, a vevő csakugyan jobban jön ki, ha pékkenyeret vásárol. De igen jelentős szerepe van ebben annak is, hogy az asszonyok manapság nem érnek rá a kenyérsütés tradicionális művészetének üzésére. A polgári háztartásokban megvan a maga magyarázata a házikenyér mellőzésének. A dagasz- tás. bármily patriarkális és a házi tűzhelyet díszítő munka legyen is, mégis bizonyos kényelmetlen mellékkörülményekkel jár. így: a tészta ráragad a puha kacsóra (mert az ilyen munkát nem szívesen bízza a ház asszonya a háztartási alkalmazottra), a tésztát be kell tenni az ágyba, hogy megkeljen, bosszankodni kell, ha rosszul kel meg a kenyér, át kel szaladni vele a pékhez és végül mindezek megkoronázásaképen zsebre kell vágni a férj jogos szemrehányásait, ha a kenyérnek az egyik oldala nyers, másik oldala pedig szénné égett. Nem sok élelmicikk mondhatja el magáról, hogy minősége megjavult a békéhez képest, de a kenyér e ritkaságok közé tartozik. Mig azelőtt nagy keletje volt a barna és félbarna kenyérnek, melyet a pékek az ötös és a hatos lisztből készíttettek, addig ma a barna kenyér teljesen lejárta magát és a pékek kivétel nélkül négyes számozású lisztből sütnek kenyeret, de néha, hogy még fehérebb legyen a kenyér, kettes liszttel keverik Ez annak tulajdonítható, hogy a fogyasztó közönségnek a kenyérrel szemben talált igényei megnövekedtek és csak fehér kenyeret esznek. Nem is csoda — mondják a pékek — szegény emberek legalább a kenyérrel kárpótolják magukat a husért. (P. T.)
