Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-20 / 14. szám
1926. február 20. Békés 3 Békésmegyéből Törökországba. Dr. Daimel Sándor alispán nyilatkozata. Egy pár hét óta a gyomai járásból és különösen Endrőd községből eddig már mintegy 300-an kértek útlevelet föld- és szakmunkások vegyesen, a kisázsiai Törökországba való kiutazásra —mondja az alispán. Minthogy a tömeges útlevél kérés előttem gyanúsnak tűnt fel, elrendeltem a bizalmas vizsgálatot abban a tekintetben, vájjon csábítás esete nem forog-e fenn. A megtartott nyomozás azt derítette ki, hogy a tömeges kiutazásnak az az oka, hogy a már előzőleg Törökországba kiutazott egyének hozzátartozói az otthon maradottakat a kiutazásra felszólítják azzal az indokolással, hogy bőséges keresetre számíthatnak. Én az útleveleket az elöljáróság és főszulga- biróság véleménye alapján eddig kiállítottam, annyival is inkább, mert köztudomású, hogy Endrőd községben a munkanélküliek száma igen nagy, azonban egyidejűleg jelentést tettem a belügyminiszternek is, hogy amennyiben szükségesnek látná, a megfelelő utasítással lásson el. Mivel pedig újabban a Törökországba való kiutazásokra útlevelet már a békési járásból is sokan kérnek és habár ott sem volt eddig megállapítható, hogy a kiutazásra az érdekelteket csábítanák, mégis újabb felterjesztést intéztem a belügyminiszterhez és előadva a tényállást, sürgős utasítást kértem arra nézve, hogy az útlevelek további kiállítását engedélyezzem-e vagy pedig beszüntessem. Felterjesztésemre választ eddig nem kaptam. X<evél a polgármesterhez. Felkértek bennünket a következő levél közzétételére: Tekintetes Polgármester Ur ! Egykor — nem olyan régen — azt méltóz- tatott nekem mondani, hogy épittet a város nem sokára egy Kulturházat, amelyben elhelyezést fog nyerni a Muzeum is és akkor annak továbbfejlesztése is tervbe fog vétetni. Sajnos, hogy a polgári fiúiskola építtetésével kapcsolatban elhatározódott a Muzeum elhelyezése is az iskola épületébe és a Nyilvános Könytáré is. Az épület tervezésének bizottságába azonban engem be nem választottak, úgy, hogy az építtetésről csak akkor értesültem, mikor annak hire a Békésben a hírek között nyilvánvaló lett. Most aztán az épitési tervrajzok kiállításán megütközéssel vet tem észre, hogy a rengeteg tervrajzok mindeni- kében a Muzeum 2 teremmel szerepel és hogy annak területmértéke a 100 □ métert talán csak 3-ban múlja felül 1 vagy 2 □ méterrel, a pályanyertesekben pedig nem, sőt az első díjra érdé mesitettben egyik egyik terem csak 48* méter Hát a Múzeumnak ilyetén beépítése ellen tilta kozással élek. Tiltakozom először az ellen, hogy az építtető bizottságba nem hívtak meg, ahol „instrukciós“ előterjesztésekkel élhettem volna és ahol — hallomásom szerint — egy „destrukciós“ érvelést emeltek határozattá; tiltakozom másod szór a már régen elhalt és a még élő gyulai polgárok százainak nevében, akik évtizedeken keresztül gyarapították a Múzeumot ajándékaikkal és tiltakozom nevemben is, aki megőrzöttem azokat a tárgyakat és olyan tárgyakkal gyara pitottam azt, hogy a temesvárival és szegzárdi val versenyez; tiltakozom harmadszor azért, mert a mostani Muzeum 3 terme összesen ^övlO® méter, területű és tudvalevő, hogy any- nyira zsúfolva vannak benne a tárgyak, hogy azok minőségileg nem érvényesülnek ; hogyan lehetnének tehát egy kisebb területű helyre át- helyezhetők ? A Muzeum fejlesztéséről tehát a tervezett épületben szó sem lehet. A Múzeumnak legalább 5 olyan teremből kell állnia, melyek mindenike 60® méter. Kell ugyanis 2 terem az archaeologiának, 1 terem képtárnak, 1 terem ethnologiai tárgyaknak, 1 te rém természetrajzi, különösen növénytani tárgyak nak és kellene 1 hatodik iparművészeti tárgyaknak és fegyvereknek. Kell továbbá egy terem a „Szakkönyvtárnak“ és dolgozó irodának ; kell egy szoba rak tár és laboratórium számára. Kell azután egy háromszobás és mellékhelyiséges lakás a „Mu zeum őr“ számára és kell egy kétszobás konyha, kamarából álló lakás a szolgának. A Muzeum őr egyúttal a Nyilvános könyvtár kezelője is lenne. Hogy a Muzeum őr és szolga ne ott lakjanak, ahol a Muzeum van, az lehetetlen. Azért kérem a Tekintetes Polgármester Urat, ha nem ilyen keretekben módosítják a Muzeum elhelyezését az uj polgári iskola épületében, akkor hagyják ki egészen a számításból, mert a kultuszminisztérium sem fogja enge délyezni a visszafejlődését. Szentesen a város egy egész épület nagyi tását tervezi és Gyula a meglevőt is szü kiteni akarja. Végül megemlítem, hogy a polgári iskola nem öleli fel a gazdatársadalom művelődési szükségleteit, pedig talán erre is kellene már egyszer gondolni. Tiltakozásom támogatására kérem a Gyulai Közművelődési Egyesületet is, amey a Múzeumot működési körébe felvette és igy annak bajaiban segítségére kell sietnie. Domonkos János muzeumigazgat<5-ör. Csonka Krisztus az utszélen... Faluk kost futó fehér utón, Halk utitársam: a ssiirke est. Megyünk s karjait felénk tárja As ut sséléröl egy fakeresst. Korhadt a fája, ócska, barna, As Isten teste rajt’ ósdi pléh ; Bedőlt kerítés kost áll, busán, Senkié s mégis mindenkié. Avulttá fakult glóriában így állass Has ám, törten csonkán Balsors-romlásban.- magyar kér esst A népek sséles or ss ágút fán. De pusstulástok csodát takar, Örök életű, ssent végtelent ; Csak as emberi múló, romló, A keresst feltámadást jelent! MÓRICZ KÁROLY. | W fWff? fWfff TYf H KIRÁLY« t-2 13 * mozgószínház Telefon $2. GYULA. Telefon $2. 1926. évi február hé 21-én, vasárnap délutAu 3/4 4, i/47 és este órakor MAGYAR HÍRADÓ a MAO fólszázados jubileumi ünneységei 1 felvonásban. A muszáj tengerész amerikai burleszk 2 felvonásban. Fox-fiím ! Újdonság ! Fox-film ! A titkos parancs egy tengerósztiszt története 8 felvonásban. Főszereplő : EDMUND LOWE. Uj rokon. (Műkedvelői előadás az árvízkárosultak javára) Minden mozgalom, mely arra irányul, hogy az árvizsujtotta szerencsétleneken segítsen, meleg szinpátiát érdemel. Bennünket, akiket a katasztrófa lesújtott — tulajdonképpen azoknak kellene leginkább támogatni, akik ezt a súlyos szerencsétlenséget nem érezték és íme, a bajba került gyulai közönség minden alkalmat megragad arra nézve, hogy enyhítse azt a csapást, melyet a végzet reánk mért. Nem volt ebben a megyében mulatság, bál, estély, összejövetel, baráti találkozó, hogy az egybegyűltek ne gondoltak volna azokra a könnyes szemű családokra, akiket meglátogatott és megtépászott a kegyetlenül gonosz sors. Legutóbb — dr. Kovacsics Dezső főispán nejének támadt az a kedves és örömmel fogadott eszméje, hogy az árvízkárosultak javára elő kellene adni Csathó pompás vigjátékát — az Uj rokont. Az eszme kivitele nem volt nehéz, mert a gyulai uritár8adalomban oly sok a tehetséges és művészi kvalitásokkal rendelkező műkedvelő, hogy bármelyik elsőrendű vidéki szinidirektor idejöhetne sserveskedni. A műkedvelői előadás sikeréről — mert csak arról lehet szó — különféle véleményeket hallottunk, de abban mind megegyeztek, hogy az előadás minden várakozást felül múlt. Elragadtatással beszéltek Brém Lőrinc prelátus kanonok remek beszédéről, mely az álmosan verő sziveket dobogtatta meg s melyből a nemzeti érzés lobogó tüze világított ki. (Ezt a remek beszédet sikerült megszereznünk s mai számunk tárcarovatában adjuk át a nagy nyilvánosságnak). Az Uj rokon előadásáról — ha szabad műkedvelői előadásról kritikát Írni — véleményünket az alábbiakban mondjuk el. A darab nehéz, mart az iró cselekmények helvett vígjátéki karaktereket szerepeltet. Épp ezért Csathó vigjátéka még a hivatásos színművészeket is sokszor próbára teszi. Ei az előadás sikerének épp itt van az érdekessége, hogy a darab, ennek dacára, kitűnő előadásban, nagy tetszés mellett és fényes sikerrel folyt le. A rendezés és scenirozás Erkel Bála intelligenciáját és színészi kvalitásait dicséri, A szereplő urhölgyek közül legelsősorban Konkoly Tihamér- nét kell említenünk, ki Toni mama brilliáns szerepében ragyogóan kedves, közvetlen, melegbe- szédü és otthonias volt. Úgy beleélte magát a nemzetes asszony parádés szerepébe, hogy sokan az első jelenetben nem ismerték fel, hogy Toni mama megszemélyesítője kicsoda. Partnerének Ssáss Domokosnak (Esztáry) kabinetalakitása nagy színházak premier előadásaira is beillő volt. Sajnáltuk, hogy az előadáson nem lehetett jelen a szerző, mert Csathó Idanénijét az iró fantáziája sem képzelte el nagyszerűbbnek, mint amilyen Marossy Aranka volt. Absolut sikerű. Torkos B eláné (Margit) finom, előkelő és distingvált s minden szava mélyen, ritmikusan csengő, mint egy bus hegedűé. A legnehezebb jelenetekben is excellált. Blanche szerepében Jantsovits Kaja pompázott. Szépség, elegáncia — ragyogó toalettek — minden jelen volt, amire a szerep föl lett építve. Dr. Márky Barnáné (Lujza), Borsóthy Juliska (Lila), Tabakovics Mária (Piroska) kitünően illeszkedtek bele igen nehéz szerepükbe és különösen az egymásba kapcsolódó nagy párbeszédeket tették élvezetessé. Ürmössy Baba (Milcsi) és Ssent- keressty Magda (Jutiska) köuyedséggsl, póz nélkül, elragadó bájossággal adták a tökéletest. Bo- doky Lila Bonifác* groteszk völt és derült kedélyű. Dr. Fésűs Andor (Gedeon) a gavallér szerepében bohém, szentimentális és megnyerő. A legnehozebb jeleneteket finom disstingválással oldotta m g. Dr. Lacsay (Gábor) ás Felsöknbinyi M. Bsla (Miklós) az eiőadas oszlopai és erősségei voltak. De voltak olyan szereplők is, akit nem láttunk a színen. Ezeknek az uraknak volt a legsúlyosabb szerepük. Losoncsy litván, mint ügyelő, Ladies Tamás, mint súgó osztozkodtak a sikerben. Miudent összevéve, mutatkozó sikere mégis csak a kortinahuzónak volt, mert a leeresztett függöny után a közönség tapsolt . . . tapsolt . . . tapsolt. (0. G.) TEKINTSE MEG Murvai szabó tavaszi és nyári nagyválasztéku angol szövet különlegességeit. ss 2-3
