Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-17 / 13. szám
2 Békés 1926. február 17. békésmegyei árvizek pusztító és romboló hatalmában. Fel is adták furfangos észii emberek a találós mesét, hogy melyik a két elem közül a hatalmasabb és félelmesebb. Persze, ez nem tudományos, nem is komoly kérdés. A jámbor ember és a falusi bakter nem töprenkedik ezen, hanem egybecsapja a kettőt s azt énekli, hogy: Tüztől, víztől ments meg Uram! Megfelelni a kérdésre csak úgy lehet, mint ahogy az ipolysági ember megfelelt arra a fogas kérdésre, hogy télen van-e hidegnek hidegebb, vagy nyáron van-e melegnek melegebb. Az ipolysági ember válasza ez volt: Télen mégis hidegnek hidegebb van, mert az Ipoly télen befagy, de nyáron nem forr fel. A tüzre-vizre azt lehet felelni, hogy erősebb a viz, mert a viz eloltja a tüzet, de a tűz nem szárítja fel a vizet. A tűz elöl el lehet szaladni, de a megvadult viz utána szalad a menekülő embernek. A tűznek szabad levegőre van szüksége, hogy égni tudjon; a viz alattomosan a föld alatt is utána kúszik kiszemelt áldozatánakl Beszélik is az 1838-iki pesti árvíz idejéből, hogy mikor még messze látszott lenni a veszedelem s Pesteu az emberek színházban, korcsmában mulattak: ha valaki az utcán a földbe szúrta setabotját, ott nyomban egy kis szökőkút fakadt ki a földből. Ez volt a közelgő veszedelem kémcsapata. Még maga a hadsereg, a kiáradt Duna víztömege messze volt, de a város alatt már itt volt az alattomos elem. A tengervizek és a tavak veszedelmeiről beszélők most, mert ott már két elem: a viz s a levegő szövetkezik a vakmerő ember ellen, aki törékeny hajókon száll szembe bizonytalan sorsával. De a föld veszedelmének szörnyű alakját láttuk Japánország egymást követő katasztrófáiban. Amikor a föld megrázkódik, kiereszti középpontja kohójából a tüzeket, kiveti medréből a tengert és romba dönt virágzó nagy városokat és egész országrészeket. Mi hasogatjuk, ássuk, turjuk az anyaföldet, kutakat furunk eleven testébe, meg- rigolózzuk, hogy nagyobb termékenységre kény- szentsük ; kővel, klinkerrel. makadámmal páncélozzuk meg, mintegy vas övvel ezer és millió kilométernyi vonalakon, hogy szekerünk könnyebben gördüljön rajta; síneket szegezünk rá, mert a vasparipát is kieszeltük már, amely nem egy kocsit, hanem hosszú sorát a kocsiknak röpíti rajta dübörögve, füstöt okádva eladdig alig elérhető távolságokba; százféleképpen sértjük, sebezzük viruló ábrázatát, állandóan tapossuk szeges és szegetlen csizmánkkal, házak, paloták, piramisok terhével rakjuk meg és a főid alázatos türelemmel tűri mind. De egyszer-egyszer megunja, megrázza irtózatos hátát és minden, ami rajta emberi murka van, meginog, összedül, szertekuszálódik és semmivé lesz. Az ember pedig futna, menekülne, de nincsen hová és térdre hull és imádkozik és az egekre kiáltoz. Mert nincsen félelmesebb érzés, mintha megindul lábunk alatt a szilárd föld. És a levegő! Mikor a nyájas esti szellő, az eólhárfán játszadozó tündér megbokrosodik, neki- szilajodik és száguldani kezd, mint a vad lovak, vagy elefántok teméntelen csordája; és előbb az országúton járja boszorkánytáncát, majd szilajon végigseper rajtunk és mint forgószél, mint tornádó erdőket, falvakat dönt le és vidékeket borotvál simára; felkap háztetőket és mértföldnyire veti, mint gyermek a labdát; és mint tájfun viztölcsé- reket sodor a tengeren és mint pelyhet felkap hajóóriásokat és iivöltve dobja vissza a tengerbe: mily rémes játéka az elemnek, amely nélkül az ember öt percig nem tud ellenni és élni. íme a hires négy elem, a legnélkülözhetetlenebb föltétele minden szerves életnek, ily borzalmas, ily gyilkos, ily velebirhatatlan veszedelmeket rejt magában azokra nézve, akiket fen tart. Vigyázzatok hát emberek. Mert minden legfőbb jóban rejlik a ti legnagyobb veszedelmetek. Az irgalmasságában is végtelen Isten egyszersmind a legigazságosabb és legkérlelhetetlenebb bíró, aki eljövend ítélni eleveneket és holtakat. És a legtökéletesebb ember is négy főelemből van alkotva. Ez a négy elem a szépség, a jóság, a szeretet és az igazságosság. És ez is, ez a négy szelíd, nyájas, fenséges és isteni eleme a tökéletes embernek hasonló veszedelmeket rejt titokzatos méhében, akár a tűz, akár a viz, akár a föld, akár a levegő. Hány túlhajtott rideg igazságosság tett embereket szerencsétlenné; hány harcképtelen jóság tette tönkre önmagát és hozzátartozóit, hány szülői szeretet volt az oka gyermekei romlásának és hány szépség csalta tőrbe irigyelt tulajdonosát. De az Isten minden ember kezébe adott egy mérleget. Ezen mérje meg magát mindenkor a szépség, a jóság, a szeretet és az igazságosság is. És önámitás nélkül figyelje meg a mérleg nyelvének elhajlását, mert a mérlegnek ez a nyelve az Ész, Istennek ez a nagylelkű adománya. 2 millió aranykorona a kisiparnak. A pénzügyminisztérium az Iparosok Orszá gos Központi Szövetkezetétől 2 millió aranykorona névértékű üzletrészt vett át. Ily módon a szövetkezetnek módjában lesz a kisiparosokon segíteni. Szerszámokat, anyagot, gépeket fognak kapni a kisiparosok. —■MB——— Összeesett a törvényszék előtt és meghalt. Kátay Imre békési gőzmilomtuiajdonosnak a gyu'ai törvényszéken tárgyalása volt egy pörös ügyből kifolyólag. A tárgyaláson a szsrencsétlen ember nagyon felizgatta magát s mikor a törvényszék épületéből távozott — a kapa előtt össze esett s pár pillanat alatt meghalt. Békésen, hol Kátaynak nagy rokonsága van, a megdöbbentő haláleset mély részvétet keltett. Kátay mindössze 52 éves volt és szélhüdés érte, Korányi Briandnál. A Békés- nek jelentik Budapestről: Párisi követünk látogatást tett a francia miniszterelnöknél s a vele folytatott beszélgetés során szóba került a frankhamisitási ügy, amelyik mindkét államfórfiu nemzetét igen közelről érdekli. Mindenekelőtt» örömmel állapíthatjuk meg, hogy Briand a legszivólye- sebb fogadtatásban részesítette báró Korányi Frigyest, aki meggyőződött arról, hogy a francia miniszterelnök és kormánya változatlanul azon az állásponton van, hogy Magyarországon a frankhamisitási ügy kinyomozása jó^kezekben van, a vezetők muukájában teljesen megbízik s igy reméli, hogy es as odiósus ügy mihamarább likvidálható less. Örömmel tölt el beuuünket az a hir is, hogy Briand a frankügy miuden aprólékos részletéről alaposan tájékozva van, mert nekünk egy pillanatig sem volt érdekünk, hogy a külföld, de éppen Franciaország előtt valamit is takargassunk. Ez az európai botrány nyilvánosság elé tartozik minden vonatkozásában. Franciaországban is vannak politikai pártok és csoportok, amelyek kormányukat Magyarországgal szemben erélyesebb fellépésre ösztökélik s ezt — sajuos — azok a magyarországi emigránsok adják, akiknek szinte kenyérkérdésük kásájuk lábbaltiprása. Elismeréssel kell megjegyeznünk, hogy Franciaország vezető körei ilyen körülmények között is szem előtt tudják tartani a helyes utat, amelyik világosan feltünteti, hogy a magyar kormánynak és hivatalos köröknek semmi részük sincs ebben a kínos ügyben. 10 város az árvízkárosultakért. Wecsei Ferenc, a kiváló hegedűművész, tegnap érkezett meg külföldről. Yecsei az árviz - károsultak javára hangversenyt ad Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, Győrött, Sopronban, Pécsett, Szombathelyen és Egerben. Itt említjük meg, hogy a Gyosz. az árvízkárosultak javára 328 millió koronát gyűjtött. Kritika egy estről. Vetheti képes előadás az árvízkárosultak javára. Változatos, érdekes és művészi nívón álló előadást rendeztek február 9-én Gyulán, a Király Mozgószinliázban az árvízkárosultak javára. Külön érdekességet kölcsönzött az előadásnak Gajda Béla békéscsabai leánygimnáziumi igazgató és dr. Bartijik Mátyás segédlelkész szereplése. Emelte az előadás értékét a közel 100 szines ve titett kép, melyet az árvízkatasztrófa színhelyén és repülőgépen vettek fel. Gajda Béla ünnepi beszéde pompázó, színes aranyhid volt a múlt bűnei miatt ránkszakadt szomorú jelen és a jövő közt, amelyben az öntudatra ébredt, testvéri szeretetben összeforrt és tüzes nemzeti érzéssel átfűtött magyarság el fog jutni az ígéret földjére. Dr. Bartyik Mátyás költeményének cime : „Az árviz“. Színben, érzésben gazdag alkotás. Bartyik nagy tetszés mellett szavalta el szép költeményét. . A gyulai szereplők közül elsősorban kell megemlíteni Takácsy Dénest, aki nemcsak e szép estnek létrejöttében fejtett ki páratlan agilitást, hanem az előadáson is szaporította babérjait gyönyörű énekszámainak előadásával. Papp Rózsika kedvesen és hatásosan mondta el a prológot. Rés László cselló és dr. Kovalssky Róbert (zongora) együttes játéka befejezett művészet volt, melyet a közönség zugó tapsokkal honorált. A komoly kritikát kiálló Katolikus Énekkar ezen az estén is örvendetes bizonyságot tett folytonos fejlődéséről. A közel 100 vetített kép kisérő szövegét dr. Tóth Béla irta. Meglátszott a szövegén a szomorú téma alapos ismerete. A képek kidolgozása és összeállítása Sse/halmy Gyula művészetét dicséri. (vi) Meghívó. A gyulai Újvárosi Olvasókör február 24 ón vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes és tisztújító KOZ^YÜLEIET a Kör nagytermében, melyre a tagokat ezúton hivja meg az elnökség. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2 Igazgatói jelentés. 3 Számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Pénztárnoki jelentés. 5. Könyvtárnoki jelentés. 6 A felmentvóny megadása. 7. Tisztujitás 8. Esetleges indítványok Gyulán, 1926. évi február 14 ón tartott választmányi ülés határozatából. 107 l_i Az elnökség. Munkás leányok felvétetnek könnyű munkára Beyer Emil kereskedelmi ügynökség Gyula, Bonyhádi-ut 7. szám alatt. Jelentkezni lehet szerdán délelőtt 10-12 óráig.
