Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-02-17 / 13. szám

2 Békés 1926. február 17. békésmegyei árvizek pusztító és romboló hatalmában. Fel is adták furfangos észii emberek a ta­lálós mesét, hogy melyik a két elem közül a ha­talmasabb és félelmesebb. Persze, ez nem tudo­mányos, nem is komoly kérdés. A jámbor ember és a falusi bakter nem töprenkedik ezen, hanem egybecsapja a kettőt s azt énekli, hogy: Tüztől, víztől ments meg Uram! Megfelelni a kérdésre csak úgy lehet, mint ahogy az ipolysági ember megfelelt arra a fogas kérdésre, hogy télen van-e hidegnek hidegebb, vagy nyáron van-e melegnek melegebb. Az ipoly­sági ember válasza ez volt: Télen mégis hideg­nek hidegebb van, mert az Ipoly télen befagy, de nyáron nem forr fel. A tüzre-vizre azt lehet felelni, hogy erősebb a viz, mert a viz eloltja a tüzet, de a tűz nem szárítja fel a vizet. A tűz elöl el lehet szaladni, de a megvadult viz utána szalad a menekülő em­bernek. A tűznek szabad levegőre van szüksége, hogy égni tudjon; a viz alattomosan a föld alatt is utána kúszik kiszemelt áldozatánakl Beszélik is az 1838-iki pesti árvíz idejéből, hogy mikor még messze látszott lenni a veszedelem s Pesteu az emberek színházban, korcsmában mulattak: ha va­laki az utcán a földbe szúrta setabotját, ott nyom­ban egy kis szökőkút fakadt ki a földből. Ez volt a közelgő veszedelem kémcsapata. Még maga a hadsereg, a kiáradt Duna víztömege messze volt, de a város alatt már itt volt az alattomos elem. A tengervizek és a tavak veszedelmeiről be­szélők most, mert ott már két elem: a viz s a levegő szövetkezik a vakmerő ember ellen, aki tö­rékeny hajókon száll szembe bizonytalan sorsával. De a föld veszedelmének szörnyű alakját láttuk Japánország egymást követő katasztrófáiban. Ami­kor a föld megrázkódik, kiereszti középpontja ko­hójából a tüzeket, kiveti medréből a tengert és romba dönt virágzó nagy városokat és egész or­szágrészeket. Mi hasogatjuk, ássuk, turjuk az anyaföldet, kutakat furunk eleven testébe, meg- rigolózzuk, hogy nagyobb termékenységre kény- szentsük ; kővel, klinkerrel. makadámmal páncé­lozzuk meg, mintegy vas övvel ezer és millió kilométernyi vonalakon, hogy szekerünk könnyeb­ben gördüljön rajta; síneket szegezünk rá, mert a vasparipát is kieszeltük már, amely nem egy ko­csit, hanem hosszú sorát a kocsiknak röpíti rajta dübörögve, füstöt okádva eladdig alig elérhető távolságokba; százféleképpen sértjük, sebezzük viruló ábrázatát, állandóan tapossuk szeges és sze­getlen csizmánkkal, házak, paloták, piramisok ter­hével rakjuk meg és a főid alázatos türelemmel tűri mind. De egyszer-egyszer megunja, megrázza irtózatos hátát és minden, ami rajta emberi murka van, meginog, összedül, szertekuszálódik és sem­mivé lesz. Az ember pedig futna, menekülne, de nincsen hová és térdre hull és imádkozik és az egekre kiáltoz. Mert nincsen félelmesebb érzés, mintha megindul lábunk alatt a szilárd föld. És a levegő! Mikor a nyájas esti szellő, az eólhárfán játszadozó tündér megbokrosodik, neki- szilajodik és száguldani kezd, mint a vad lovak, vagy elefántok teméntelen csordája; és előbb az országúton járja boszorkánytáncát, majd szilajon végigseper rajtunk és mint forgószél, mint tornádó erdőket, falvakat dönt le és vidékeket borotvál simára; felkap háztetőket és mértföldnyire veti, mint gyermek a labdát; és mint tájfun viztölcsé- reket sodor a tengeren és mint pelyhet felkap hajóóriásokat és iivöltve dobja vissza a tengerbe: mily rémes játéka az elemnek, amely nélkül az ember öt percig nem tud ellenni és élni. íme a hires négy elem, a legnélkülözhetet­lenebb föltétele minden szerves életnek, ily bor­zalmas, ily gyilkos, ily velebirhatatlan veszedel­meket rejt magában azokra nézve, akiket fen tart. Vigyázzatok hát emberek. Mert minden legfőbb jóban rejlik a ti legnagyobb veszedelmetek. Az irgalmasságában is végtelen Isten egyszersmind a legigazságosabb és legkérlelhetetlenebb bíró, aki eljövend ítélni eleveneket és holtakat. És a legtökéletesebb ember is négy főelem­ből van alkotva. Ez a négy elem a szépség, a jó­ság, a szeretet és az igazságosság. És ez is, ez a négy szelíd, nyájas, fenséges és isteni eleme a tö­kéletes embernek hasonló veszedelmeket rejt titok­zatos méhében, akár a tűz, akár a viz, akár a föld, akár a levegő. Hány túlhajtott rideg igaz­ságosság tett embereket szerencsétlenné; hány harcképtelen jóság tette tönkre önmagát és hozzá­tartozóit, hány szülői szeretet volt az oka gyer­mekei romlásának és hány szépség csalta tőrbe irigyelt tulajdonosát. De az Isten minden ember kezébe adott egy mérleget. Ezen mérje meg ma­gát mindenkor a szépség, a jóság, a szeretet és az igazságosság is. És önámitás nélkül figyelje meg a mérleg nyelvének elhajlását, mert a mér­legnek ez a nyelve az Ész, Istennek ez a nagy­lelkű adománya. 2 millió aranykorona a kisiparnak. A pénzügyminisztérium az Iparosok Orszá gos Központi Szövetkezetétől 2 millió aranyko­rona névértékű üzletrészt vett át. Ily módon a szövetkezetnek módjában lesz a kisiparosokon segíteni. Szerszámokat, anyagot, gépeket fognak kapni a kisiparosok. —■MB——— Összeesett a törvényszék előtt és meghalt. Kátay Imre békési gőzmilomtuiajdonosnak a gyu'ai törvényszéken tárgyalása volt egy pörös ügyből kifolyólag. A tárgyaláson a szsrencsétlen ember nagyon felizgatta magát s mikor a törvény­szék épületéből távozott — a kapa előtt össze ­esett s pár pillanat alatt meghalt. Békésen, hol Kátaynak nagy rokonsága van, a megdöbbentő haláleset mély részvétet keltett. Kátay mind­össze 52 éves volt és szélhüdés érte, Korányi Briandnál. A Békés- nek jelentik Budapestről: Párisi követünk látogatást tett a francia mi­niszterelnöknél s a vele folytatott beszélge­tés során szóba került a frankhamisitási ügy, amelyik mindkét államfórfiu nemzetét igen közelről érdekli. Mindenekelőtt» örömmel álla­píthatjuk meg, hogy Briand a legszivólye- sebb fogadtatásban részesítette báró Korá­nyi Frigyest, aki meggyőződött arról, hogy a francia miniszterelnök és kormánya válto­zatlanul azon az állásponton van, hogy Ma­gyarországon a frankhamisitási ügy kinyomo­zása jó^kezekben van, a vezetők muukájában teljesen megbízik s igy reméli, hogy es as odiósus ügy mihamarább likvidálható less. Örömmel tölt el beuuünket az a hir is, hogy Briand a frankügy miuden aprólékos rész­letéről alaposan tájékozva van, mert nekünk egy pillanatig sem volt érdekünk, hogy a külföld, de éppen Franciaország előtt vala­mit is takargassunk. Ez az európai botrány nyilvánosság elé tartozik minden vonatkozásában. Franciaor­szágban is vannak politikai pártok és cso­portok, amelyek kormányukat Magyarország­gal szemben erélyesebb fellépésre ösztökélik s ezt — sajuos — azok a magyarországi emigránsok adják, akiknek szinte kenyér­kérdésük kásájuk lábbaltiprása. Elisme­réssel kell megjegyeznünk, hogy Franciaor­szág vezető körei ilyen körülmények között is szem előtt tudják tartani a helyes utat, amelyik világosan feltünteti, hogy a magyar kormánynak és hivatalos köröknek semmi ré­szük sincs ebben a kínos ügyben. 10 város az árvízkárosultakért. Wecsei Ferenc, a kiváló hegedűművész, tegnap érkezett meg külföldről. Yecsei az árviz - károsultak javára hangversenyt ad Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, Győrött, Sopronban, Pécsett, Szombathelyen és Egerben. Itt említjük meg, hogy a Gyosz. az árvízkárosul­tak javára 328 millió koronát gyűjtött. Kritika egy estről. Vetheti képes előadás az árvízkárosultak javára. Változatos, érdekes és művészi nívón álló előadást rendeztek február 9-én Gyulán, a Király Mozgószinliázban az árvízkárosultak javára. Kü­lön érdekességet kölcsönzött az előadásnak Gajda Béla békéscsabai leánygimnáziumi igazgató és dr. Bartijik Mátyás segédlelkész szereplése. Emelte az előadás értékét a közel 100 szines ve titett kép, melyet az árvízkatasztrófa színhelyén és repülőgépen vettek fel. Gajda Béla ünnepi beszéde pompázó, szí­nes aranyhid volt a múlt bűnei miatt ránksza­kadt szomorú jelen és a jövő közt, amelyben az öntudatra ébredt, testvéri szeretetben összeforrt és tüzes nemzeti érzéssel átfűtött magyarság el fog jutni az ígéret földjére. Dr. Bartyik Mátyás költeményének cime : „Az árviz“. Színben, érzésben gazdag alkotás. Bartyik nagy tetszés mellett szavalta el szép költeményét. . A gyulai szereplők közül elsősorban kell megemlíteni Takácsy Dénest, aki nemcsak e szép estnek létrejöttében fejtett ki páratlan agilitást, hanem az előadáson is szaporította babérjait gyönyörű énekszámainak előadásával. Papp Rózsika kedvesen és hatásosan mondta el a prológot. Rés László cselló és dr. Kovalssky Róbert (zongora) együttes játéka befejezett művészet volt, melyet a közönség zugó tapsokkal honorált. A komoly kritikát kiálló Katolikus Énekkar ezen az estén is örvendetes bizonyságot tett folytonos fejlődéséről. A közel 100 vetített kép kisérő szövegét dr. Tóth Béla irta. Meglátszott a szövegén a szo­morú téma alapos ismerete. A képek kidolgozása és összeállítása Sse/halmy Gyula művészetét dicséri. (vi) Meghívó. A gyulai Újvárosi Olvasókör február 24 ón vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes és tisztújító KOZ^YÜLEIET a Kör nagytermében, melyre a tagokat ez­úton hivja meg az elnökség. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2 Igazgatói jelentés. 3 Számvizsgáló bizottság jelentése. 4. Pénztárnoki jelentés. 5. Könyvtárnoki jelentés. 6 A felmentvóny megadása. 7. Tisztujitás 8. Esetleges indítványok Gyulán, 1926. évi február 14 ón tartott választmányi ülés határozatából. 107 l_i Az elnökség. Munkás leányok felvétetnek könnyű munkára Beyer Emil kereskedelmi ügynökség Gyula, Bonyhádi-ut 7. szám alatt. Jelentkezni lehet szerdán dél­előtt 10-12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents