Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-10-23 / 84. szám

L¥III. évfolyam 84. szám. Szombat Ctyula, 1926. október 23* Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HK1ILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdeté sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: DOBIT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Erdély minisztere. (S.) 1917-ben történt, hogy Tissa István akkori miniszterelnök, gróf Bethlen Istvánnak, az akkori Függet­lenségi Párt egyik legkitűnőbb tag­jának felajánlotta volt az „erdélyi 'miniszterséget“. Hogy Tisza Istvánt a háborús nehézségeken kívül és a politikai elgondolásokon kívül Erdély speciális helyzetének meglátása kész­tette-e arra, hogy egy lépést tegyen az Unió előtt Erdély felé, azt ma el­dönteni nehéz volna. Kétségtelen, hogy az emberek lelkében már ak­kor is élt valami abból a leszűrt igazságból, hogy Erdélyt, helyesen és célirányosan kormányozni csak Erdélyből lehet. Hogy az erdélyi mi­niszterségből 1917-ben nem lett semmi, az annak tudható be, hogy Tisza bi­zonyos Járcanélküli“ miniszterségre gondolt, amit Bethlen István helyes látása nem tartott kielégítőnek. Az akkori erdélyi miniszterség gazda­sági tartalom nélkül lett volna, ami nemhogy használt, de ártott volna a nagy erdélyi koncepciónak. Az akkori közvélemény egyrésze amellett a felfogás mellett csoporto­sult, hogy ha az erdélyi miniszter­ség meglesz, úgy akár Felsőmagyar- ország, vagy akár a Dunántúl is kaphat külön miniszterséget. A má­sik felfogás attól tartott, hogy Erdély minisztersége az 1848. pozsonyi VII. és a kolozsvári I. t -c. az Unió vég­leg kimondó 1868. évi XLIII. t.-c.-et fogja az intézkedés halomra dönteni. Ha akkor is szólhattak érvek Erdély speciális külön adminisztrá­ciója mellett, akkor ezek az érvek azokon a gazdasági és kulturális vo­natkozásokon épülhettek fel, ame­lyek évszázadok alatt és évszázadok után Erdélyben a kor patinájával bevonva megmaradtak. Erdély közjogi állását szabályozó s az Uniót kimondó törvények Er­dély jogéletét nem tették egyenlővé az anyaországgal s igy bizonyos kü­lönbségek a legutolsó időkig fenn­maradtak, de e különbségek nem voltak hátrányosak a magyar egye­temességre nézve, mert Erdély még aranykorában sem ssakadt el as anya- orsságtól, sőt amikor leghatalmasabb volt, akkor volt a legsseretettelfesebb a vissony Ssent István koronájának testréssei kösött. E kérdés eszmevilágába helyez­kedve, úgy érzi magát az ember, mintha történelmi becsű árkádok alatt sétálva, történelmi levegőben, törté­nelmi nevek társaságában, történelmi időket élne. Pedig az erdélyi minisz­terség kérdése a legszomorubb má­nak, a legfájdalmasabb aktuális kér­dése, mert mig annakidején csak vajúdott e kérdés, de testet ölteni nem tudott; addig ma Románia, nyolc esztendős uralmának ideje alatt háromszor, háromféle formában tett kísérletet az erdélyi miniszterség konstruálására vonatkozólag. Nem akarhatunk párhuzamot vonni az ezeréves Magyarország s a nyolc esztendős Románia között, mint ahogy a történelmi Erdélyt sem téveszthetjük össze a románok által meg nem emészthető Transylvániá­Politikai körökben hetek óta suttognak a kormánynak arról a tervéről, hogy a felső­házi törvényjavaslat letárgyalása után kor­ín áDyzói kézirattal feloszlatja a nemzetgyűlést s még a télen elrendeli az uj választást. A Békés tudósítójának alkalma volt több olyan politikussal beszólni, akiknek a minisz­terelnökkel való baráti összeköttetése közis­mert s ezek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a kormány minden elökéssületet megtett a téli választásokra. Az uj kerületi beosztást a házfeloszlatás után rendeleti utón kívánja életbeléptetni a kormány. A választást decem­berre, legkésőbb januárra tervezi a kormány. A téli választás előkészületeivel kapcso­latban legközelebb változások lesznek a fő­A városi adóhivatalban havonként ké­szül kimutatás az együttesen kezelt közadókra befizetett összegekről. A most elkészült ki­mutatás szerint a város adóhivatalában 1926. év első kilenc hónapjában összesen 565.697 aranykoronát íizettek be. Az idei utolsó negyedévi adók novem­ber hó 15-ig fizethetők kamatmentesen. Akik vagyon , jövedelem- vagy kereseti adójukat megfelebbezték, azok felebbezésük elintózó­A nemzetgyűlés előtt fekszik a Felsőház megalkotására vonatkozó törvényjavaslat, mely helyettesíteni fogja a békebeli Főrendiházat. A Felsöháznak összesen 246 tagja lesz. A javaslat lehetővé teszi az államfő számára 40 Felsőházi tag kinevezését, A Felsöháznak állandó tagjai: A Kúria, a tábla elnöke, a Közigazgatási Bíróság elnöke, a koronaügyész, a honvéd főparancsnok és a Nem­zeti Bank elnöke A vármegyék és városok mindegyike négy nemzetgyűlési képviselő után egy felsőházi tagot választ. val. Erdély jogéletének szabályozása, Szent István koronájának jogara alatt volt és lehetett magyar probléma, de a bukaresti törvényhozás, Erdély jogéletét sem erdélyi miniszterség­gel, sem anélkül nem szabályozhatja. Az az alkalom, hogy Bukarest Er­délybe újból erdélyi minisztert neve­zett ki, csak arról tesz tanúbizony­ságot, hogy E dély Bukarestből nem kormányozható s hogy Erdély ön- céluságát nem a bukaresti kormá­nyok szabják meg, hanem az az őserő, az a történelmi légkör, amely­ből a magyar Erdélyt kivetkőztetni nem lehet soha! ispáni karban is. Bethlen István valamennyi törvényhatóság élére olyan férfiút akar állí­tani, aki százszázalékos hive az aranyközóp utas politikának s emellett nem riad vissza attól az igazán késhegyig menő harctól sem, amelyből az 1922 es választáson már Ízelítőt kaptunk. A főispáni karban tervezett válto­zások keresztülvitele szempontjából a legal­kalmasabb időpontban következett be a sze­mélycsere a belügyminiszteri székben. Ra- kovszky Iván lemondása és Scitovszkg Béla kinevezése után ugyanis, szokás szerint, vala­mennyi főispán benyújtotta lemondását s igy most különösebb feltűnés nélkül cserélhetik ki közülök azokat, akik a választásnál talán nem lennének eléggé erőskezüek sóig a tavalyi adójukat tartoznak fizetni. Ha azonban a tavalyinál nagyobb jövedelmet vallottak be, akkor a bevallásnak megfelelő összeget. A hatóságok nagy eróllyel szorgalmaz­zák a hátralékok behajtását. A végrehajtások napirenden vannak és sok munkát adnak a városi végrehajtónak. Folyamatban vau az adótartozások betáblázása is. A főnemeseken kívül tagjai lesznek a felső­háznak a püspökök. (Az izraelita egyház főpapja). A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, ügyvédi, mérnöki, közjegyzői kamarák egy egy tagot kül­denek a Felsőházba. Az orvosi kar is egy tagot küld kijelölés, illetőleg választás utján. Az Akadémia 3, az egyetemek 15 a tőzsde 1, a Vitézi Szék 1 tagot küld a Felsőházba. A Habsburgház négy tagja lesz a Felső­háznak tagja : Frigyes, Albrecht, József és József Ferenc főhercegek. KÖLCSÖNT olcsó kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben) - ■ Téli választás lesz. Mennyi adói fizetett Gyula? Főrendiház helyett Felsőház.

Next

/
Thumbnails
Contents