Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-10-13 / 81. szám

2 Békés 1926. október 13. Takarékoskodjanak a városok! Ezt kívánja a pénzügyminiszter. 77 millió aranykorona helyett 45 millió kölcsönt engedélyez a városoknak. (Saját tudósitónktól) Mint Budapestről jelentik, a városok újabb kölcsönóröl néhány napon belül törté­nik döntés. A városok 77 millió aranykoro­nát akarnának felvenni a Speyer csoporttól. Ez összeget a pénzügyminiszter sokalja és felhívta a varosokat, hogy beru tiázási programijukat csökkent­sék le 45 millió aranykoronára Ezen az alapon érkeznek most a bejelentések a pénzügyminisztériumba. Néhány város még nem nyilatkozott, erre várnak most a pénzügyminisztériumban és amint a redukált beruházási tervek össze­gyűlnek, a pénzügyminiszter véglegesíti a városok kölcsönét. Ebből a kölcsönből Gyula város vízve­zetékre és csatornázásra 2 millió aranykoro­nát kap. Búd pénzügyminiszter egyébként a pénz­ügyi helyzetről beszélt Bomháuyon választói előtt. Rámutatott arra, hogy sikerült meg­teremteni a pénz stabilitását. Most az a fel­adat, hogy a takarékosság érvényesüljön a nép minden rétegében, a pénzügyi politikában, továbbá a törvényhatóságok és községek háztartásaiban is Hasznos beruházásokat kell végezni. Kedvező jelenség a takarékbetétek emelkedése, de a jövő szempontjából legfontosabb a hitelkór- dések további kidolgozása. Hegedűs Loráot — Lukács Györgyről* Legutóbbi számunkkan már megemlékez­tünk képviselőnk ama Európaszerte feltűnést keltett francia beszédéről, amelyet Bécsben mon dott el a közelmúlt napokban. Ez a beszéd is­mét alkalmas volt arra, hogy Európa figyelmét reánk és a minket ért igazságtalanságra irányítsa. A nagy magyar lapok is mind elismeréssel írnak róla és különösen érdekes Hegedűs Lorántnak, aki pénzügyminiszterből Magyarország egyik leg­kiválóbb publicistája lett, megemlékezése Lukács György beszédéről. Hegedűs, miután ismerteti a mai Bécs gondolkodását, igy folytatja : „Ilyen miliőben nyílt meg a múlt vasárnap a páneurópai kongresszus, amelynek múlt va­sárnap már „Páneurópa“ címmel beharangoztam. Lukács György tisztelt barátom csakugyan tel­jesítette kötelességét. Felszólalt Trianon ellen és hangoztatta, hogy magyar kérdés is van e nemzetközi gyülekezetben. Épen úgy megtette kötelességét, amint nem mulasztotta el akkor, mikor Brüsszelben egy a Ballplatzon nevelke­dett volt külügyminiszterünk aláírta a románok­kal való megállapodást, amely a magyar földbir­tokosokat kisemmizi. Lukács György megtagadta ennek az okmánynak az aláírását. Most is hü volt önmagához és hozzánk és ha a politikus Politisz elnök ezért meg is rótta, négyszemköz t bizonyosan igazat adott neki. De ez az a mód, amelyet a nemzetgyűlés kiküldöttei eddig min­dig elmulasztottak Kopenhágától Prágáig és a finn tavakig. Hirdetni a világnak azt, hogy van magyar kérdés és az nincs megoldva, hirdetni annál is inkább, mert most nincs emigrációnk, mint volt 1849 után, mely nekünk dolgozik, hanem van Károlyi Mihály jazz-bandája, amely ellenünk muzsikál.“ Ha sok is az ellenségünk, mégis sok jel szól amellett, hogy nincs messze az az idő, amikor Európa szeme felnyílik. Apponyi Albert, aki nemcsak Magyarország, de az egész világ egyik legnagyobb államférfia, azt Írja a Pesti Napló legutóbbi, vasárnapi számában a bécsi kongresszusról, „hogy az nem csupán zseniális ötlet, hanem az európai népek helyzetéből folyó valóságos Szükséglet felismerése“ volt. Majd reámutat Apponyi arra hogy különösen magyar szempontból fontos a békeszerződések érinthe- tetlenségének dogmáját, ezt „az európai psziho- zist“ kiküszöbölni, megszüntetni. Ezekre a béke- szerződésekre kell mindig és mindenütt, mint a bajok legmélyebb okára reámutatni. Évek óta ezt teszi fáradhatatlan kitartással, nagy munká­val városunk képviselője. A fegyvereket kicsa­varták kezeinkből, de a szó, a tudás, az igazság fegyverei megmaradtak számunkra s ezekkel a nemes eszközökkel harcol Lukács György min­denütt a világon a magyar jövőért. Ha nem is máról-holnapra, de biznunk kell benne, hogy belátható időn belül a vetés megérik és mind­azok munkája, akik mint Lukács György felráz­ták Európa alvó lelkiismeretét, sikerre vezet s a trianoni békeszerződés nem iesz egyéb, mint egy gonosz múlt szomorú emléke. Milesz, ha megöregszik? Országos mozgalom az iparosok nyugdíjintézete érdekében. Az iparos pálya végén mindig ott állt és áll ma is a megnehezült gondok súlyos idejében a felelet nélküli kérdőjel, amely mindig gondokba borította a verejtékező iparos homlokát: Mi lesz ha megöregszik, ha kiesik a kezéből a minden­napi kenyeret, életet kitermelő szerszám ? Különösen szomorú perspektívát dob a fel­színre ma ez a kérdés. Szomorú és kilátástalan a kiöregedő kisiparos jövője akkor, mikor ma még a munkabírása teljében levő iparos is csak alig alig tudja megkeresni a mindennapit, nem­hogy a segélytelen jövőre, az öregségre tudna néhány pengőt megtakarítani. A kisiparosságnak nem volt és nincs szer­vezete, egyesülése, intézménye, amelyik össze­tételével, céljaival és teljesítőképességével meg tudta volna oldani a kérdést és támasztékot tu­dott volna adni a megöregedett iparosnak. Ké­zenfekvő a gondolat, hogy ezt a kérdést csakis egy iparos nyugdíjintézet megalapozásával lehetséges megoldani és ezért mindenkinek a legnagyobb megértéssel és szimpátiával kell kisérni azt a mozgalmat, amelyet most ebben az ügyben megindítottak. A kereskedelmi és iparkamarák az iparosok nyugdíjintézete érdekében felterjesztést intéztek a népjóléti miniszterhez. Nem kérnek csak egy rendeletet, amely tegye kötelezővé az önálló ipa­rosoknak, hogy gondoskodjanak saját jövőjükről, hogy minden iparos köteles legyen a megalakí­tandó nyugdíjintézetbe tagul belépni és ott tetszés­szerinti összeg havi lefizetésével, a megfelelő összegű nyugdijat biztosítani öregségére. Hisszük, hogy Gyula értelmes, felvilágosodott iparossága, mikor a kérdés aktuális lesz, egy­hangúlag csatlakozik az iparosok nyugdíjintézeté­nek megalapítói sorába. Őszi és téli női kabátok nagy válasz­tékban KULPIN JAKAB divatáruháza nöikon- fekcióosztályában, Békéscsabán, Kedvező fizetési feltételek. 849 1—* Az uj lakpénz* Néhány százezer koronával felemelték a tisztviselők lakbérét. A hivatalos lap a kormány rendeletét közli, amely az állami, vármegyei, áliamvasuti tiszt­viselőknek és egyéb alkalmazottaknak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjainak, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó nyugdíjasoknak és özve­gyeknek lakáspénzét az 1926. november l-étől január 31 ig terjedő időre újból szabályozza. A rendelet szerint a tényleges szolgálatban álló állami, vármegyei áliamvasuti tisztviselők és egyéb alkalmazottak a fentemlitett időszakra leg­feljebb két családi pótlék esetén az I. lakáspénz osztályba tartozó olyan városokban vagy köz­ségekben, amelyekben a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogát felfüggesztették, az egyes fize tési osztályok szerint a következő lakáspénzt kapják: Állami rendszerű tisztviselők II fizetési osztály 5655000, III. f o 5220000, IV. f. o. 4785000, V. f. o. 4132000 VI. f o. 3697000, VII. f. o. 4045000, Vili. f. o. 2392000, IX. f. o. 1740000, X f. o. 1522000 es XI. f. o 1305000 K Ez a fővárosiaké, a vidékieké jóval kevesebb. A Kát. Kör ifjúsági önképzőkörének műsoros estéje. Vasárnap rendezte az őszi szezonban első táncos tea estjét a Kát. Kör if usági önképző­köre műsoros előadás keretében. Szép számú közönség jelent meg a Kát. Kör nagytermében s örömmel tapasztalta a fiatal önképzőkörnek meg­erősödését s elismeréssel vette tndomásul annak a törekvésnek mindig szélesebb területen való megvalósulását, mely a gyulai kát ifiuság egy* táborba tömörítését tűzte ki célul. Miután épen most halálosan komoly ügynek tartjuk, hogy valójában krisztusi és törhetlen magyar kultúra hassa át az ifjúság lelkét, az önképzőkör kitűnő vezetőségének ily irányú munkássága apostoli, nemzeterősitő, tehát tiszteletreméltó. Az est keretébe műsort illesztettek, mely­nek minden számán meglátszott Wisst Alajos igazgató hozzáértése, nemes buzgósága. Különö­sen áll ez az ifjúsági gárda előadásában szinre- került bohóságra, amelyben Barangik Margitka, Tisch Rózsika, Bauer János, Banka Lajos, Kiss Pál és Sipitskg György állandó derültséget su­gároztak a színpadon. De nem kisebb hatást keltett Csifra György szavalata, Kiss Pali Petőfi versének előadása, melyet Sipitskg György kí­sért mimikával és Teiner József monológja Megemlítjük, hogy a Kát Kör kis színpad­ját Danka Lajos terve szerint a műkedvelői ke­zek ügyessége meglepően újjá és kedvessé varázsolta. A pompás műsor után az önképzőkör leánytagjai teát szervíroztak, Ezután kezdetét vette a tánc. Műsor előtt, szünetekben, úgyszintén a tánchoz a zenét a Ssilággi János kitűnő veze­tése alatt álló, mindig művészibben játszó ön képzőköri zenekar szolgáltatta. Az egész est kifogástalan megrendezéséért, a gondos figyelemért és sok fáradtságért az ön­képzőkör páratlan buzgalmu elnökét, Debrecseni Károlyt és nejét illeti minden elismerés. Az előadást végignézte dr. báró Apor Vil­mos plébános is,' aki elismeréssel adózott az önképzőkör munkásságának és a nemrég Gyű iára helyezett dr. Róssa Jenő s. lelkész, aki örömmel szemlélte a gyulai kát, ifjúság vidám csoportját és szorgos tevékenységét (ks.j Amerikai gyártmányú tölcsórnélküli gramofon eladé. Megtekinthető hétköznapokon délután 5—6 óra között és vasárnap délelőtt 11 óráig Corvin- utca 2. szám alatt. 841 1-4

Next

/
Thumbnails
Contents