Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-10-09 / 80. szám
1926. október 9 Békés 5 A gyulai kir. járásbíróságtól. B 4331—1925/4, szám. A magyar Állam Derében! A gyulai kir járásbíróság, mint büntető- bíróság rágalmazás vétsége miatt Ziegler Lajos ellen indított bűnügyben Freizinger Benjámin íőmagánvádló vádja felett vitéz Lang Ernő kir. járásbiró és Marjk Ella jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Ürmössy Károly íőmagánvádló képviselője, Ziegler Lajos vádlott jelenlétében Gyulán. 1925. évi október 14 napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és a védelem meghallgatása után, meghozta a következő Ítél etet: Ziegler Lajos vádlott, 52 éves, izr. val- lásu, kétegyházai születésű és lakos, magyar állampolgár, nős, kereskedő, katona volt, ir, olvas, vagyonos, bűnös az 1914: 41. t.-c 1. ■§ ába ütköző rágalmazás vétségben, amelyet úgy követett el, bogy Kótegyházán 1925 junius 18-án Feizinger Benjáminról azt állította hogy a cukrot olcsóbban adhatja, mert a mértókot nem móri ki teljesen és a cukra piszkos, tehát róla olyan tényt állított, amely valóság esetén ellene bűnvádi eljárás megindításának oka lehet. A kir. járásbíróság ezért: Ziegler Lajos vádlottat az 1914: 41. t.-c. 3- §-a alapján a Btk 92. §. alkalmazásával és az 5340--1924 M. E. r. 4. § felhívásával 1,800.000 (egymilliónyolcszázezer) K pénzbüntetésre, — mint fő és 200000 (kettőszázezer) K pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892: XXVII t.-c. 3 §-ában meghatározott célra megfizetni. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a Btk 53 §-a, az 5340—1924. M E. r. 7. §. alapján 1842 — 20 napi fogházra kell átváltoztatni. A vádlott a Bp 480 §. értelmében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, e költsége 'kot a kir. járásbiróság behajthatóknak nyilvánítja A St. 43. §-a értelmében elrendelt a kir. járásbiróság, hogy elitéit az ítéletet indokaival együtt a Békéscsabán megjelenő „Békés- megyei Közlöny“ ben és a Gyulán megjelenő „Békés“ című lapban jogerő után 30 nap alatt saját költségén tegye közzé. Kötelezi továbbá vádlottat, hogy Frei- singer Benjáminnak a 100.000 K tanú, 100.000 K utánjárást és 260.000 K ügyvédi költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Az ügyvédek dija fejében a Bp. 485 §. alapján dr Ürmössy Károly részére Freisinger Benjáminnal szemben 260000 koronát állapit meg. Indokolás A kir járásbiróság vádlottnak azon ellentétes vallomásával, mely szerint Tremmel Mihálynó tanú vallomásánál előbb azt vallotta . „nem emlékszem rá, lehetséges, hogy mondtam, de ez nem olyan nagy rágalmazás“, majd pedig: »határozottan állítom, hogy ón nem mondtam, lehetséges azonban, hogy a tanú által tett kijelentés üzletemben elhang zott“ és végül, hogy vádlott akkor itthon sem volt, hanem Pesten, tehát vádlottnak ezen akaratlan beismeréséből, Tremmel Mihálynó érdektelen tanú eskü alatti vallomásából, mely szerint vádlott szolgálta őt ki az üzletben és ekkor mondotta neki a vádbeli kifejezést és végül az érdektelen Braun Antalné tanú vallomásából, mely szerint vádlott üzletében ő is hallotta a vádbeli kifejezést és pedig az őt kiszolgáló férfi vagy nő mondta, állapította meg a bíróság a rendelkező részben irt tényállást A vádlottnak ez a cselekménye az 1914 : 41. t.-c 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének alkotó elemeit foglalja magában, mert valóság esetén íőmagánvádló ellen bűnvádi eljárás megindtásának okát képezné, a beszámítást és a büntethetőséget kizáró ok pedig nincs, ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani s őt az 1914 41. t. c. 3. §. szerint el kellett Ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíróság a minden ok nélkül való rágalmazást mint súlyosító körülményt, ellenben vádlott részbeni, illetve akaratlan beismerését és büntetlen előéletét pedig mint enyhítő körülményt vette figyelembe, igy a Btk 92. §. alkalmazása in dokolt. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. Gyula, 1925. október 14. Vitéz Láng s. k kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: kiadó. Ezen Ítélet jogerős és végrehajtható. Gyula 1926. október 4. Vitéz L:ing kin jbiróA gyulai kir. törvényszéktől. B. f. 4367/9—1925. szám. A magyar Állam nevében! A gyuiai kir törvényszék, mint felebb viteli büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Ziegler Lajos ellen indított bűnügyben, amelyben a gyulai kir. járásbiróság az 1925. évi október hó 14 napján B 433/4—1925 szám alatt ítéletet hozott, a vádlott részéről bűnös ségének megállapítása miatt használt és irás ban nem indokolt felebbezés következtében Szakolczay Lajos kir. kúriai biró mint elnök, dr, Bolza Alfonz gróf kir törvényszéki biró és dr. Csatáry László kir. törvényszéki biró, valamint Amánt Béla kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, dr Ür mössy Károly ügyvéd mint magánvádló kép viselőjének, a szabadlábon levő vádlottnak és Kovalszky Róbert ügyvéd mint védőnek jelenlétében Gyulán, 1926 évi február hó 15. napján megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő Ítéletet: A kir. törvényszék a kir. járásbiróság Ítéletét a Bp. 554. §-ának 2. pontja alapján helybenhagyja, nem felebbezett részét pedig nem érinti. A vádlott köteles a Bp 480 §-a értelmében 160 000 korona felebb viteli költséget 15 nap alatt végrehajtás terbóvel megfizetni.Indokolás. A kir. törvényszék a kir. járásbiróság Ítéletében megállapított tényállást a felhozott bizonyitékok alapjás szintén megállapította, annyival inkább, mert vádlott a járásbirósági tárgyalás során részben beismerést is tett. Ezzel szemben a kir. törvényszék alaptalannak találta a Vádlottnak a felebb viteli tárgyalás során előterjesztett azon védekezését, hogy a tényállítások megtételekor nem volt üzletében, sőt a faluban sem, hanem akkor Pesten volt, mert a bizonyítás kiegészítése során kihallgatott Braun Antalné és Gyebnár Jánosnó tanuk már aligha emlékeznek arra, hogy vádlott az üzletben volt, de ezen tanuk egyike a vádlott nejéről, a másik pedig az inasáról állítja, bogy akkor vásárlás közben íőmagánvádióra vonatkozólag tényállítások elhangzottak, igy helyesen állapította meg a kir. járásbiróság vádlott bűnösségét, törvényszerűen minősítette a vád tárgyává tett cselekményt, kellően mérlegelte az enyhítő és súlyosító körülményeket s igy a büntetést megfelelő mértékben szabta ki, ugyanezért a kir járásbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. Az ítélet egyéb rendelkezése a bivatko zott törvényszakaszokon alapszik. Gyula, 1926. február hó 15. napján. Szakolczay s k tvszéki elnök. Dr fsatáry s. k. tvszéki biró. A kiadmány hiteléül: Zaka János irodatiszt Ezen Ítélet jogerős. Gyula, 1926. október 4. Ylléz Láng kir. jbiró. A szegedi kir. ítélőtáblától. B. 1172 — 1926/10, szám. A magyar Állam nevében! A szegedi királyi ítélőtábla rágalmazás vétsége miatt vádolt Ziegler Lajos ellen a gyulai kir. járásbíróságnál folyamatba tett s ugyanott 1925. évi október hó 14. napján B. 4331 — 1925. szám alatt, a gyulai kir. törvényszék által pedig vádlott ielebbezóse folytán 1926 évi február hó 15 napján Bf. 4367— 1925. szám alatt hozott Ítélettel elintézett bűnvádi pert vádlott és védő semmisógi panasza folytán az 1926. évi junius hó 15. napján tartott nyilvános tanácsülésben vizsgálat alá vevén, meghozta a következő végzést: A semmisógi panaszt visszautasítja. Indokolás. A kir. törvényszék ítélete ellen vádlott és védő a Bp. 385. § 1. a) pontja alapján azért éltek semmisógi panassal, mert a bűnösség megállapittatott, noha bizonyítva nincs. A semmisógi panasz ezek szerint a ténymegállapítás helyessége ellen irányul. Minthogy pedig a Bpn 33. § utolsó bekezdése szerint a ténymegállapítás ellen semmisógi panasznak nincs helye és igy az törvényben kizárt, ennélfogva a semmiségi panaszt a Bp. 434. §-a harmadik bekezdésének értelmében vissza kellett utasítani. Szeged, 1926. évi junius hó 15. napján. Orosz Pál s. k. tanácselnök. Csonka Elemér s. k. előadó. A kiadmány hiteléül ; Lang irodafőtiszt. Ezen ítélet jogerős. Gyula, 1928. október 4. Vitéz Láng kir. jbiró. 1237—1926. vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t -c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbíróságnak 1926 évi 691 — 3 számú végzése következtében dr. Kerekes Sándor ügyvéd által képviselt Sarkadi Gazdasági és kereskedelmi Részvénytársaság javára — sarkadi lakos ellen 11,000 000 korona s jár. erejéig 1926. évi junius hó 4-ón foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 10,000,000 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : egy teherautó nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbiróság 1926. évi Pk. 5384—2. számú végzése folytán 11,000.000 korona tőkekövetelés, ennek 1925. évi április hó 25. napjától járó 18% kamatai és eddig összesen 1,972 800 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig Sarkadon, adós üzletében leendő megtartására 1926- évi október hó 12. napjának délutáni 4 órája batáridőül kitüzetik és abhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t e. 107 és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Gyula, 1926. évi szeptember hó 3-án. Becsy Sándor, 838 1 — 1 kir. bírósági végrehajtó. Elsőrendű német gyártmányú KERÉKPÁROK CÍRAIO IO.VO K és alkatrészek nagy választékban kaph SCHILLINGER LIPÓT t Gyulán, Ko Golyós csapágyu GRITZNER VARRÓGÉPEK «RVIIOFOK-LEUEZEK kedvező fizetési feltételek mellett iátok /as- és gépraktárában ssutli-tér 3. 709 6—§
