Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-25 / 76. szám
1926, szeptember 25. Békés 3 lesz még azok előtt is, akik az eszmének ma még az ellenzékét képezik. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy az egyén sorsa elválaszthatatlanul össze van kötve a közület életé vei és igy senkire nézve sem közömbös, hogy az állam életét milyen irányokba terelik, hogy biztosítva van-e az államélet számára az az emberileg csak elérhető nyugodtsága a fejlődésnek, amely az egyén nyugalmához és gazdasági, szel lemi élete biztonságához szükséges Hogy ma még sokan közömbösen szemlélik a mi mozgal munkát, azt csak annak kell tulajdonítani, hogy az emberek nagyrésze nem igen ér reá ezekkel a gondolatokkal behatóbban foglalkozni és akárminő szomorú tapasztalatok után is mindig csak bekövetkezik az a hiba, hogy csak a veszély közvetlen közelségében vagy sokszor csak azután ébrednek a közülettel szemben való nagy érdekeltségük tudatára és csak akkor tudják meg látni a helyes irányt, melyet követve a veszélyt bizonnyal elkerülhették volna. Mozgalmunk egyik fontos célja az, hogy ébren tartsa honfitársaink százezreinek lelkében annak a szoros kapcsolatnak tudatát, mely az állami és nemzeti élet és mindnyájunk egyéni és családi élete között fennáll és ebből folyólag minden polgárt figyelmeztessen arra a kötelessé gére, hogy a nemzet életét sem szabad engedni a bizonytalanság veszélyeinek, az alkalmi gondoskodás esélyeinek kitenni, hanem szükség van a rövid embert életen is túlterjedő eszmék ural mára és az államélet lényegének, az uralomnak a maga folytonosságában való biztosítására. ígéretet teszünk, hogy eme fontos cél szabta feladatunknak híven meg fogunk felelni és megértést kérő, felvilágosító szavunk sehol sem fog elmaradni, ahol annak szükségét látjuk. Emez ígéret szavával mondok köszönetét illusztris vendégeinknek és kívánom sokat szén vedett, szegény hazánknak a mi törekvéseink diadalát. Dr. Gáli Géza előadása. Tudós orvosok állapították meg a pécsi kongresszuson, hogy Európa egyetlen müveit országában sem pusztít el a tuberkulózis annyi emberéletet, mint éppen Csonkamagyar országon. A magyar nép szervezetén nem rágnak olyan nyavalyák amiknek oka, előidézője és terjesztője a romlottság, a szenve dólyek tultengóse és az orgiákat szerető féktelenség. A tüdővész pusztítja a magyar ság óriási százalékát, melynek barátja forrása, melegágya a szegénység, tisztátalanság és a hajszolt robot Az orvosi diagnosztika szerint ezen nem is lehet csodálkozni. Hiszen Magyarországon nincsenek idevonatkozó törvények, kötelező parancsok, állami intézmények, kényszerítő segítségadás a tüdővész ellen. Mi, akik szeretünk — sokszor joggal — hivatkozni a kul- turfölónyünkre, még nem gondoltunk arra, hogy hiába a patinás műveltség, a szellem ereje, ha elpusztul halálos betegségben a szellem kincseit hordozó test. Nálunk a tüdőbetegek megmentésére alamizsnákat szednek, obulusokat, amiket az ember kénye-kedve, hangulata szerint ad, vagy nem ad. Föl kell jajdulnunk, amikor az orvosok egybegyülósén halljuk, hogy a tuberkulózis évente milyen rendet vág az élő magyarság soraiban. Ha van egyáltalábaD fajvédelem, az az, amit dr. Gáli Géza, a József szanatórium igazgató-főorvosa mondott nagyszerű előadásában Pécsett. Ki kell menni a tanyákra és a szegény magyar népet föl kell segíteni a vé delem eszközeivel Nem könyöradományokból, hanem állami pénzen. Ha van az államnak pénze Hegedüs-ié\Q turnékra, legyen pénze a Tbc ellen is, mely az életnek mmden percében letép egy egy gyümölcsöt a nemzet fájáról. Vasárnap délután 2 órakor kezdődik a GyTE ipT* szüreti ünnepélye. A vármegye (927. évi költségvetése. A tételek mindenütt emelkednek. Rendezik a megyei levéltárt. Újjáépítik az orosházi főszolgabíró hivatalt. Sok lesz a vármegyei nyugdíjas. rovatot terheli a járásorvosok és a vármegyei tiszti főorvos kiutazásainak költsége is. Múlt A vármegye 1927. évi háztartási költségvetésének tervezetét dr. Daimel Sándor alispán a számvevőséggel együtt elkészítette. Ezt a f. évi októberi rendes közgyűlés fogja tárgyalni s annak egyik legfontosabb tárgya lesz. A költségelőirányzatra vonatkozólag általában közöljük, hogy annak egyes rovatán, a múlt évihez viszonyítva, kisebb összegek vétettek fel azért, mert a három évi tapasztalat szerint az eddig íelvett nagyobb összegekből lényeges megtakarítások voltak elérhetők. Más rovatokon ezzel szemben, a mutatkozó szükséghez képest, a múlt évi költségvetéshez viszonyítva nagyobb összegeket kellett beállítani. A múlt évinél nagyobb összeget kb. 25 30 millió koronát kellett beállítani a vármegyei levéltár rendesésére azért, mert ennek rendezése a háborús évek alatt teljesen szünetelt, azt tovább halasztani nem lehet anélkül, hogy az iratok között a legnagyobb zavar ne álljon be, ami természetesen a közérdek nagy hátrányával járna. 300 millió koronát állított be a vármegye alispánja az orosházi főszolgabírói hivatal, illetőleg lakás újjáépítésére. Ez a főszolgabírói lakás ugyanis már teljesen rossz, úgy, hogy annak újraépítéséről komolyan gondoskodni kell. A főszolgabíró által előkészített s a vármegye alispánjához beterjesztett építkezési terv szerint, a szükséges újjáépítés 600-700 millió koronába fog kerülni. Az újjáépítés kérdésében a törvényhatóságnak kell majd a jövő évben határoznia és a 300 millió koronán felüli költségről gondoskodni. Ha a jövő évben az újraépítés megkezdődnék, úgy a még fedezetlen kiadás az ebadó alapból előlegez- tetnék és az 1928. évi költségvetésben biztosítható lesz. Egyébként a vármegyei épületek fenntartására kb. 60 millióval kevesebb állíttatott be a költségvetésbe, mint a múlt évben, mert az utolsó három év alatt a főszolgabírói lakások és egyéb vármegyei épületek alaposan renováltattak. Ezzel szemben rövidesen gondoskodni kell az alispáni lakás alapos átjavitásáról, melyen 10 év alatt számbavehető javítás sem történt. — A főjegyzői lakás céljára vásárolt épület vételárának törlesztésére 240 millió korona vétetett fel, ezzel a vételár teljes kifizetést fog nyerni. A múlt évi költség- vetésben e célra 200 millió korona volt felvéve és ezen kivül erre fordittatott a békéscsabai főszolgabírói épület eladásából befolyt teljes vételár. Nagyobb mérvű emelkedés van az utiátalányok rovatánál és pedig azért, mert azoknak a főszolgabirák- nak, akik autót vettek, az eddigi 38 millió korona utiátalány helyett 48 millió korona állíttatott be a többkiadások megtérítésére. E rovaton a többlet kb. 73 millió korona. 20 millióval több a napidijßk és útiköltségek rovata, mert a múlt évben felvett ősz- szeg a szükségletre aligha lesz elég. E évben a járásorvosok ellenőrző kiutazását korlátozni kellett a fedezet csekélysége miatt. Lényegesen nagyobb összeget kellett beállítani (kb. 80 millióval több) reprezen- tácionális célra, amely mérsékelt összegű segélyt foglal magában a járási főszolga- birák és a vármegyei főjegyző részére. Mérsékelt összegű utiátalányt állított be a vármegye alispánja a szolgabirák részére is. Fel kellett emelni a hivatalos lap javára beállított összeget is, mert az előfizetési és hirdetési dijakból a felmerülő költségek egyébként íedezetet nem találnak. Felemelt összeggel szerepel a hivatalos helyiségek bérének rovata, az emelkedő lakásbérek miatt; úgyszintén a fűtési anyagokra felvett összag is nagyobb a múlt évinél, mert az oláh vasutak tarifája megdrágult. Ellenben kisebb összeg fordittatik a levélportó dijaira és pedig kevesebb kb. 30 millió koronával, továbbá a távbeszélő dijánál 35 millióval kevesebb azért, mert a telefon- beszélgetések a lehetőséghez képest korlá- toztatnak. Katonabeszállásolás címén egyáltalában nem állíttatott be semmi, azért, mert a meglevő tőkének kamatai az ilyen irányú szükségleteket fedezni fogják. A vármegyei testnevelés céljaira a múlt évi 100 millióval szemben 25 millió K-val több állíttatott be, de még ennél is lényegesen többet követel a felsőbb hatóság. Ez a kiadás azonban a községek vármegyei hozzájárulását nem terheli, amennyiben ez a külön ebadóból táplált, vármegyei ebadó-alap közegészségügyi rovata terhére esik. Tüzrendészeti célokra a múlt évi 90 millióval szemben 100 millió koronát tartalmaz a költségelőirányzat. A költségvetésnek külön részét képezik a nyugdíjalap kiadásai. Itt a tavalyival szemben 500 millióval több, tehát összesen 3500 millió korona volt beállítandó azért, mert több főtisztviselő nyugdíjba megy, de főleg azért is, mert az élethossziglan alkalmazott községi tisztviselők közül nagyobb számú nyugdíjazás várható. A nyugdíj kiadás jóval több, mint a sziikebb vármegyei háztartási költségvetés többi, összes dologi kiadásai. A nyugdíjalap összesen 264 ezer pengő, azaz 3300 millió koronával, a szü- kebb háztartási költségvetés pedig 242566 pengő, azaz 3032 millió koronával terheli a költségvetést. A nyugdíj költségekhez a két rendezett tanácsú város, minthogy azoknak külön nyugdíjalapjuk van, nem járul hozzá. Végeredményében a háztartási költségvetés fedezésére a községek hozzájárulása kb. 12.5% lesz az Mén is, mint a múlt évben volt, legfeljebb 1—2 tized százalékkal több vagy kevesebb; ami több kiadás mellett is, azért lehetséges, mert a vármegyei hozzájárulás alapját képező 5,328.344 pengőt kitevő állami adó, több, mint a múlt évben volt. ma szombaton, 25-én este 'A 9 órakor nagy sport- előadást tart változatos uj műsorral. Vasárnap két ünnepi előadás délután 4 és este y49 órakor teljes rekord műsorral, 18 számmal. Szives pártfogást kér az igazgatóság.
