Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-25 / 76. szám
LTK1I. évfolyam 76. szám Szombat Cwyula, 1926. szeptember 25. Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 K Fidékre . . . 40.000 K mm.tMdij.i8r. «Mt™«. POLITIKAI, TÁRSAD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay tános> könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza üt gazdák adója. A szenvedély rombol, a józanság épít. Szem előtt tartva ezt az aranyigazságot, épen tőlünk áll a legtávolabb, hogy felkorbácsoljuk azokat a szenvedélyeket, amelyek a gazdatársadalom minden rétegében forrnak, izzanak annak a hatása alatt, hogy adósérelmeik nemhogy orvoslást nyernének, hanem újabb terheket raknak immáron roskadozó vállaikra. Ma már kifejezésre jutott, hogy a gazdákra az idén helyenként több adót vetettek ki és több adót igyekeznek rajtuk behajtani, mint tavaly. Évről-évre tehát, ahelyett, hogy csökkentenék a gazdák adóit, azok inkább emelkedő tendenciát mutatnak és elviselhetetlenebbé teszik a birtokok üzemfenntartását. 1925 februárjában, amikor félmillió ko- ro nán felül emelkedett a búza ára, a gazdák ennek hatása alatt nagyobb lendülettel hoztak áldozatokat a több és jobb termésért. Mire azonban elérkezett az 1925-ös ujgabona értékesítési évadja, a gabonaárak hirtelen lehanyatlottak és a gazdák nemhogy megtalálták volna az 1925-ös februári árakhoz mért befektetéseik ellenértékét, hanem sok helyütt egyenesen veszteséggel voltak kénytelenek lezárni az 1925-ös gabonaértékesitési kampányt Mégis semmi sem történt, ami az adóhatóságok részéről ezt méltányolta volna, sőt ellenkezőleg: a terhes adót az eddiginél még szigorúbban hajtották be rajtuk. Az 1926. gazdasági év kezdetén a búza 400—420 ezer koronán kulminált és a gazdák még mindig nem adták fel reményeiket, hogy fokozott termeléssel helyrehozzák az üzemi mérlegeiken esett nagy csorbát. Azonban egyes vidékeket az árviz, a legtöbb szántót pedig a folyton tartó esőzések any- nyira megviselték, hogy az újra nagy költséggel kicsikart vetések, kalászba szökve, leverettek és úgy a mennyiség, mint a minőség tekintetében az egész országban általános a kár. Mire az augusztus elején elkezdődött értékesítési kampányig eljutottak, a termelési év kezdetén 400 ezer korona körül kalkulált búzák, budapesti paritásban lehanyatlottak 350000 koronára, azonban tudjuk, hogy a budapesti paritás a termelők állomásain gyakran nem jelent többet 280 — 300 ezer, esetleg 320 ezer koronánál. Alig 15 hónap alatt a magyar gazdák eljutottak tehát az 550—600 ezer koronás búzaáraktól a 280—320 ezer koronás állóin ási árakig, ami annyit jelent, hogy a folytonosan újabb és újabb befektetéseket vállalt gazda rövid ötnegyed esztendő alatt nemhogy szűkösen kikalkulált nyereségeit elérhette volna, de 50 ()/0-os, egyenesen veszteséges árleszoritásba jutott, amelynek fedezetét immár csak adósságcsinálással tudja valamiképen előteremteni. Hasonló nagy költségekkel hasonlóan csökkenő anyagi eredményt hozott számára a marhatenyésztés is. Végtelenül csodáljuk tehát, hogy amikor a mezőgazdasági termelés ily válságos anyagi lejtőre jutott és bebizonyithatóan Október első felében megyei közgyűlés lesz. Békósvármegye törvényhatósági bizottsága — mint az alispáni hivataltól értesülünk — október első felében közgyűlést tart. A közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya lesz a megye háztartásának jövő évi költségvetése, továbbá határozathozatal arra nézve, hogy az elhalt, eltávozott választott megyei bizottsági tagck helyeit választás utján mikor töltsék be. Érdekes tárgya lesz a közgyűlésnek dr. Daimel Sándor alispán jelentése, továbbá azok a köriratok, melyeket egyes törvényhatóságok politikai, közgazdasági és pénzügyi kérdésekben Békésvármegyóhez, állásfoglalás céljából intéztek. A közgyűlés napja még megállapítva nincs, miután e tekintetben a vármegye főispánja még nem határozott. A főispán holnapi ünneplése. Megírtuk volt. hogy abókésmegyei Vésstö község, mely a tavalyi árvízkor a legtöbbet szenvedett, újra épült. Kétszáz uj ház van már fedél alatt s az árviz pusztításainak már a nyoma is eltűnt. Vésztő község elöljárósága hálájának kifejezéseképen vármegyénk főispánját, dr. Kovacsics Dezsőt a község díszpolgárává választotta és a község melletti uj telepet „Kovacsics/alváu-nak keresztelte el A díszpolgári oklevelet ünnepélyes aktus keretében holnap, szombaton adják át a vármegye főispánjának azon a közgyűlésen, melyet ez alkalomból hivott egybe Vésztő Az ünnepségen képviselteti magát a vármegye közönsége, Békéscsaba, Gyula városa, Orosháza, Békés, Szarvas nagyközségek. Az ünnepségen meg fognak jelenni a megyebeli nemzetgyűlési képviselők, többek között: dr. Lukács György, Temesváry Imre, Csizmadia András, Zeöke Antal. A földmivelés- ügyi és népjóléti minisztérium kiküldöttei. Este a főispán tiszteletére bankett lesz. Az indulás Békéscsabáról szombaton délután 3 órakor a Vésztőre közlekedő motorral. Hegedűs Lóránt előadása Gyulán. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminisztert, a neves közgazdászt és népszerű irót a szegedi kereskedelmi és iparkamara meghívta Szegedre, hogy az ország mai közgazdasági és pénzügyi helyzetéről tartson előadást. Hegedűs Lóránt, mint a szegedi lapok Írják, a meghívást elfogadta és közölte a kamara elnökével, hogy előadását megtartja — „A pénz tragédiája“ címen. Most ezzel kapcsolatban arról értesítenek bennünket, hogy a csabai és a gyulai kereskedelmi szervezetek hasonló kérést fognak intézni a külföldön is népszerű és nagytekintélyű publicistához, hogy szegedi előadását ismételje meg Békéscsabán és Gyula városában is. Az előadás megtartásának időpontjáról, mihelyt Hegedűs Lorántól válasz érkezik, közönségünket tájékoztatni fogjuk. Mindenesetre városunk közönségének egy igen tanulságos 03 élvezetes előadásban lesz része, ha Hegedűs Lóránt a két város közönségének meghívását is elfogadja. Bőlőnyit elitélte a bíróság. Hatóság előtti rágalmazás miatt a gyulai kir. járásbíróság ma délelőtt Fodor Emil feljelentésére Bölöngi Zsigmond városi alkalmazottat 1 millió korona pénzbüntetésre és az összes költségek megfizetésére Ítélte. A kihallgatott tanuk eskü alatt egyformán azt vallották, hogy Fodor Emil a városi főjegyzőre nézve kijelentést egyáltalában nem tett. Bölöuyi védője: dr. Széki ügyvéd azt adta elő, hogy a vádlott hatóság előtti rágalmazást nem követett el, mert a besugást nem lehet annak tekinteni. Bölönyi előadta, hogy a jegyzőkönyvet vele Heilinger Károly f jegyző vette fel és az Ítéletet megfelebbezi a törvényszékhez. Fodor Emil jogi képviselője dr. Meggesg ügyvéd szintén felebbezést jelentett be a 92. szakasz alkalmazása miatt. 50%-ig terjedő anyagi visszaesésük van, akkor nemhogy enyhítenék az adóterheket, de egyenesen ridegen szorítják köréjük az adócsavart. A legegyszerűbb matematikai művelet megmutathatja, hogy a magyar gazdák az 1924-ben fizetett adóknak csupán 50, sőt 40%-át fizethetnék. Meg vagyunk győződve, hogy a feltétlenül elvárt adórevizió be fog következni, addig pedig azt várjuk a magyar pénzügyek intéző köreitől, hogy a lehető legsürgősebben adjanak a magyar gazdáknak adómoratóriumot — egészen a revízió befejeztéig.
