Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-18 / 74. szám
2 Békés 1926. szeptember 18 Békésvármegye igazgatása. A közigazgatási bizottság ülése. — Az alispán jelentése a legfontosabb aktuális ügyekről. — A pénzügyigazgató, kir. tanfelügyelő, vármegyei tisztifőorvos jelentése. — Változások a tanítóság körében. — Apróbb ügyek. A Békés jelentette, hogy Békésvármegye közigazgatási bizottsága a főispán elnöklete alatt a napokban tartotta meg rendes havi ülését, melyen az alispánon kívül a bizottság szakreferensei számoltak be a vármegye állapotáról. A bizottság üléséről szóló tudósításunkat teljes részletességgel a következőkben közöljük: Dr. Dairnel Sándor alispán jelentése a következőket tartalmazza : A mezőgazdasági munkások helyzete általában véve kielégítő volt, mert aki dolgozni és keresni akart, az állandó munkát kaphatott. A munkásoknak az őszi munkálatokra való elhelyezkedése most van folyamatban, előreláthatóan kielégítő eredménynyel. Bejelentem a tek. Közigazgatási Bizottságnak, hogy a múlt hó folyamán a pus/taföldvári határban a cséplőgéptulajdonosok, valamint a munkásvállalkozó és 24 társa között a munkadij tekintetében telmerült nézeteltérés következtében a munkások a munka folytatását megtagadták. A munka szünetelés azonban csak pár órát vett igénybe, mert a hatóság és a csendőrparancsnokság haladéktalan intézkedése folytán a munkások a munkát újból megkezdették. A kisiparosság helyzetében egyes helyeken némi javulás észlelhető; az építő és ezzel kapcsolatos iparágak azok, amelyekben ez a javulás megállapítható, a kereskedelem üzletmenete szintén némi lendületet mutat. A vármegye által felveendő külföldi kölcsön ügyében, jóllehet a vonatkozó közgyűlési határozatot még másnap, vagyis augusztus 11-én felküldöttem a kereskedelemügyi miniszterhez jóváhagyás céljából, érdemleges választ mindezideig nem kaptam, Telefonon vett értesülés szerint azonban, a pénzügyminiszter a megszavazott kölcsönből tekintélyes összeget le fog vonni, mert a vármegyék a rendelkezésre álló kölcsönösz- szeget t.uligényelték. Minthogy időközben a Nemzeti Bank a kamatlábat egy teljes százalékkal leszámította, ennélfogva a helyzet úgy alakult, hogy a szóban Tevő kölcsön kedvezőnek most már egyáltalában nem mondható, sőt attól lehet tartani, hogy 2 éven át, amig a konvertálás nem lehetséges, illetően csak súlyos teherrel járó stornó dij mellett teljesíthető, a törvényhatóság rá fog űzetni a kölcsönre különösen akkor, ha a Nemzeti Bank a kamatlábat 2 éven belül, ami előrelátható, újból le fogja szállítani. A községi közmunka befizetések végre megindultak, azonban még most sem olyan mértékben, amint azt elvárni lehetne és amely mértékben az óriási szükségletekkel szemben az kívánatos lenne. A kereskedelemügyi miniszter az államépitészeti hivatalnak a törvény- hatóság által autó beszerzés céljából megszavazott kölcsön engedélyezését megtagadta azzal az indokolással, hogy mivel a vármegye részére már beszerzett személyautó a jelzett célra lesz elsősorban felhasználandó. A múlt hónap eleje óta 8 községet es 4 főszolgabírói hivatalt vizsgáltam meg és a vizsgálatok során mindenütt az elintézendő ügyek jelentékeny megszaporodását állapítottam meg, ami a levente törvény végrehajtásával áll szoros kapcsolatban. A kihágási ügyek száma, figyelemmel arra, hogy az iskolamulasztások a törvény szigorú végrehajtása következtében most már kevésbbé fordulnak elő, észrevehető csökkenést tüntet fel, bár az iskolai év megkezdésével a feljelentések ismét jelentékenyen megszaporodnak. Bejelentem, hogy a Milánóban még ez évben megtartandó útügyi kongresszusra, a kereskedelemügyi miniszter által nyert felhatalmazás alapján Bálint Imre államépitészeti hivatali főnököt küldöttem ki. Részére a megfelelő költségeket ki is utaltam. A Mohácson a folyó évi szeptember hó 2-án megtartott közigazgatási kongresszuson négy vármegyei tisztviselő vett részt. Mindkét kongresszust illetőleg tett intézkedésem utólagos jóváhagyását a legközelebbi közgyűléstől ki fogom kérni. A mohácsi vész 400 éves évfordulóján rendezett ünnepélyen a vármegyét dr. Schauer Gábor főszolgabíró képviselte. Békéscsabán folyó hó 5-én megnyílt vármegyei gazdasági és ipari kiállítás, amely a vármegye gazdasági és ipari előrehaladásáról igen örvendetes és a jövő fejlődést illetően biztató képet nyújt, a vármegye részéről a kiállítás céljaira megszavazott 50 millió koronát a töldmivelésügyi miniszter engedélyezte és ezt az összeget kellő időben a vezetőség részére kiutaltam. A múlt hó folyamán Mayer János földmivelés- ügyi miniszter, Hadik János volt miniszter és Pfeiffer földmivelésügyi miniszteri tanácsos kíséretében a vármegye kormánybiztosával s a vármegye képviselőjével együtt megtekintették az árvíz folytán összediilt házak helyén épült újabb épületeket, melyek oly módon létesültek, hogy esetleges újabb árvíz esetén, az eddigihez hasonló katasztrófa bekövetkezését kizárják. Nagyszénás községben augusztus hó 12-én avatta fel az újonnan készült uj róm. kath. templomot és három uj harangját dr. Lindenberger János apostoli kormányzói helynök ur. Az alispáni jelentés kapcsán dr. Török Gábor bizotsági tag interpellálta az alispánt a községek kölcsöne ügyében. A községek kölcsöne sürgős azért, mert a községek több mint 12 éve egyáltalában nem eszközölhettek beruházásokat, mert az 50 %-ban meghatározott községi pótadó a legtöbb községben a rendes háztartási kiadások fedezetére sem elégséges. Dr. Dairnel Sándor alispán válaszában azt a felvilágosítást adta, hogy legutóbb, a vármegyei kölcsön ügyében tartott alispáni értekezleten, az elnöklő dr. Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár a községek kölcsöne ügyére vonatkozólag azt mondotta, hogy a tárgyalás még mindig folyamatban van, de ez a kérdés olyan nehezen oldható meg, hogy az sincs kizárva, miszerint nem lesz belőle semmi. Mégis az alispán ígéretet tett — és még az nap ehhez képest fel is irt a minisztériumhoz és pedig oly értelemben, hogy kérte a miniszter urat, hogy ha a külföldi kölcsönt nem lehetne nyélbe ütni, úgy sürgősen belföldi kölcsön megszerzése iránt tétessék intézkedés, annyival is inkább, mert a községeknek beruházási kölcsönre feltétlen szüksége van, de másrészről most már a belföldi kölcsön sem lenne drágább, mint egy esetleges külföldi kölcsön. A pénzilgyigazgatő jelentéséből. A jövedelem-, vagyon és kereseti adó fel- szólamlási bizottságok elnökeinek és tagjainak a kinevezése a pénzügyminisztériumtól leérkezett. A békéscsabai kir. adóhivatalnál az előző évi jövedelem-, vagyon és kereseti adó ellen beadott s a tavalyi felszólamlási ciklusról lemaradt mintegy 100 darabot kitevő felebbezés letárgyalása a békéscsabai adófelszólamlási bizottság összehivatott s az újonnan alakult bizottság ezen felebbezése- két letárgyalta. A közigazgatási bizottság múlt havi ülésén az OFB. által igénybe vett földterületek földadójának ki terhére történt előírása kérdésében felhozottakra tisztelettel jelentem, hogy ezen földterületek után járó földadó, amint azt a pénzügyigazgatóság megállapította, már a folyó évben mindenütt a juttatóttak terhére van előirva, amennyiben ezek a földterületek az igénybevételt szenvedettek birtoklásában meg nem hagyattak. A közigazgatási bizottságnak a békési pénzügyőri biztosság meghagyására vonatkozó kívánalmát a pénzügyigazgatóság a pénzügyminisztériumnak bejelentette. Az elmúlt hónapban befizettetett együttesen kezelt közadókban 13,319.043,157 K, forgalmi adó és illetékekben 4,940 330,432 K. A pénzügyigazgató jelentésénél dr. Török Gábor kérdést intézett a pénzügyigazgatóhoz, hogy az ármentesitő társulati vagyon váltsági földek adóját miért nem írták át még az uj tulajdonosokra? Elek Lajos pénzügyigazgató helyettes megnyugtató válaszát dr. Török Gábor tudomásul vette. A vármegyei tiszti főorvos jelentéséből. Az elmúlt augusztus havi közegészség- ügyi viszonyok általában eléggé kedvezőek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva csak annyiban változtak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 15-el emelkedett, azért, mert Békés- szentandrás községben a kanyaró járványosán lépett fel a hónap elején, de a végén már meg is szűnt. A heveny ragadós bajok közül az uralkodó kanyaró és a hasihagy- rnáz voltak egyformák; ez a két fertőző baj adta valamennyi megbetegedésnek a felét. Lefolyásukban szelídek voltak, csupán egy halálozás fordult elő hasihagymázban. A trachomások száma emelkedő. A halvaszülöttek száma 17, az elvetéléseké pedig 16 volt. A békési egyik gyógyszertár adományozása tárgyában hozott előbbi közigazgatási bizottsági határozatot a népjóléti miniszter megsemmisítette. Ennek következtében a közigazgatási bizottság most a kérdéssel újból foglalkozott. A megtartott szavazásban a pályázók közül Székely Ferenc (aki a múltkor is megkapta a gyógyszertárat) 9 szavazatot, Nagy Kálmán gyógyszerész pedig 5 szavazatot nyert. Ezek szerint tehát a patika jogot a közigazgatási bizottság Székely Ferenc oki. gyógyszerésznek adományozta. A törvényhatósági állatorvos jelentéséből. Az állategészségügyi viszonyok a lefolyt augusztus hónapban kielégítők voltak, mert a ragadós állatbetegségek járványos jelleget sehol sem öltöttek; de az előző hónaphoz viszonyítva annyival kedvezőtlenebbek, hogy egyes ragadós állatbetegségek nagyobb számban léptek fel. Különösen nagyobb elterjedést nyert a sertés pestis, mely betegség a vármegye 9 községében állapíttatott meg, ezenkívül a lépfene 5, a sertés- orbánc pedig 3 községben mutatkozott. Füzesgyarmat községhez tartozó Bucsa legelőn uralkodó takonykor betegség megszűnt és a közlegelőn elhelyezett összes lovak a zár alól feloldattak. A betegség lefolyása alatt hatósági rendeletre 28 drb. ló irtatott ki, és pedig 17 drb. rejtett takonykóros ló,
