Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-09-01 / 69. szám

2 Békés 1926. szeptember 1. Halálos szerencsétlenség a vasútnál. Vasárnapra virradó éjjel halálos szeren­csétlenség történt a gyulai vasúti állomáson. Egy tolató mozdony halálra gázolta a pálya­testen ittas állapotban áthaladó Szabó Jó­zsef kőmives-segédet, a ki Petrócsky Ferenc építésznél dolgozott. A mozdony a szerencsét­len ember karját levágta, törzsét ketté metszette és fejét úgy összeroncsolta, hogy a hullát nem lehetett felismerni. Szabó József Sarkadkereszturon dolgo­zott. Szombat este jött haza Gyulára. A heti- béréből a Ferencz Szállodában ivott, majd éjfél felé haza akart menni lakására, mely a vasúton túl van. A sötétségben percekig botorkált a sínek között, de miután ittas volt, nem bírt idejében átjutni a pálya­testen. A szerencsétlenség színhelyére kiszállt rendőrhatóság megállapította, hogy az áldo­zat Szabó József fiatal kömivessegéd, a ki tulajdonképpen nem a lakására, hanem egy leányismerösóhez akart éjnek idején eljutni. Jön a vármegye pénze. A külföldi kölcsönt szeptember közepéig kiutalják. Két és félmillió font a vármegyéknek. (Saj. tud.) A vármegyék — miut isme retes — beruházási célokra több millió an­gol font kölcsöut vesznek fel. Ebből az ösz- szegből két és fél millió fontot Londonban már le is jegyeztek. Ez az összeg körülbelül hatvanmillió aranykoronának felel meg. Az összegnek most első felét bocsájtják a vár­megyék rendelkezésére. Illetékes helyen érdeklődtünk a vár­megyei kölcsön ügyében. Ezeket a felvilá­gosításokat kaptuk : — A vármegyei kölcsön most került lebonyolitás alá. A vármegyék most hozták meg határozataikat és a'kiadott rendelet ér­telmében felülvizsgálás végett a kereske­delmi miniszterhez terjesztik fel ter­veiket. — A kölcsön-kamat és törlesztés ösz­szegéuek biztosítására a százalékos útadó és a közmunka váltságból eredő jövedelmek ál­lanak rendelkezésre. Az 1890. éri első tör­vénycikk értelmében a kereskedelmi minisz­ter gyakorolja ezeknek a bevételeknek a fel­ügyeletét. Mihelyt a vármegyék határozatai beérkeznek a kereskedelmi miniszterhez, a belügyminisztériummal és a pénzügyminisz­tériummal karöltve felülvizsgálják ezeket. A rendelkezésre álló kölcsönösszeget azután a beruházási célok foutosságáuak és a várme­gyék szolgáltatóbépességének arányában szét­osztják. Reméljük, a határozatoknak jóvá­hagyását. Enuek alapján a kölcsönösszeg szétosztása körülbelül két-három héten belül megtörténik, úgy, hogy a vármegyék a kölcsöuhöz szeptember 15 ig már feltétle­nül hozzájutnak. Bírói címet akarnak az árvaszéki ülnökök. Békésvármegye árvaszéke országos akciót kezdett abban az irányban, hogy szüntessék meg az árvaszéki ülnöki cimet és az ülnököket fize­tési osztályok szerint nevezzék árvaszéki bírák­nak és főbiráknak. A magyar embernek elég sokszor akad dol­ga az árvaszéken, ahol az ülnök valóságos bírói hatáskörrel intézkedik életbevágó, fontos családi, vagyonjogi, személyi ügyekben, de szinte szé­gyenkezve veszi ajkára azt a furcsa megszólí­tást. Kerülgeti, kerülgeti egy ideig, mig végre nagynehezen kiböki: naccságos vagy tekintetes „ügynök“ ur. Az ülnök szó származása sem indokolja már az elnevezést, mert az árvaszék két éve megszűnt az a társas intézmény lenni, ahol min­dent ülésben intéznek el. Viszont az árvaszék eredetileg árvatörvényszék volt és nem egyszer hozott fontosabb magánjogi természetű döntése­ket, mint maga a bíróság. Csehországban meg­szüntették az árvaszéket és működési körük ja­varészét a járásbíróságok körébe utalták. Az árvaszéki tisztviselőktől egyébként megkívánják a legmagasabb jogi képesítést, mely a bíróétól csupán abban különbözik, hogy az árvaszéki tisztviselők nem kötelesek gyakorlati bírói vizs­gát tenni. Nemrégiben a belügyminiszter egy küldött ség előtt kijelentette, hogy hamarosan visssatér- nek a régi árvatörvényssékekre és ast a tervet, hogy as ülnökök bírói cimet kapjanak, támogatni fogja. Békésvármegye a „főbírói“ cimet is java­solja, de ez nem volna szerencsés dolog, mert ismét félreértésekre adhatna okot, amennyiben a főszolgabirákat általában „főbirák“-nak címezik. 4 millió angol font az iparnak. Elkészültek a kölcsön tervezetek a minisztériumban. A magyar nagyipar tulajdonképen eszten­dők óta a legnagyobb tőkehiányban szenved. Éppen ezért a pénzügyminiszter már hetek óta azon munkálkodik, hogy az ipar ré­szére olyan hosszú lejáratú köl­csönt szerezzen, amely az összes jogos szükségleteket kielégíti. Mint értesülünk, a vonatkozó előmunkála­tok már teljesen elkészültek. Körülbelül 4 millió fontot fog a pénzügyminiszter igénybevenni az angol piacon az ipar céljaira, amelyeket előre láthatólag 30 éves törlesztésre, maximálisan nyolc százalékos annuitás mellett fognak az igényjo­gosultak megkapni. Természetesen a kötvények kibocsátása előtt megszavaztatja még a pénzügy- miniszter az ingó jelzálogra vonatkozó ftörvény- javaslatot is, hogy a kölcsönök megfelelő bizto­sítéka rendelkezésre állhasson. A kölcsön összegek engedélyezésénél nem csak a vagyontárgyak értékét, de az üzemek rentabilitását is igen behatóan és részletesen vizsgálni fogják. Szó van arról is, hogy a kötvényeket a Pénzintézeti Központ fogja plasszirozni, amelyre az intézetről szóló uj törvény módot és lehető­séget is nyújt. Katonai ünnep. A gyulai 2-ik honvéd gyalogezred elesett hősinek emlékére, az ezred első ütközeté­nek évfordulóján Ruff Ferenc tábornok fel­hívására emlékünnepet tartottak tegnap Gyu­lán. Reggel fél 9 órakor szentmise volt a rótu. kath. anyatemplomban, hol a hatóságok, a katonai parancsnokságok képviselői és a Gyulán tartózkodó 2 ik honvéd gyalogezred volt tartalékos tisztjei jelentek meg. A gyu­lai temetőben pihenő hősök sírjára koszorút helyeztek. Este fél 9 órakor a Békésmegyei Úri Kaszinóban barátságos összejövetel és vacsora volt, melyen többek között megjelentek: Rujf Ferenc tábornok, Szakolczay Lajos törvényszéki elnök, báró Apor Vilmos plébá­nos, dr. Hoffmann Károly tiszti főügyész, Tanczik Lajos reudőrfőtanácsos, Spóner Károly pénzügyigazgató helyettes, Armandola Vladimir cseudór-, Kmffmann 6 lön honvéd­őrnagyok, dr. Keresztes Gyula és dr. Tar­ján Béla kir. közjegyzők, dr. Hoffmann Pál ügyvéd, dr. Márkg Barna másodfőjegyző és a volt fiatal tartalékos lisztek közül azok, akik Gyulán tartózkodnak. Az exkluzív tár­saságban egy beszéd hangzott el, melyet Ruff tábornok mondott. Poharát emelte a kormányzó egészségére, majd megemlékezett a mohácsi vészről és a világháború neveze­tes napjairól, amikor a 2 ik honvéd gyalog­ezred emberfeletti teljesítményekkel szerzett dicsőséget a magyar névnek. »A hősvértőí pirosuk gyászteret» ő maga is sóhajtva kö­szöntötte, mint a nagy költő. — nemzeti nagy létünk nagy temetőjét — Mohácsot. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az egybegyült társaság kedélyesen az éjféli órákig elszórakozott. Tanító választás. A gyulai róm. kát. iskola­szék folyó évi szeptember 8 án tartandó ülésén tartja meg Berndt Kornélné nyugdíjazása és Menyhárt Gáspárné távozása folytán a józsefvárosi iskolánál megüresedett tanítónői állásokra a vá­lasztásokat. Ugyanekkor tölti be előléptetéssel Beteker Endre és Ssékelg Zsigmond nyugalomba vonulásával megüresedett állásokat is. Az ily mó­don megüresedett állásokra pályázatot hirdet,. Szünidő meghosszabbítás a helybeli reál- gimnáziumban. A szegedi tank. kir. főigazgató­ságtól augusztus hó 30-án érkezett tudósítás sze­rint az idei szokatlanul kedvezőtlen nyárra való tekintette], szociális és egészségügyi okokból — kizárólag a folyó évben — a vallás és közokta­tásügyi minisztérium 63282 — 1926. V. sz. ren­deletével a nagy szünidőt az összes tanintézetekre nézve folyó évi szeptember hó 12-ig meghosszab­bítja. A rendelet értelmében a beiratások szep­tember 13-án és 14-én tartatnak, az iskolai év ünnepélyes megnyitása 15-én lesz és a tanítás 16 án kezdődik. Igazgatóság. A rám. kát. elemi lsko ában a beírások és a tanítás kezdete a megjelent miniszteri rendelet értelmében halasztást szenved. A pótbeirások szeptember 13. és 14. napján, az ünnepies Veni Sancte 15-én és a tanítás kezdete 16-án lesz. A földmunkás szövetkezet tagjainak gyermekei és a szegény gyermekek ingyen tankönyvet kapnak. Igazgató. Pótbelrás és tanév megnyitás. A bel- és külterületi állami elemi és továbbképző iskolákba a pótbeirások a YKM legújabb rendelete alapján szeptember hó 13-án és 14-én délelőtt 8—12 óráig tartatnak meg. A Beirási dij 8500 korona. Az első osztálya tanulók születési tanúsítványukat, a felsőbb osztálybeliek értesítő könyvecskéjüket hozzák magokkal. A szegény tannlók tankönyv segélyben részesülnek és a beiratási dij fizetése alól felmentetnek. A tanév ünnepélyes megnyitása

Next

/
Thumbnails
Contents