Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-08-18 / 65. szám

LTIII, évfolyam 05. szám. Szerda Ctjnia, 1920. angnsztns 18 Előfizetési árak: Negyedévre: S elvben ... 20.000 K üdékre . . . 40.000 K . hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁB&AMLMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Doha? János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendő!*. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Szent István-hét. Budapest, az ország szive, ebben az évben a szokottnál is nagyobb bensőséggel fogja megünnepelni első szent királyunk emlékét. A Szent István-napnak évszáza­dos történelmi tradíciói vannak. Augusztus 20-án már az Árpádházi királyok korában országos körmenet kisérte utján a körülhordozott Szent Jobbot. Ennek az ünnepségnek prog- rammját az egyház dolgozta ki s a vallásos és hazafias áhitat egyaránt bővitette. A Szent István-ünnepre már Árpádházi királyaink alatt ezren és ezren sereglettek az ősi Budára s akkor vált szokásossá, hogy a nagy­számú közönséget, amely a már akkor is gyönyörű körmeneteken átitatta lelkét a történelmi emlékezé­sekkel, ugyanaznap délutánján külön­böző szórakoztatásokkal foglalkoztat­ták. E szórakoztatások a közönség akkori jellegének megfelelően túl­nyomóan népiesek voltak, olykor nyers mérkőzésekkel, viadalokkal és végül a rusztikus mulatozás betető­zéséül : ökörsütéssel. A Szent István-hétté bővült Szent István-ünnep a múlt eszmei és érzelmi kincstárából mindazt át kivája men­teni, ami megfelel a visszaemlékezés kegyeletének, másrészt azonban uj, modern formában igyekezett kibőví­teni az azelőtti Szent István-ünnepet, hozzásimitva a modern élet újabb fel­fogásához, kulturális törekvéséhez, de anélkül, hogy a népies, nemzeti vonások kedvességét és zománcát le­törölni óhajtotta volna. így keletkezett a Szent István-hét. Kinőtt a történelmi magból és tere­bélyes fává készült fejlődni, amely­nek árnyékában a magyar nemzeti gondolat és a kereszténység gon­dolata öleli keblére Magyarország minden lakosát valláskülönbség nél­kül. Azok, akik a Szent István-hetet elgondolták, megvalósítását szorgal­mazták, maguk előtt a magyar egy­ség gondolatát látták lebegni, amely­ben összeforr Budapest és a vidék, ösz- szeforr nagy és kicsiny, a legnagyobb méltóságtól a legszerényebb zsellérig. A lehangoltságnak, a bátortalan ságnak, a kezdeményezés hiányának most uralkodó szellemében uj élet, uj cselekvés forrásává lesz a Szent 1-tván-hét. Megindítja a cserefolya­matot Budapest és a vidék között, uj energiákat szabadit fel és uj, magyarérzelmü világ kivirágzása fog belőle kiindulni. Ezt az ünnepséget Budapest tár­sadalma élén az ország társadalma rendezi. Az idén indul el uj formá­ban a Szent István-ünnep azzal a reménységgel, hogy a későbbi évek folyamán egyre bővülni, gazdagodni fog programmja, hogy szolgálja Buda­pestet és a magyar nagyság gon­dolatát. A Szent István-hét propagálására az idén az eddiginél szólesebbkörü előkészítő munka folyik. Ebben a munkában résztvettek a főváros, az egyház, az állam, a központi és vi­déki hatóságok. Résztvettek benne a Budapesten működő idegenforgalmi szervezetek, résztvettek a falusi tár­sadalom organizációi. A levelek, röp­cédulák, körlevelek, plakátok és új­ságcikkek, amelyek szétmentek és a fővárosi, vidéki és külföldi sajtó orgánumaiban megjelentek, mind arra voltak hivatva, hogy nekilendit- sék a magyar nemzet nagy hetének gondolatát, hogy eleven erőt kapjon százak munkájából, ezrek támogatá­sából és százezrek lelkesedéséből­Békésmegyében átlagtermés 7 mázsa A vármegyei gazdasági felügyelő jelen­tése szerint Békésvármegyében katasztrális holdanként várható átlagtermés a következő: bnza 720, rozs 660, árpa 720, zab 700, tengeri 1040, burgonya 3900, eokorrépa 13500 kilo­gramm. A gabonaszemek nagyrészben jól fejlet tek és jól beértek. A kapásnövónyek fejlődése kifogástalan, bő termés várható. A legelők zöldek, a fő növése állandó és erőteljes. A mezőgazdasági munkások, mint ara­tók, cséplők és napszámosok bőséges munka- alkalmat találtak. Meghalt Szász Iván főügyész. Szomorú hir érkezett a múlt hét szom­batján Szegedről Gyulára. Dr. Ssúsz Iván szegedi kir. főügyész 63 éves korában nagy szenvedés után a szegedi klinikán vesegyula- dásban meghalt. A főügyész haláláról nyom­ban értesítették a gyulai kir. ügyészséget, melynek elnöke, dr. Konrdd Ernő és ügyész társa, dr. Zötdy Miklós szombaton Szegedre utaztak, hogy a főügyész temetésén rósztve- gyenek és koszorút helyezzenek a ravatalra. A főügyészt nagy gyászpompával és óriási részvét mellett szombaton temették el Szege­den, melyen a kir. Ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság, a kerülethez tartozó összes ügyészségek küldöttei megjelentek. Mar vannak képviselőjelöltek. Búd minisztert felléptetik Csabán. Körber Tivadar Békésen lép föl. Mandátumot akar Békésme@yében Brandt Vilmos is. Még messze van a képviselőválasztás és már is különböző hirek kerültek forgalomba azokról a jelöltekről, akik egy-egy békésme­gyei kerületet akarnak maguknak elhódítani. A vármegyének összesen nyolc választókerü lete vaD, de jelölt már is több van, mint egy tucat. A fővárosi lapok Bnd János pénzügy- miniszter csabai látogatásával kapcsolatban, a banketten elhangzott beszéd kapcsán, mint befejezett tényt holportálják, hogy Békéscsaba egységespárti jelöltje Búd pénzügyminiszter lesz. Gyomán mozgalom indult meg, hogy Zeöke Antal helyébe Harsányt Pál refor­mátus esperest kell beküldeni a nemzetgyű­lésbe. Egy békési hiradás szerint, az ottani kerület Körber Tivadar nyug. tankerületi főigazgatót akarja felléptetni. A szarvasiaknak az volna az óhajtásuk, hogy Pesthy Pál igaz- ságügyminiszter, egyházi főgondnokuk lépne fel a népszerűségét vesztett Borgulya Pál helyett. Brandt Vilmos volt békésmegyei főispán, kit a kormány szívesen támogatna, szintén Békésmegyében akar fellépni, vagy Tótkomlóson vagy Békésen. Bóké8vármegye 8 kerületében ma a kö­vetkező nemzetgyűlési képviselők bírnak man­dátummal : Gyula: dr. Lukács György (egységes), Békéscsaba: Szeder Ferenc (szociáldem.), Orosháza: Csizmadia Audrás (egységes), Békés: Szakáts Andor (pártonkivüli), Gyoma: dr. Zeöke Antal (egységes), Tótkomlós: dr. Dénes István (munkás­párti), Szarvas: Borgulya Pál (elszakadt kis­gazda), Szeghalom : Temesváry Imre (egységes). Legérdekesebb küzdelemre a gyomai ke­rületben lehet számítani. Itt két község vá­laszt. Gyoma református és Endrőd katolikus. A kerületben — mint előbb irtuk — föl­léptetik Harsányt Pál ref. esperest, kivel szemben ellenőrizhetetlen hirek szerint föl fog lépni az endrődi plébános, Csernus Mi­hály volt nemzetgyűlési képviselő. A most megjelenő fővárosi lapok egyér­telműen azt Írják, hogy a kormány kormány­zói kézirattal október hónapban feloszlatja a nemzetgyűlést. (Nem hinnők !)

Next

/
Thumbnails
Contents