Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-01-27 / 7. szám
2 Békés 1926. január 27. Többen kiakarnak lépni a Polgári Körből. Nehány nappal ezelőtt a Polgári Kör választmánya ülést tartott, melyen tagfelvételek is szerepeltek. A választmány legnagyobb megütközésre Dr. U. K-1. nem vette fel tagjai sorába, holott hat tag ajánlotta, köztük a kör alelnöke A képviselőház tanácstermében pártközi konferencia volt, amelyen megjelentek Bethlen István gróf ministerelnök és Bnd János pénzügyminiszter is. Bad János ismertette a tervbevett adókedvezményeket és bejelentette, kogy a kincstári haszonrészesedés február 1-től megszűnik, a cnkoradót pedig leszállítják, minek követketében a cukor ára 1320 koronával olcsóbbodik. A pénzÖcsöd el akar szakadat a megyétől. Csendben, de annal nagyobb propagandával erős mozgalom indult meg Öcsödön, hogy a község Békésmegyétől elszakadva Jász-Nagy-Kuu- Szolnókvármegyéhez csatoltassék. Egyelőre annyit sikerült megtudnunk, hogy Öcsöd a vármegye mostohagyermekének tartja magát és a mostoha bánásmód okát abban látja, hogy túlságosan messzire esik a vármegye szivétől s igy gazdasági és politikai fejlődését jobban biztosítottnak látja Szolnokvármegyében. E ritkán előforduló esemény érdemes arra, hogy gondolkozzunk felette. Nézzük meg a térképet. Hát bizony az Őcsödieknek igazat kell adnunk, csakugyan messze esnek a szívtől, sőt a község tényleg mintegy beékelődik Szolnokvármegyébe. Ez az egyetlen kö rülmény az, mely indokolná Szolnokmegyéhez való csatolását. Ami egyéb panaszát illeti, mi nem látjuk azokat indokoltaknak. Hiszen kapott kövesutat, sőt forgalmának további javítása programmon van. is. Ezt a kínos ügyet most tárgyalják az érdekeltek, kik a választmány határozatát megfeleb- bezik a közgyűléshez. Ha itt sem kapnának elégtételt — úgy halljuk — többen kifognak lépni a Polgári Körből. ügyminiszter kérte az értekezletet, hogy február 1-ig szavazzák meg a felhatalmazási törvény- javaslatot, azonban az ellenzéknek az volt a kívánsága, hogy a letárgyalt és elfogadott költség- vetés alapján a pénzügyminiszter indemnitási javaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé. A miniszterelnök kijelentette, hogy a javaslatot megfontolás tárgyává teszi. Sámson például több joggal panaszkodhatna. A megye kikerekités már sokszor foglalkoztatta egyrészt a törvényhozást, másrészt főként egyes politikusokat. Eddig azonban minden iránya törekvések dugába dőltek, mert nem tudtak olyan erős érveket a kívánság mellé felsorakoztatni, melyek elég erősek lettek volna az évszázados tradíciók, gazdasági fejlődések, törekvések, berendezések szétszakítására, illetőleg átformálására. Egy község egész területével, a rajta lakók érzületével, munkálkodásával évszázadok alatt kialakult életkörülményeivel annyira hozzáfűzöd k megyéjéhez, hogy a kapcsolatok, erőszakos, ötletszerű elszakitása bizonyára előre meg sem mérhető károkat okozna épen az elszakadó községnek. Lehet, hogy Öcsöd mindezekre gondolt. Józan számvetése Szolnok megyéhez való csatlakozást nyereségszámlára jogosan írhatja. Ám ugyanakkor Bákésvármegyének feltétlenül eminens érdeke, hogy az elszakadó község helyett másikat nyerjen. Békésvármegya sem kerek. Szolnokmegye Dévaványa révén öbölszerüen farakodik be vármegyénkbe. Ha tehát Öcsöd elcsatoltatnék Békásvármegyétől a kikerekités elve alapján, joggal kívánhatja Békésvármegye, bogy viszont Dévaványáral kikerekittessék. Ismételjük, hogy nem hiszünk Öcsöd akciójának sikerében, de ha mégis csalódnánk, úgy Öosöd tőlünk való távozása csak Dévaványa érkezését jelentheti. Autóbuszjáratok indulása és érkezése. A „Békés“ szerkesztőségét a közönség köréből naponta többször felkeresik, hogy a nehány nappal ezelőtt beállított autóbuszjáratok mikor közlekednek és hol vannak a felszálló állomások. Idevonatkozóan közöljük a közönséggel a következő hivatalos menetrendet: Az autóbusz indul i Kétegyházáról reggel 6 óra 15 perckor Gyulára érkezik 7 óra 5 perckor Békéscsabára érkezik 7 óra 45 perckor Békéscsabáról d. e. 11 óra 30 perckor Gyulára érkezik 12 óra 30 perckor Kétegyházára érk. 13 óra 5 perckor Az egész vonal 4 szakaszra van beosztva. Egy egy szakasz menetdija 9000 korona A szakaszok a következők i I Békéscsaba—Vészéi híd. II. Vészéi hid—Gyula. III. Gyula—Utkaparó. VI. Utkaparó—Kétegyháza. Gyulán az autóbusz megáll i 1. A hid előtti Kétegyháza-felé vezető ut elágazásnál. 2. A városházánál. 3. A megyeházánál. 4 A zsidó templom előtt. Kétegyházán az autóbusz megáll: 1. A községháza előtt. 2. Az uradalom előtti beágazásnál. 3. A nagy fakeresztnél. Abban az esetben, ha megfelelő utas jelentkezik, Kétegyhézáról Gyulára és vissza a délután folyamán is fog egy autóbuszmenet közlekedni. Ennek indulása Kétegyházáról délután 14 órakor lesz, Gyuláról vissza pedig 18 órakor fog indulni. Február elsején megszűnik a kinestári házhaszonrészesedés és leszáll a cukoradó. Magyar plejádok Gyulán. Ezelőtt tizenöt, vagy húsz esztendővel a Budapesti Hírlapban cikksorozat jelent meg Rákosi Jenő tollából Magyar plejádok címen. Az iró a legkiválóbb magyar államférfiak. Írók és művészek életét ismertette meg Magyarország közönségével. Azóta sok idő telt el. Az ország kicsiny lett. Nagynevű, világhírű büszkeségeink közül sokan elhaltak, a fénylő csillagok lehullottak, a magyar fajt megtizedelte a háború s a mai kornak nem maradt más, csak a fajvédelem és egy csomó szájas ember. Szegények lettünk területben, de még szegényebbek szellemi nagyságokban. Nehány magyar csillag fénylik még borongós egünkön, hogy lelket, meleget, érzést, szint vigyenek bele a magyarság mai sivár életébe. E megfogyatkozott magyar plejádok kö zött Apponyi gróf után első Rákosi Jenő. Az irásmüvészet fenséges fejedelme. Ő hozzá volt szerencséje Gyula város intelligens közönségének, hogy a Kereskedők és Kereskedőig ak Társulata által rendezett fényes sikerű estélyen fohászt küldhessen a négy elemhez, melyből a viz oly sok szenvedést, bajt, kárt, könnyet zúdított reánk. A 84 éves férfi s az Ég jóvoltából még megközelítőleg sem aggastyán eljött hozzánk, hogy megvigasztaljon bennünket, hogy bizodal mat és reményt öntsön belénk, hogy megismerje e határszéli város jobb sorsra méltó közönségét. Rákosi Jenő gyulai látogatása ünnep volt nekünk. Szép, meleg, felejthetetlen ünnep. De Rákosi Jenőnek is vasárnapot jelentett január havának utolsóelőtti szombatja, mert maga jelen tette ki, hogy régen nem volt alkalma ilyen lelkes, megértő közönséghez szólani. Az utón, amidőn Budapestről jöttünk Gyulára. az egész hosszú idő alatt jókedvűen humorizált és csak akkor borult el kedves, rokon szenves arca, mikor valaki felemlítette, hogy Gyula — határváros. Rákosi egész élete — munka. Puritán egy - szerűségben él és £sok millióra tehető havi jövedelméből több jut a szegényeknek, a munka- képtelen művészeknek, íróknak és újságíróknak, mint saját magának. Mikor Major Simon dr. felkérte, hogy látogatásával szerencséltessen bennünket, egy kissé zavarban volt, mert sok városnak adósa már egy-egy látogatással. Debrecenbe sem mehettem el — mondta — mert kötelességeim vannak. Öreg ember vagyok Hosszú az ut. Az időjárás is szeszélyes. De amikor észrevette a szavai után következett lehangolt- ságot. jóságos arcán egy szelíd mosoly jelent meg és kiegyenesedve, szinte parancsolólag mondotta : — Megyek! Az egész város e pillanattól kezdve nagy érdeklődéssel várta a napot, hogy Rákosi Jenőt köszönthesse. Nem kevesebb izgalommal várta Jászai Marit, a Nemzeti Színház hírneves tragi- káját, ki azonban Blaha Lujza temetésén rosszul lett és szive az ágyba döntötte, Lukács György-öt, városunk nagynevű képviselőjét, Rózsahegyi Kálmánt, a jellemábrázolás tökéletes és klasszikus mesterét, ki egyébiránt megyénk szülöttje és díszpolgára is. Es lejött hozzánk Kerpely — a csodás tehetségű gordonkaművész és Pécsi Blanka, akinél senki értelmesebben, szebben, hatásosabban nem veszi ajkára a költő szavát. Nem lehet csodálni tehát, ha az est fényes és előkelő nagy közönsége alig tudott betelni a müsorszámokkal s hogy még a mai napon is annak hatása alatt állanak azok, akik az estélyen jelen voltak Izzó hangulat, percekig tartó taps, kitüntető ováció — és 20 millió korona az árvíz károsultaknak — ez az est erkölcsi és anyagi mérlege. De igaztalanok volnánk, ha a nagy sikert egyedül a nagy nevek és a gyönyörű, élvezetes műsornak tudnók csak be. A kereskedő társulat minden egyes tagja kivette a’maga részét abból a munkából, mely ilyenkor a rendező egyesületekre vár. A társulat elnöke : Reisner Arthur ismert áldozatkészségével, nobilitásáva I segített a nemes célt megvalósitani. De az elnökség mellett szinte pihenés nélküli agilitással dől goztak a sikerért Major Simon, Dobay Jenő, Läufer Sándor, Lakos Jenő, ifj. Vámos György, Schwimmer György, Dobay János és Messmger Károly. Az estély után 140 teritékü bankett volt a Komló éttermében, melyen a vendégeken kívül megjelentek a vármegye főispánja, alispánja és tisztikara, a város polgármestere és vezetősége, a hatóságok képviselői, a társegyesületek kiküldöttei, valamint a kereskedő és iparososztály számos tagja. Az első nagyhatású, lelkes felköszöntőt Reisner Arthur, a kereskedelmi társulat elnöke mondotta. Majd Major Simon dr. nótás köszöntője következett, mely Rákosinak szólott s a mely frenetikus tapsot váltott ki. A kedves és hangulatos köszöntő után Rákosi Jenő, majd Lukács György mondottak beszédeket. A közönség percekig tapsolta és éljenezte az irók fejedelmét és városunk népszerű képviselőjét. Sok nógatásra megszólalt végre Rózsahegyi Kálmán is, ki végigsimitotta ezüstös, kusza üstökét és megmondta magyarosan, hogy sihe- der korában s^se hitte, hogy pénzért fogja mutogatni magát a kiváncsi népeknek. Hogy ő egész életében nem tett egyebet, csak játszott, de ezt a játékot becsülettel és magyar szívvel csinálta. A közönség tapsolt, éljenzett, sokan helyükről felkeltek és úgy ünnepelték a vármegye szülöttjét. Közelébe húzódtam és halkan, szinte suttogva megkérdeztem : — Mester, — meg van e elégedve ? ! Az őshumor fölbugyogott benne. * Meg. Különösen ezzel ni! — és a tányéron nyújtózkodó, pirosra sült, ingerlő és kívánatos pulykacombra kacsintott. Oroszlány Gábor.
