Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-07-31 / 60. szám
2 Békéi 1926- julius 31Gyulavári visszautasított választói. Múlt számunkban megírtuk, hogy Békés- vármegye központi választmánya az 1927. évre érvényes képviselöválasztók névjegyzékébe pótlólag kiket vett föl a gyulai választókerület polgárai közül. Miután Gyulavári és Kétegyháza községek is a gyulai választókerülethez tartoznak, e két községből is többen folyamodtak, hogy őket a választó névjegyzékbe vegyék föl. A gyulavári-i folyamodókat, névszerint Kupa Mihálynét, Hajlemász Antalt, Hajlemász Antalnét, Adelmán Józsefnét, Pánczél Emilt, Pánczél Emilnét, Csatlós Józsefet, Dandé Andrást és Dandé Andrásnét a központi választmány elutasította, mert felszólamlásukat elkésve adták be. Ellenben Kétegyháza községből befolyamodó Tamási Lajos detektívet az 1927. évre érvényes névjegyzékbe felvette. A központi választmány előadója Békésvármegye 8 választókerületére vonatkozólag megjegyzi, hogy az ideiglenes névjegyzékben volt 85286 választó, felszólalás beadatott 869, ezek alapján a névjegyzékbe felvétetett 660 uj választó, tehát ezidőszerint a vármegyében van összesen 85946 választó. A 2200—1922. M. E. sz. kormányrendelet 41. § a értelmében augusztus 1. napjától 15 napig a vármegye székházánál, valamint az egyes városok és községek ideiglenes névjegyzékére vonatkozó határozatok az illető rendezett tanácsú városban, illetve községben közszemlére fognak kitétetni. Lakbértáblázat. A kiadott rendelkezések és pontos számítások alapján az alábbiakban közöljük az augusztus hó 1-én fizetendő lakbérek összegét: Negyedévi alapbér aranykorona Papirkoronában fizetendő az alapbér 50 százaléka Közüzemi pótlék az alapbér 3 százaléka Összesen fizetendő az augusztusi negyedre Ebből egy hónapra esik 10 72500 4350 76850 25616 20 145000 8700 153700 51233 30 217500 13050 230550 76850 40 290000 17400 307400 102466 50 362500 21750 384250 128083 60 435000 26100 461100 153700 70 507500 30450 537950 179416 80 580000 34800 614800 204933 90 652500 39150 691650 230550 100 725000 43500 768500 256166 200 1450000 87000 1537000 512333 300 2175000 130500 2305500 768500 400 2900000 174000 3074000 1024666 500 3625000 217500 3842500 1280833 600 4350000 261000 4611000 1537000 700 5075000 304500 5379500 1793166 800 5800000 348000 6148000 2049333 900 6525000 391500 6916500 2305500 1000 7250000 435000 7685000 2561666 A lakbér egyébként a május 1-én fizetett összeggel egyenlő. Oszkár bácsi mesélni fog Gyulán. Minden gyermek ismeri már Magyarországon Oszkár bácsit, a gyönyörűen beszélő, me sélő tanítót. Legutóbb a városligetben tartott mesedélutánokat, de lehetett Oszkár bácsit hallgatni rádión is. Már a nyár elején készült Oszkár bácsi Gyulára, de lejövetele halasztást szenvedett. Most azonban arról értesit bennünket, hogy augusztus hóban országos körútra indul és eközben ellátogat Gyulára is. Mindenesetre az érdekes mesedélutánra felhívjuk olvasóink figyelmét, mert meg vagyunk győződve, hogy a szülők gyerekeiknek nagy örömet szereznek. A mesedélutánt a Király-Mozgószinházban fogják megtartani. A polgármester regényalakja megörült. Nemrégen jelent meg Oroszlány Gábor gyulai lapszerkesztőnek Polgármester ar cimü," erdélyi vonatkozású regénye, melynek egyik főalakja, egy erdélyi földbirtokos, a politikai életben nagy szerepet játszó, Jeney (Laky) József megőrült. Jeney Józsefet az erdélyiek kivétel nélkül ismerték, mert az erdélyi képviselőválasztásokon a főkortes szerepét vitte. A román megszállás után Budapestre költözött és a tehetős földbirtokos különböző vállalatokat létesített, melyeket egymásután söpört el a gazdasági pangás. Jeney újra visszament Erdélybe, ott megszervezte a székéig kisgazdapártot, de az uí rezsim itt is lehengerelte. Jeney József ismét visszatért Budapestre, hol azonban anyagilag teljesen tönkrement. Pár napig bolyongott a fővárosban és Budapest mulatóiban, mig egyszer kitört rajta az elmezavar, és a jobbsorsra érdemes földbirtokost be kellett szállítani a lipótmezei tébolydába. Jeney a múlt képviselőválasztáson élénk részt vett, állandó látogatója volt az Egységespárt klubhelyiségeinek és gróf Bethlen Istvánt politikai utcában min denfelé elkísérte. Jeney József részt vett abban a vállalkozásban is, mely Ament Ferenc eleki földbirtokos gazdasági összeomlását előidézte. Visszaemlékezés a cserkész nagylaborra. Újra üresek a megyeri dombok. A nagytábornak vége van, ki ki haza távozott. 25 én, vasárnap ért véget a cserkészek azon nagytáborozása amelyen megmutatták úgy az országnak, mint az idegen nemzeteknek, hogy nemcsak számban, de tényleg is hatalmas erőt képvIselnek.Vasár- nap délelőtt volt a főtéren a tábori mise, mely ről a cserkészek uzsonnára távoztak táboraikba. Háromnegyed 10 kor a harangok zúgására s a kürt riadó szavára szinte percek alatt négyes sorokban, teljes rendben újból ott állottak a cserkészek A táborparancsnokság elbucsuztatta a csapatokat s köszönetét mondott azon jó munkáért, melyet azok a kopár megyeri dombokon végeztek. Hogy tényleg jó munka volt az, bizonyltja a Kormányzó legmagasabb helyről jött elismerése, az idegen cserkészek a bámulat hangján nyilatkoztak a megyeri táborról, az angol főcserkész, lord Hampton pedig búcsúzóul az angol iobogót adta a Magyar Cserkész Szövetségnek azzal a kijelentéssel, hogy az angol lobogó még sohasem lengett tiszteletreméltóbb helyen, mint a nagytábor főárbocán. Sok impozáns jelensége volt a nagytábornak ; a megnyitás, a vérmezői szemle, mind hatalmas bizonyitékai voltak a cserkészek fegyelmezettségének és munkabírásának. Az esti tábortüzek ragyogó példái voltak a cserkészek együttműködésének s testvéri szere- tétének Este az Arénában a nagytábortüz mellett összegyűlt a sok ezer cserkész s mosolygós arcukat megvilágította a tábortűz lángja, mikor egy'egy sikerült szám hangzott el, óriási tapsviharban törtek ki. Valahogy a tűz lángja egyesitette a sok sok cserkész lelkét, magával ragadta gondolataikat. Különöaen a búcsú tábortűz volt igazán felemelő A 7 ezernyi cserkész s a 20 ezret meghaladó közönség jókedve, őszinte öröme és ennek megnyilvánulása, az óriási tapsorkán elragadó jelenség volt Tábortűz végén Sík Sándor, a tábor elnöke mondott könnyekig megható beszédet, melynek végén mindenki megfogva szomszédjának kezét, igazán szívből énekelte el a Himnuszt. A versenyek mindennap folytak, hogy úgy mondjam, tömegversenyek voltak, amelyekben a döntőbirák emberfeletti munkát végeztek. A versenyekben, minthogy igen sok első volt, a győzteseket három csoportba osztották A gyulai fiuk is kivették részüket a versenyekben s megnyugtatásul mondhatom, nem dicstelenül. A gyulai rk. reálgimnázium csapata eddig négy verseny- számban került az első csoportba: Adelmann Gyula a kézügyességből, Fodor Lajos a főzésből, Gerlein Gyula az éjjeli nyomkeresésből s ugyancsak Gerlein vezetésével a csapat Sólyom Örse a 24 órás cserkészésből. A Gyula iparos- tanonc csapat az örsi cserkészésből a fiú polgári Pálffy csapatából: Tóth Lajos a vizbő valói mentésből és Rácz György a főzésből. Ez eredmények még nem véglegesek, mert a döntőbirák a pontok óriási tömegével még megbirkózni nem tudtak s igy az összes eredményeket még nem hirdették ki. Lehet, hogy még ezután szerzünk tudomást egy két győzelemről. A Gyula csapat azért nem indult az egyéni versenyekben, mert első osztályú cserkészei még nincsenek. Látogatója a tábornak rengeteg volt s mindnyájan nagy megelégedéssel távoztak onnan. Gyuláról is igen sok vendégünk volt. A békés megyei küldöttség 25-én a főispán vezetésével jött a táborba s meglátogatta az összes békés- megyei táborokat, sajnos, a küldöttség tagjai közt túlnyomóan csabaiak voltak, gyulai alig kettő három A gyulai csapatok szépen szerepeltek, de a többi csapatok táborait látogatva észrevettük, hogy még sok tanulni valónk van s mi tanultunk is, a tanulságokat a jövőben fel fogjuk használni. Visszagondolva a táborozásra, elmondhatjuk, hogy hatalmas munkát kívánt annak megszervezése. Az adminisztráció, az élelmezés a legnagyobb pontossággal ment, mindezt cserké szék végezték, akik nemhogy díjazást, de talán még köszönetét sem kapnak érte. Ki kell emelni, hogy több mint 7 ezerre rugó tömegben egyáltalán semmi baleset, súlyosabb megbetegedés nem történt, a kórház állandóan üres volt. Óriási megmozdulása volt ez a magyar cserkészetnek, mely kifelé s befelé egyaránt megmutatta, hogy hazánk helyzete nem reménytelen még, hogy vannak sokan, akik ép testtel, ép lélekkel dolgoznak érte s majd ha kell, fegyverrel kezükben Istenben bízva, vissza fogják szerezni az ezeréves határokat. Dp. i, J.
