Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-07-28 / 59. szám

liTlKI. évfolyam 59. szám. Szerda Gyula, 1926. Julius 28. Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 K Fidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán ős szombaton. Az államcsőd. (S.) A sorozatos francia kormány­bukások izgalmas parlamenti hangu­latában felállott az egynapos tíerriot kormány pénzügyminisztere és mez­telen őszinteséggel jelentette ki, hogy a francia államkasszában ma már csak 60 millió frank van, az állam- pénztár holnap már üres lesz s a francia állam a napi fizetési kötele­zettségeit sem tudja teljesiteni. Távolról mi úgy látjuk, hogy a közgazdaságot a pártpolitika nyűgei között vergődő és a néphangulattól függő politikusok irányitják, akik bizonyos alkotmányos formaságok miatt hisztérikusan riadoznak a va­gy onváltságtól. Nem akarják elismerni as amerikai kölcsönt, de félnek a jegy­bank aranykészletéhez nyúlni is, amint­hogy a bankóprés megindítását is lesza­vazták. Tragikus jelensége a győztes köztársaságnak, hogy nincs egységes nemzeti akarata, mely megsemmisíti a politikusok : parasztok, iparosok, kereskedők, kistőkések, nagykapi­talisták érdek érvényesítését s az igazság leplezetlen feltárásával a szükséges áldozatok meghozatalára bírná a társadalmat. Az önzés és a választóktól való félelem annyira sziik látókörűvé tette a Kamarát, hogy nem tudja megállí­tani a lejtőn az országot és ideges rémületében, melyet még száz­szorosra fokoz a külső pánik, a vég­szükség nagy pillanatában megbuk­tatja a tehetségeket, helyükbe ültet könnyű lelkiismeretű kormánybuk­tatókat, akik a hatalom kedvéért el­gáncsolnak minden koncepciót. A francia frank mélypontját már nem Zürich -fogja megszabni, hanem a feltartózhatatlan, dühödt néphangulat, mely egymás után söpri el a pénz­ügyminisztereket, akiknek bejelenté­sei megdermesztik a francia közgaz­daságot. Infláció nélkül zuhanni egyenesen az államcsődbe olyan for­dulat, mely elkoptatja az államfér­fiaknak még számos garnitúráját. Mert a belül gyenge gazdasági ala­pokra helyezett francia állam külföldi támogatás nélkül nem mentheti meg az államháztartását és valutáját, arra pedig sem mersz, sem komoly kísér­let nincs, hogy az amerikai szerződés elfogadásával jöjjön egy hatalmas pénzügyi akarat, mely keresztül gá­zol az ideges tömeghangulatou és minden ellenzéki indítványon, mely hasonló sorsra jut abban a pillanat­ban, amint kormányra jutott állam­férfiak szájából hangzik el. Nagy ennek a francia fenyegető államcsőd­nek szociális veszedelme. De nagy az a pénzügyi összeomlás is, mely­nek tehetetlensége magával ránt sokakat, nemcsak egyéneket, hanem a francia protekció által melengetett kis államokat is. Ismerjük a francia tömeghisztéria következményeit előre, mert hasonló jelenségeket szenvedtünk át. Önként kínálkozik az összehasonlítás. Ivlasz- szikus igazolását látjuk a magyar pénzügyi rekonstrukció nagy müvé­nek és látjuk a feltétlen helyességét annak, hogy kitéve magát a nép­szerűtlenségnek, az állam és nemzet érdekeit a magyar kormány a maga erélyével fölébe tudta helyezni a pár­tok hatalmi aspirációinak, hogy meg­mentse az államot és elkerülje az államcsődöt. A kormány tagjai aláírták a vármegyék kölcsönére vonatkozó megegyezést. A magyar kormány tárgyalásokat foly­tatott angol pénzcsoportokkal a vármegyék hiteligényeinek kielégitése végett. Ezek a tár­gyalások megállapodásra vezettek s a köl­csön feltételeiről szóló egyezményt a magyar kormány részéről Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter és Rakovszky Iván bel ügyminiszter aláirták. A kölcsön 2,250.000 font értékű lesz és évi kamatozása hét és fél százalék. A kölcsön összegét a Rotschild bankház két részletben fogja folyósítani, 1,250.000 angol fontot nyomban a kötvények ellenében, mig a kölcsönösszeg hátralévő ré­szét a kötvényeknek Angliában való kibocsáj- tása után, ami már a jövő hét végén meg­történik. A vármegyék a kölcsönösszeg 80 százalékát utakra, hidépitésre és egyéb be­ruházásokra fogják fordítani. Az uj gyulai választópolgárok. Békósvármegye központi választmánya az 1927. évre érvényes képviselőválasztók név­jegyzékébe a beadott felebbezések alapján pótlólag felvette a következő gyulai lakoso­kat : Dobay János, dr. Keresztes Gyula, Kosz- tolnyik János, Kiskéri Mária, Kutni Gyula, Kutni Gyuláné, dr. Készt Zoltán, Molnár Aranka, Mező Ilona, Oroszlány Gábor, Orosz­lány Gáborné, dr. Ondruss Pál, Tar Antal, Somogyi Gyula, Tóth Károly, iTurnusz Ilona, Bodokán Emil, dr. Baconi Barna, Bölönyi Zsigmond, Csitkovics Gyula, Horváth Sándor, Hölczer János, Hamza Imre, Gombay Jáuos- né, Ivánka Sándor, Lévi Endre, Lévi Endréné, Magda Jusztin, Pumucz György, Steigerwald Simonné, Borsos Béla, Borsos Béláné, Búzás Lajos, Horváth Iván, Szikes Mihály, Szadai Ferene, Fehér Mózes, Fehér Mózesné, Kovács Sándor, Laczkó Antal, László János, Yidic Mária, Vertán Magda, Szekeres Sándor, Márta János, Bránya Mihályné, Réti Miklós, Szilágyi Béla, Yidó Lajos, Blahó Dezső, Fábián Imre, Morvay Ferenc, Szabó János, Szabó Ferenc. A névjegyzékbe nem vették fel Kardos Ivánt, Kardos Ivánnót, dr. Tarján Bélát, dr. Tarján Bélánét, mert kérelmüket későn adták be. Továbbá Márta Jánosnét, Szekeres Sándornét, Horváth Ivánnót, Horváth Sándornét, Csit­kovics Gyulánét, mert 30 ik életévüket nem töltötték be és főiskolai képesítésük nincs. Nem vették fel a névjegyzékbe továbbá Enyedi Bélát, Cseke Sándort, Réti Istvánt, Takács Ferencet, Győri Lajosnét és Kovács F. Sándort. Gyuláról elmegy a csendőriskola. Három város hadakozik érte. A Sas-laktanya összediiléssel fenyeget. Másfél milliárd vesztesége lesz Gyula városnak. Már sokszor felpanaszoltuk lapunkban azt a mizerabilis állapotot, mely a város tu­lajdonát képező Sas-laktanyában uralkodik. Az épületet a békeidő óta senki se reuovál- tatta, maga a laktanya anuyira elhanyagolt állapotban van, hogy a csendőriskola ki kell költözzön belőle. A belügyi és a honvédelmi minisztériumok között tárgyalás indult meg a Sas laktanya lakhatóvá tételére, de miután a város kitért a lehetséges megoldás elől, a laktanya pedig összedüléssel fenyeget, a mi­nisztérium a csendőriskolának Gyuláról való elhelyezését rendelte el. Három város folytat erőltetett harcot amiatr, hogy a Gyuláról elhelyezett csendőr­iskolát magának biztosítsa, mert a csendőr­iskola évente másfél milliárd koronát je­lent a gazdasági életnek. Csongrád, Kis-

Next

/
Thumbnails
Contents