Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-01-23 / 6. szám
2 Békés 1926 január 23. a bíróság nem fog zárt tárgyalást tartani. A Francia Bank, amely az ügyben sértett fél, jogosult arra, hogy a tárgyaláson képviseltesse magát és képviselője utján módjában áll előterjeszteni mindazokat a követeléseket, amelyeket szükségesnek vél. A háziipar szabályozása. Az uj törvény kilátásba helyezte olyan rendelet kiadását, amely a háziipar kérdését szabályozni fogja Ez a rendelőt, bár még ma sem jelent meg, mégis egyes konkrét esetekben a háziiparra vonatkozó határozatáról értesítette a kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi és iparkamarákat, amelyek a közönség körében általános érdeklődésre tarthatnak számot. A női szabó háziiparnak gyakorlását az uj ipartörvény tulajdonképen szabályozta is akkor, amikor kimondotta, hogy a háznál dolgozó varrónők is kötelesek iparigazolványt váltani, Az iparigazolvány váltására módot nyújt azáltal, hogy az ilyen házivarrónők, ha igazolják, hogy 20 évesek elmúltak, illetőleg, hogy 2 éven át, bár nem tanonci és segédi minőségben, de mégis szakbavágó munkát végeztek, szakvizsgára bocsátásukat kérhetik. A női ruhavarrás, mint házi’par elvesztette jelentőségét és azt csupán abban az esetben lehet háziiparnak minősíteni, ha valaki más foglalkozás mellett mellékfoglalkozásképen, idegen munkaerő nélkül, alkalomszerűen végzi. A házikenyér sütés kérdése az 1924-ben kiadott miniszteri rendelettel nyert már megoldást. Ennek a megoldásnak az előzőn követett gyakorlat elejtésével az az alapja ha valaki a háziszükségletre szánt kenyér megsütése alkalmával a saját háziszükségletére szükséges kenyérrel agyütt több kenyeret is süt értékesítés céljából. Ezen a szűk kereten túl a kenyérsütés a sütőipar gyakorlásává minősül. Akik hosszú évek óta foglalkoznak kenyérsütéssel, a miniszteri rendelet értelmében csupán a kenyérsütés gyakorlására iparigazolványt válthatnak, ha a szak- vizsgálatot sikerrel letették Ez a jog csak a rendelet megjelenése előtt már házikenyérsütéssel foglalkozó nőket illeti meg és ezek elhalálozása után a kenyérsütőipar mint külön iparág megszűnik. A háziiparnak vannak ágai, melyeknél a háziipar jelleg tekintetében kétség alig me rülhet fel. Ilyenek pl. az úgynevezett mezőgazdasági háziiparok, mint a seprőkészités, kosárfonás stb . Ebbe a csoportba tartoznak azok a női kézimunkák, főképen hímzések, melyeket bizo • nyos vidékeken évek hosszú sora óta kifejlődött, anyáról leányra szálló szokások alapján a női lakosság legszélesebb körei végeznek a háziipar keretei között Ilyenek pl. a mezőkövesdi matyó- hímzések. Ezeknél a munkáknál a háziipar keretei csak akkor szűnnek meg, ha valaki a szolgálatviszony bárminő formáját létesítve, nyersanyag nyújtásával, esetleg anélkül is végeztet másokkal háziipari munkát, abból a célból, hogy azt vállalat utján értékesítse. Az ilyenképen gyakorolt vállalkozás a konkrét körülményekhez képest ipar, illetőleg kereskedés gyakorlásának minősül. A papucskészitésnél, melyet egyes vidékeken háziiparszerüen űznek, a háziipar jellemzője az, hogy a papucskészitést mellékfoglalkozásképen űzik olyképen, hogy az illetők főfoglalkozása sem ipar, hogy idegen munkaerőt nem alkalmaznak és hogy papucsnál a női kézimunka jut külön érvényre annyira, hogy az ilyen készítmény külsőleg is többnyire teljesen elüt az ipar, illetőleg gyári készítményektől A kereskedelemügyi miniszter felhívta a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy az előforduló egyéb háziipari foglalkozások minősítése tekintetében, illetőleg azon határvonalra vonatkozólag, amely a háziiparszerüséget a rendes ipar- szerüségtől elválasztja, tegyenek javaslatot a minisztériumnak. LEGÚJABB. Budapesti tudósítónk expresse jelentése. A helyzet ura Bethlen gróf miniszterelnök. Az ellenzék arra a hirre, hogy Gömbös személye előtérbe kerülhet, megkötötte a békét. A frankügyet parlamenti bizottság fogja átvizsgálni egy havi időtartam alatt. Zadravecz püspököt egy ausztriai kolostorba internálják. Petriesevich Horváth Emil báró súlyosan megbetegedett. Budapesten időző szerkesztőnket tegnap délután fogadta Rákosi Jenő és közölte, hogy a kereskedők szombati estélyén részt vesz. Gyulára szombaton délután fog megérkezni titkára kíséretében. A kisantant külügyminisztereinek konferenciája Eledben február 20-án lesz. KÉT Lm/ÉL. Nemzeti ajándék a Gyulai Néhai Körösi Csorna Síndor, a világhírű iró és kutató tudvalevőleg Iudiában alussza örök álmát. Sírjáról került haza Magyarországra egy nemzetiszinü szalag, melyet annak idején dr. Kunos Ignácnak ajándékoztak. Most Kunos professzor ezt a gyönyörű történelmi emléket — a Gyulai Közművelődési Egyesületnek ajándékozta, hogy Körösi Csorna Sándor szelleme hassa át a kultúráért harcoló, fiatal és folyton izmosodó egyesületet. Alább közlünk két levelet, mely a nagybecscsel biró ereklyének történetét mondja el. A két levél igy hangzik : I. Egy festő-tanár járt volt évekkel ezelőtt Indiában. Az indusok népművészetét tanulmányozta és nyelvi kutatásokkal is foglalkozott. Körösi Csorna földjéhez vezetett egy Ízben az útja és a dardzsilingi sírnál rótta a kegyelet szent adóját. Egy koszorú hervadozott a siron, messze földi magyaroknak hálás inegemlókezője. Tóth Jenő, ez volt a magyar kutató neve, magához vette a koszorú egyik szalagját, a szent trikolorban csillogót és haza hozta, vagy jó tizenöt esztendővel ezelőtt. A szalagot nekem ajándékozta, én meg a G-yulai Közművelődési Egyesületnek ajánlom oda ,,születésnapi ajándékulhogy méltó helyen legyen és örök időkre emlékeztetője a magára maradt magyarság messze keleti vonatkozásainak. Budapest, 1926. január hóban Kunos Ignác dr. Közművelődési Egyletnek. II. Nagy tekintetű Elnökség ! Kunos Ignác dr. ur Öméltósága engem kórt meg arra, hogy a csatolt koszoruszala- got és levelét eljuttassam a nt. elnökséghez. Amikor ennek a felkérésnek örömmel teszek eleget, meg vagyok arról győződve, hogy a Gyulai Közművelődési Egyesület szívesen veszi ezt az ajándékot, hiszen az a buzgalom é3 önzetlenség, amely a nt. Elnökséget kulturális munkásságában igazán elismerésre méltó módon vezeti, csak nagyobb lendülethez jut, ha olyan példára emlékezhet olykor a külső látható kapcsolat segítségével is, mint a törhetetlen energiájú, lelkes őshazakereső Körösi Csorna Síndor. Közöttünk ő volt a boldogabb, a nagy, hatalmas Magyar- ország fia, aki az ősök messzi, régen elhagyott hazáját kereshette, — mig nekünk a saját elrabolt hazánk visszaszerzésére kell gondolnunk minden erőnkkel, — erre kell fordi tanunk minden épitőerőnket, munkánkat, ezért kell a végletekig megfeszíteni minden igyekezetünket. Körösi Csorna a tudó mi ny eszközeivel kereste az őshazát, — mi is csak a tudás, a fejlődés, a haladás utján menve várhatjuk az idők teljességét. Ismételten kérve, hogy az adományt szívesen fogadni méltóztassék, vagyok a nt. Elnökségnek állandó nagyrabecsüléssel: Budapest, 1926. január hó 19. Szilágyi Sándor, ügyvezető aleln ök. ^WfWW??fWWffWWf'ffWfW?W¥P „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1920. évi január hé 24-én, vasárnap délután V44, i/47 és este i/i9 órakor Fox-filmek! Újdonságok! Fox-filmek! A gazdátlan farm vadnyugati történet 5 felvonásban. Főszereplő: TOM MIX. Szenzáció! Szenzáció!■ pgroteszk filmjátók 5 felvonásban. Főszereplők: MAKI, CSIMPI és CSACSA, a három esodamajom. vmx'Mvwmwm Beküldött cikk. A „Békés“ tekintetes szerkesztőségének Helyben. Mélyen tisztelt Szerkesztő Vr ! A „Békésmegyei Hírlap“ 1926. január 17-iki 5 ik számában „Eljárás indul a tűzifával és ta- kaimánycikkel uzsoráskodók ellen“ címen egy újságcikk jelent meg, melynek kitételei a tüzifa- kereskedelmet sértik, számszerű adatai pedig nem mutatnak rá, — szaktudás hiányában — miért alakulnak azok úgy, amint a cikk Írója írja. Minthogy az ilyen közlemény csak arra jó, hogy a szegénysorsu fogyasztók között — az általam is elismert magas tüzifaárak miatt — a fakereskedelem ellen az elkeseredést fokozza, rá kell mutatnom, hogy a jelenlegi tüzifaárak a rendes és tisztességes kereskedelmi számításon alapulnak. Tisztelettel kérem a T. Szerkesztő urat, hogy felvilágosító soraimat — a közvélemény megnyugtatása végett — lapjában közzétenni szíveskedjen. Az árvízkatasztrófa miatt a gyulai fakereskedelem Romániával Kötegyánon át — vasúti forgalom hiányában — összeköttetést nem kapott A gyulai fakereskedelem — egymástól függetlenül — azonnal felismerte a katasztrofális