Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-06-09 / 45. szám

L¥III, évfolyam 45. szám Szerda €tyula, 1936. jnnins 9 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadéhirata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intózendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A frank ügy izgalmai közepette, éppen akkor, amikor a főügyész ha­talmas vádbeszédét előadta, szólalt fel a nemzetgyűlésen Lukács György, városunk képviselője, hogy előadja a maga megrázó nagy vádbeszédét, a tuberkulózis pusztításairól. A napilapok akkor mind a frank ügy apró és szinte már unalmas rész­leteinek szenzációs leközlésével vol­tak elfoglalva, de azért mindannyi megemlékezett és kiemelte képvise­lőnk beszédét. Szemelvényeket is közöltek belőle, de természetesen az ülés részletes lefolyását, — frankügy okozta helyhiány miatt — nem kö­zölték. Most jelent meg és került kezeink közé a nemzetgyűlés hiteles 556. számú naplója, amely az ülés részleteiről szószerinti pontossággal számol be. Ha ezt a naplót végig la­pozzuk, akkor látjuk csak, hogy milyen óriási hatása volt képviselőnk beszédének. Ez a beszéd végig tekintett a szomorú magyar halálozási és szüle­tési statisztikán; rámutatott, hogy mi­lyen kevés intézkedés történt a falvak és vidéki városok földmivelő lakos­sága egészségügyének érdekében. Képviselőnk e beszédében egyrészt követelte azt, hogy az ipari munkás­ság asszonyairól és gyermekeiről, akik a munkásbiztositás keretébe nem tartoznak, gondoskodás történjék, ugyanakkor követelte a falusi és vá­rosi földmives lakosságról való foko­zott gondoskodást is, sürgette a lakás­építés erőteljes megindítását. Az egészségügyi alapvető ismereteknek a tanyai nép és polgáriiskolákban való eredményes tanítását is szorgal­mazta, természetesen az iskolák szá­mának szaporításával karöltve. Hogy milyen hatása volt kép­viselőnk beszédének, azt legfeltűnőb­ben bizonyítja az, hogy beszédének vége felé, amikor beszédideje már lejárt, az egész nemzetgyűlés kívánta a beszédidő meghosszabbítását s az egész más világnézetet valló, szoci­alista Pikier azt kiáltotta: „szívesen hallgatjuk tovább, végre egy okos beszéd“. Amidőn befejezte beszédét, az történt meg, ami a mai szomorú és a pártoskodást szertelenségig vivő viszonyok mellett legszokatlanabb : a Ház minden oldalán egyformán élje­neztek és tapsoltak. Az utána felszólaló Vass József népjóléti miniszter kiemelte, hogy külön meg akarja köszönni a Nemzet­gyűlés színe előtt Lukács Györgynek azt a munkát, amelyet a népbetegsé­gek elleni küzdelem terén végez és amelyért őt e küzdelem vezérlő kapi­tányának nevezte el. Szilágyi Lajos ekkor a miniszter szavait megerősítve közbekiáltott, hogy Lukács György áldásos munkát végez évtizedek óta. A mai parlamenti hangulatban, amely a pártok közé szinte átnem járható korlátokat emel, már az is szokatlan, hogy egy képviselőt egy­aránt ünnepeljen a miniszter, saját pártja és az ellenzék, de az is emlí­tésre méltó, hogy ugyanazon az ülé­sen elismerő szavak hangzottak el Lukács Györgynek nemcsak a nép­egészségügyi küzdelemben való kor­szakalkotó szerepléséről, de külpoli­tikai megnyilatkozásairól is. Még azon a napon, amikor nagy beszédét meg­tartotta, kezdte tárgyalni a Nemzetgyű­lés a honvédelmi tárca költségvetését Ismeretes, hogy a legutóbbi lakásrende­let csak az üzlethelyiségek bérét szabályozta, míg ezzel szemben a májusban 50 százalékra emelkedett lakásbérek további emeléséről nem intézkedett. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint a lakbéreket szabályozó miniszteri rendelet rövidesen elkészül. Információnk szerint a lakások tisztabére augusztusban 57, novemberben 65, februárban 75 százalékra emelkedik. Ebhez járul még a közüzemi pótlók. A rendelet egyben kiterjeszkedik a lakások felszabadítására, amennyiben adat­gyűjtést rendel al azokban a községekben, amelyekben a lakások kötöttsége megszűnt. Az adatgyűjtés a béremelés mértékére és a Most tartotta 33 ik rendes közgyűlését a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete. A nagy közgyűlési terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A gazdag évi jelentés kiemeli, hogy az árak az elmúlt évben a közszükségleti cikkeknél 14'2 százalékkal estek, viszont a fogyasztók vá­sárló ereje nagymértékben gyengült. Legszembe­tűnőbb és legszomorubb a kenyérfogyasztás csökkenése. Az elszegényedésnek és nyomornak szomorú bizonyitéka az is, hogy 1925-ben kö­rülbelül 160 milliárd korona értékű ékszert és ingó zálogtárgyat helyeztek el zálogházakban, tehát az 1924. évi forgalom háromszorosára is. Rnbinek István, a tárca előadója, megemlékezvén a népszövetség szere­péről, ezeket mondotta: „erről a kér­désről néhány nappal ezelőtt fulmi- nans, meggyőző szép beszédet mon­dott itt Lukács György képviselő- társunk“. Akkor is, amikor a népbetegsé­gek elleni küzdelmet vezeti, de akkor is, amidőn fáradságos külföldi utakon idegen nyelveken hívja fel a közöm­bös Európa figyelmét a minket ért nagy igazságtalanságra, egyaránt óri­ási szolgálatot tesz nemzetének Lukács György. És ha a vetés, amit nemes cselekedeteivel, meggyőző érveivel elvetett, az idők mostohasága miatt még nem éret meg, nem lehet nagyon messze az idő, amikor megérik. Ter­mészetesen további küzdelmek, min­denki támogató munkája kell ahhoz, hogy céljaink beteljesüljenek. Lukács Györgyöt további munkájában azon­ban csak az a tudat buzdíthatja, hogy az ő működését minden számottevő oldalról csak elismerés éri. felmondások okára vonatkozik. Ugyanis olyan jelentések érkeztek, hogy például Gfyomán a békebeli lakbérek kétszeresét, Kisvárdán még a háromszorosát követelik. Az illetékes mi­niszter az ilyen túlkapások esetén retorzió­val él. Ugyancsak megfigyelik, hogy nem e indokolatlan a fölmondás s csupán burkolt béremelés vagy bosszú az oka. Indokolt fel­mondás az olyan, amikor a háztulajdonos a saját maga, vagy föl-, illetve lemenő ágon levő hozzátartozója részére van szüksége lakásra. A népjóléti miniszter tehát mind­azon esetekben, ahol a fölmondás, béremelés túlkapásáról értesül, retorzióval él s a sza badreudelkezési jogot újból korlátozza. emelkedett. A jelentés beszámol arról, hogy a szövet­kezet aranyértékben mentette át vagyonát és az 1914 ig befizetett 60 koronás üzletrészek valori­zált értékét „870 000 koronábau állapította meg a közgyűlés. Ennek következtében a szövetkezet jövő ben jegyzendő üzletrészeinek névértéke 7 pengő, a beiratási dij pedig 1 pengő lesz. A szövetke zet árudái 1925 ben 297 milliárd korona üzleti forgalmat bonyolítottak le, tehát az árak csökke­nése dacára 25 milliárd koronával többet, mint a megelőző esztendőben. Készül az uj lakásrendelet. Közgyűlés a Köztisztviselők Szövetkezeténél.

Next

/
Thumbnails
Contents