Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-04-10 / 28. szám

2 Békés 1926. április 10. Mennyi az adók után fizetendő késedelmi kamat? A késedelmi kamat az aranykoronában meg­állapított egyenes adók után (házadó, földadó, társulati adó, kereseti adó, jövedelem-és vagyon - dó és az az ezek után járó rokkantellátási adó) havi 1% a késedelem minden megkezdett hó­napja után. A papirkoronában megállapított egyenesadók (alkalmazottak kereseti adója és az ez után járó rokkantellátási adó) késedelmi kamata 3%. Az általános forgalmi adó bélyegekben le­rovó adózóknál késedelem esetén felemelt adó jár. A felemelt adó a különben fizetendő adónak háromszorosa. A forgalmi adójukat készpénzben vagy átalányösszegben fizető adózók késedelmi kamata félszázalék, ha a késedelem 8 napnál nem na­gyobb; 1%, ha a késedelem 8 napnál nagyobb, de 15 napot nem halad meg; 2%, ha a késede lem 15 napnál nagyobb, de egy hónapot nem halad meg; havi 3%, ha a késedelem egy hóna­pot meghalad. Lukács György kinevezte a csabai diszpanzér elnökét. Békéscsabai tudósítónk jelenti: Köztudomású, hogy özv. Wagner Dánielné, ki hosszú ideig igazi odaadással viselte a disz­panzér elnöki tisztséget, erről a tisztségről le­mondott. Áldásos munkájával kiérdemelte a leg­igazibb és legőszintébb hálát és elismerést. özvegy Wagner Dánielné lemondásával kapcsolatban, mint értesülünk, dr. Lukács György v. b. 1.1. elismeréssel adózván a visszavonuló el­nöknek eredményes működéséért, helyébe a disz­panzér elnökévé kinevezte Lőrinczy Lászlónét. Akik ismerjük Lőrinczynének társadalmi működését, tudjuk azt. hogy onnan, ahol az em­berek szenvedéseinek enyhitéséről van szó, soha­sem hiányzik Lőrinczy Lászlóné segítő keze. Épen ezért igazi örömünknek adhatunk kifejezést a felett, hogy az elnöki tisztség betöltésénél, a választás épen Lőrinczy Lászlónéra esett, mert annak az áldásos munkának, melyet özv. Wag­ner Dánielné végzett, emberszeretőbb, meleg- szivübb irányitója Lőrinczy Lászlónénál nem lehet. Megyei utmunkák. A vármegyében elsősorban Békéscsabán, Csorváson, Orosházán keltett nagyarányú érdek­lődést az az útépítés, amelyet az érdekeltség kez­deményezésére indítottak meg. A főcél az, hogy a békéscsaba—csorvás—orosházi közutat, mely tulajdonképen nem vármegyei, hanem vici­nális ut, az utóbbi években jelentkezett közfor­galmi érdekek kielégítése céljából építsék ki. Békéscsaba város ebben a kérdésben, mint kezdeményező a maga részéről jelentős áldozat- készséget tanúsított, midőn felajánlotta, hogy az utépités költségeinek felét, amely 3 milliárdot tesz ki, elvállalja. Azonban itt egy zavaró körül­A gyulai lltimli Matii-lliif tiatiliiali eliadása. Gróli lilára tiegedümüvészno hangversenye. (Az alábbi referádát azzal adjuk közre, hogy a kriti­kával nem mindenben értünk egyet. Szerk.) A keresztény kultúra szolgálatába állítani a színpadot, amely manapság az erkölcsi dekadencia leghatásosabb szócsöve, néhány félórára a tiszta magasság felé emelni a bűnbe és szenvedésekbe ájult sziveket, az élet rohanó árjában egy pilla­natra figyelmeztetni a közömböst, a cinikust, a dölyföst az élet igazi értelmére, a lélek minden­nél drágább értékére, — lehet-e ennél szebb, magasztosabb feladat ? . . . A gyulai Urleányok Mária-Kongregációja a léleknemesités. lélekszépités munkáját végezte e hó 6-án — kedd estén, — amikor első színpadi szereplésének színhelyévé avatta a „Király“ Mozgó színpadát. Külön érdekessége volt az előadásnak a külföldön is elismert, nemrég a budapesti Zene- akadémiában rendezett koncertjén ünnepelt Gróh Klára hegedümüvésznő fellépte, aki Rachmaninoff (Ebgia) Moskawsky (Guitare), Kubelik (Serenade), Csajkovszky (Canzonetta), Vecsey (Valse Triste) és Schubert (Bölcsődal) müveket játszotta bril- liáns technikával, finom és mégis erőteljes ki­dolgozással, az egyéni felfogás zsenialitásával, érdekességével, zengő és bársonyos tónussal. Kivételes sikere volt minden számának, azonban a Kubelik Serenádjának hangulatos interpretá­lása, Schubert Bölcsődalának virtuóz előadása mény merült fel, mely első pillanatra úgy lát­szott, hogy az útnak Békéscsaba város határába eső része kiépítését elhalasztja. Ugyanis a békés­csabaiak felebbezést nyújtottak be, melyben ki­domborították azt az ellentétet, mely az érdekelt­ség körében az ut iránya tekintetében felme­rült. Egyesek ugyanis az ut vezetését és kiépíté­sét a nagymegyeri vonalon, mások pedig a sop­roni vonalon, többek pedig a régi vicinális utón óhajtották. A felebbezés folytán az iratok a ke­reskedelmi minisztériumhoz küldettek, melynek döntéséig viszont az útnak Csorvás és Orosháza községek határába eső része a kiépítésre továbbra különösen felejthetlen élménye marad a hatiga - tónak. Kongeniális kisérő ,rolt Kovalszkg Róbert dr., akinek artisztikus kíséretét bővebben mél­tatni kongó frázis lenne. Dr. báró Apor Vilmos plébános-elnök meg­nyitó beszédében szeretetteljes, meleg szavakkal vázolta a Kongregáció első színpadi szereplésé­nek nemes célját: világos, derűs és tiszta színe­ket vetni a hétköznapok fekete palettájára, ne­mes kultúrát sugározni a magyar szivekbe. Jellemezte a leánytársulatnak figyelemreméltó törekvését, munkálkodását a Szűz Máriás esz - ményiség gyönyörű szolgálatában. Szives szavak­kal köszöntötte ezután Gróh Kiára hegedűművész - nőt, aki komoly, elismert értéke a magyar géniusz - nak s művészi hírnevének varázsával dísze az előadásnak. A Kongregáció tagjai színpadi bemutat­kozásul előadták Kincs Istvánnak, a nagynevű katolikus írónak (különben Kőszeg városának apátplébánosa) erőteljes vonásokkal megrajzolt, í agyszerü alakokkal benépesített egyfelvonásos színmüvét „A kongregációs érmet“. A szereplők elsőrangúan oldották meg e fölötte nehéz irány - darabnak tendenciáját; a felületes gondolkozásu anya légvárainak rombadőlését, életének összerop­panását s annak a fenséges erénynek diadalrajutását, amely a Szüzanya tiszteletében nyer indítékot. A műkedvelői nivót felülmúló tudással — a da­rab teljes átértésével és átérzésével — a hallgató lelkére idegzitették a vallás isteni nagyszerűségét, a Jézusi hit nyomán fakadó áldozatos szeretet is folytatódott. A minisztérium döntése azonban most már leérkezett s ebben olyan rendelkezés adatott le, hogy az ntat a régi vicinális nton kell kiépíteni. Kimondta azt is, hogy az útépítésnél a csorvási határ mellett fekvő könyök kiegyenesité- sére irányuló érdekeltségi kérelem lehetőleg figye­lembe vétessék. A miniszteri rendelet folytán a vármegye alispánja a közigazgatási bejárást so- ronkivül elrendelte s ennek foganatosítására dr' Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző április 14-én Békéscsabára megy és a bejárást megtartja. Ennek során azt is tárgyalás alá veszi, bogy Békéscsaba város az általa felajánlott hozzájárulást miként kívánja kivetni és átengedni, mert az utépités gyorsaságát elsősorban természetesen a fedezet rendelkezésre bocsájtása fogja irányítani. Nincs kétség abban a tekintetben, hogy Békéscsaba város a költségek előteremtését mielőbb biztosít­ja, mely esetben remény lehet arra, hogy az ut földmunkáját még a folyó évben kiírják és ha fedezet lesz, a kiépítést rövidesen vállalatba ad­hatják. Csorvás és Orosháza községekben a helyzet már előrehaladottabb, amennyiben a közigazgatási bejárást már itt megtartották és a vármegye fő­jegyzője, aki ezt vezette, ugyanakkor megállapí­totta, hogy ezek a községek az útépítésből reájuk eső hozzájárulást nemcsak kivetették, hanem biz­tosították is, mert Csorvás község e célra 1500 milliós függőkölcsönt vett fel, Orosháza község pedig a költségvetésben előirányzott és betegápo­lás! adó címén felvett összeget az utépités ren­delkezésére bocsájtotta. Igaz, hogy ezekben a községekben az ut biegyenesitése és a sarkok le­vágása céljából kisajátításra lesz szükség, azon­ban a vármegye főjegyzőjének helyszíni megálla­pításai Bzerint e területek átengedése barátságos megállapodás utján is megtörténhetik, melynél fogva a hosszadalmas kisajátítási eljárás mellőz­hető és az ut földmunkájának és kövezésének kiirása akadálytalanul foganatosítható. Dr Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, aki az utépités iránt kezdettől fogva a legnagyobb figyelmet, érdeklődést és támogatást tannsitotta, a 14 iki közigazgatási bejáráson Békéscsaba vá­ros támogatása esetén az nt kiépítését annyira előkészítheti, hogy a földmunkáknak az egész vonalon való megkezdése rövidesen, befejezése pedig az aratásig előreláthatóan biztosítva lesz. magasztosságát, a valódi boldogság egyetlen biztosítékát. Ugyancsak a Kongregáció tagjai játszották Szerafin Blanka kétfelvonásos vigjátékát, amely­nek cime; Az élőszobor. Kedvesség, báj sugár­zott a színpadon, jókedv csillogott s a játékos mosoly alatt — kagylóban a gyöngy — ott fény­lett a komoly tanulság: Ember, ne -légy nagyra­vágyó, ne légy stréber, ne akarj hamis eszkö­zökkel karriért csinálni. Milyen mementók a mai társadalom üres csillogásában ! Talán szokatlan, de azt hiszi a referens, hogy az Urleányok Mária-Kongregációjának tisz­teletreméltó intenciói szerint jár el, ha név sze­rint nem emliti fel a szereplőket Amint a régi katolikus felfogást megkapóan domborítja ki a mai világban furcsán hangzó mottó; Mindent Isten nagyobb dicsőségére! — épp oly megin- ditóan kedvesnek tartjuk a mai hivságos világ­ban a leánylelkeknek azt az ideális szerénysé gét; amely a szereplésben nem vár ujságdicsé- retet, tiszavirágéletü kritikát és nem akar mást: mint fehérré tenni a lelkeket, virágossá, illatossá varázsolni a sziveket, hogy ragyogók és tiszták legyenek, mint májusban a Szüzanya oltára. Az előadást olyan nagy és megértő közön­ség nézte végig, amilyet ritkán lát a Király- Mozgószinház terme S ez a közönség szeretet­teljes várakozással néz az Urleányok Kongregá­ciójának további szereplése elé. Másnap, szerdán délután az ifjúság nézte végig a pompás előadást. Vándor Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents