Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-04-07 / 27. szám
1926, április 7. Békés S lm s fi fi £ "fi N O “CÖ •s > © ‘4> SH s s© * =3 ___8SS I« ^ fi e a fi «2 H oj J s fl " a?-fi s aj k§ "fi S kS3 N «.© ® fii© ■M _ N © OQ ő fi ? &£ « © Ml >jS ‘O * ts° aj 4M aj a. s aj-*s Csak Francit a káaédarálóval. Száz esztendő óla Járja ez a nála. .Só dar, kolb ász, dag adó JfRANCKros kávé csak a jó ? üzletek nem tehetnek. Aki figyeli a kézimunka árakat, ami egyébként nem könnyű, mert hiszen két egyforma kézimunka nincs és igy az árak nem igazodnak bizonyos törvényszerűségek után. az észrevehette, hogy a kézimunka roppant ólcsó. Egyébként a gyakorlat mutatja, hogy bár igen sok nö foglalkozik kézimunkázással. ezt a tevékenységet legjobb esetben mellékfoglalkozásnak tekinti. Ez érthető is, mert a legügyesebb munkásnő, ha szakadatlanul dolgozik a kézimunkán, akkor sem tud többet keresni vele egy hónapban, mint legfeljebb 1 — 1‘5 millió koronát. A legtöbb nő tehét elvállal egy munkát, amelyért 3—400.000 koronát fizetnek a kézimunkaüzletek és azt egy, vagy másfél hónap alatt végzi el, tehát, mint ebből is látható, az a bevétel, melyre a kézimun- kázásból számítanak, csak zsebpénznek jó. Önkénytelenül is felvetődik az a kérdés, hogyha a nők legnagyobb része kézimunkázik, akkor mégis kik vásárolják a kézimunkát ? Erre nem egykönnyen lehet választ adni, bár tény az, hogy a kézimunka mindig eladható. De ha a kézimunkaüzlet rosszul is megy, a pamutokat és fonalakat mindig nagymértékben veszik, mert nem szabad elfelednünk, hogy a kézimunkázó nőknek igen nagy része saját használatára dolgozik. Kritika a Polgármester úrról. Oroszlány Gábornak, lapunk szerkesztőjének most megjelent „Polgármester »/■“ cimü regényéről újabban a következő kritikákat olvastuk : A’regény — Írója szerint — Erdélyben játszik Abban a szomorú korszakban, amidőn a magyarság könnyelmű életet élt s az oláhok megvetették a lábukat, A regény csak nagy vonásokban érinti ezt a szomotu valóságot, pedig erre külön fejezetet lehetett volna szentelni. A regény meséje nem érdektelen, de nem is uj. Alakjai érdekesek és jellemzésük nagyon találó. A kis mü megérdemli, hogy egy órát szenteljük elolvasására, stb. Szabó Ferenc. A Polgármester ur, Oroszlány Gábor régi erdélyi újságíró regénye nem szenzáció, de egy könyv, melyben az iró lázadozó lelke csillámlik melynek hire mór a budapesti körökbe is elért, egy tizenhatéves lakatosinas, névszerint Kohán György, akiben a jelek és a szakértők véleménye szerint a magyar piktura egyik legnagyobb reménységét sikerüli megmenteni. Ennek a rendkívüli suhancnak a felfedezése Szilágyi László rendőrtánácsos nevéhez fűződik, aki nemcsak a tehetséget ismerte fel benne, hanem arról is gondoskodott, hogy fejlődni tudjon. Mindenekelőtt elment a lakatosinas szigorú apjához, aki kétségbe volt esve, hogy a fia mindig csak rajzol és sohasem dolgozik s addig beszélt a derék lakatosmesternek a fia jövőjéről, mig riva fakadt az öreg s fiát a munka alól ünnepélyesen felmentette. Azóta a boldog lakatosinas minden idejét — a Közművelődési Egyesület költségén — tanulásra és pingálásra szenteli. Magam is láttam a képeit s teljesen megértem a nemrég Gyulán járt Sidló Ferenc elragadtatását, aki megígérte, hogy Kohán Györgynek ingyenes helyet biztosit a Képzőművészeti Főiskolán s a rendkívüli tehetségű fiút támogatni fogja. Hasonló elragadtatással beszélt Kohán György te hetségéről Lörmczy Szabolcs dr., a Dunántúli Közművelődési Egyesület főtitkára is, aki Gyulán tett látogatása alkalmával kilátásba helyezte, hogy a fiút nyárra a sümegi müvésziskolába viszi s felkéri Rudnay Gyulát, hogy foglalkozzék vele. — Csak a kötelességemet teljesítettem — hárította el elismerő szavaimat Szilágyi László rendőrtánácsos és boldogan újságolta, hogy a város intelligenciájából mind többen és többen érdeklődnek a fiú sorsa iránt, sőt már olyan is akadt, aki a magyar kultúra iránt való érdeklődését anyagi áldozatokkal is hajlandó alátámasztani. Kohán György nevelése tehát már biztosítva van. És^ tja csakugyan az a piktor lesz belőle, akit várnak, ő fogja megfesteni a városi magisztrátus arcképcsarnokát. Szilárd János, ki. Élvezettel olvastam, csak az a kár, hogy stylu- sában sokszor a germanizmus nyelve szól. stb. Nagy Ernő, Ismert alakok. Csak szét kell nézni a magyar társadalomban, találunk bőven ilyen polgármestereket és ilyen, a közélet színpadán szereplő egyéneket Nagyon jól mulattam Részeges Aurél pohárköszöntőjén, meg Laky Józsi tréfás dolgain, A szomorúság és a derű a regényben úgy váltja fel egymást, mint az éjszaka a nappalt. Dr. N. Z. EIBE K. Lapnak előfizetőnél elnézést kérünk, hogy a Békés ünnepi rzámát elkésve és rendszertelenül kézbesítették. Oka ennek az, hogy laphíhordóink változtak és az ünnep miatt nem állott módúak* ban idejében gyakorlott kihordóról gondoskodni. Hnsvétl lelkigyakorlatok lesznek a belvárosi templomban folyó hé 8, 9 és 10-én délután fél 4 órakor a nők, este 6 érakor a férfiak számára. A ezentbeszédeket egy budapesti Domonkosrendi atya tartja. A vár»egye közigazgatási bizottsága április 13 án délelőtt 9 órakor a vármegyeháza kistermében a főispán elnöklete alatt tartja havi rendes ülését. Járási tiszti értekezlet. Moldoványi János főszolgabíró elnöklete alatt a békési járás jegyzői Köröstarosán tiszti értekezletet tartottak, amelyen üdvözletüket tolmácsolták dr .'Damel Sándornak 10 éves alispini működésének évfordulója alkalmából. Dr. Konrád Ernő, a gyulai kir. ügyészség elnöke érdekes előadást tartott >a bűnesetekről és azoknak büntatésérőlc . Nagy Pál tábornok gyásza. Vitéz Nagy Pál tábornok, a volt honvéd főprraucsaokot és családját mély gyász érte. A tábornok fia : Lajos 13 éves korában elhunyt. Meleg lesz április. Sirins mester áprilisra meleg időt jósol, Sirius szerint — április 12 én havas eső lesz, de azután kimelegedik és szép, tavaszi napok következnek. Hogy mennyire igaz Sirius jóslása — azt majd az időjárás fogja megmutatni. Halálozások. Részvéttel értesülünk, hogy Remete Józsefaé szül. Szikes Mária 66 éves korában váratlanul elhunyt. Az elhunytban Remete Gyula butorgyáros édesanyját és Sál József ipar- testületi elnök anyósát gyászolja. Temetése f. hó 7-én, szerdán délután 4 órakor lesz a gyászházból. — özv. Bossányi Béláné, szül, Oláh Terézia életének 73-ik özvegységének 10 évében, hosszas szenvedés után április hó 3 án este fél 11 órakor elhunyt. Temetése tegnap ment végbe részvét mellett. Eltemették Papp Endrét. Húsvéti számunkban közöltük, hogy Papp Eadre vármegyei fő- számtsnócfos, népfölkelő százados 47 éves korában hintelen elhunyt. Temetése ünnep szombatján ment végbe nagy részvét mellett. Halála alkalmával külön gyászjelentéit adott ki a pénzügyi tisztviselői kar és a Polgári Kör, melynek pénztárnoka volt. Megyei közgyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottsága április 20-án tartja legközelebbi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatát most állítják össze a vármegyén. A megyegyülés körülbelül 100 pontbél álló tárgysorozatának legérdekesebb pontjai a következők: Tárgyalják elsősorban a társtörvényhatóságoktól érkezett átiratokat, majd tárgyalásra kerül a bucsatelepi és a gádorosi református templom építésére vonatkozó kérelem. A közgyűlés nyols megfelebbezett községi képviselőtestületi határozatot is tárgVal. Sidló Ferenc Orosházán. Sidló Ferenc, a Gyulán is ismert tanár és szobrászművész az ünnepek alatt Orosházán tartózkodott, hogy a község által felállítandó hősök emlékszobrának elhelyezését az elöljárósággal megbeszélje. Vásár Sarkadon. A legközelebbi országos vásárt Sarkadon f. bó 15-én és 16-án tartják meg. Holnap dönlenok a szlntkerfllet ügyében. Április 7-én, szerdán délelőttre van összehiva az az ankét, mely a kultuszminisztériumban dönteni fog a szinikerületek újabb beosztása ügyében. Itt fog eldőlni, hogy Gyula a jövőben melyik kerülethez fog tartozni. A gyulai épltőmnnkásek testedző kőre igen sikerült mulatságot rendezett husvét másodnapján a Wiszt féle vendéglőben. A táncmulatságot műsor előzte meg. A nagy számban összegyűlt közönség nagyon jól mulatott a két egyfelvonásos bohózaton, melyben Reinhardt Jakab, Heilinger Mariska, Otlakán Tivadar, Marksteiner Annus, Friedrich József, Szeidler Bözsike — a paraszt darabban: Reinhardt Mihály, Braun Katica és Hoffmann Antal szerepeltek. Ludvig István pompás monológja élénk derültséget keltett. Előadás után tánc volt. Április 8-án megtartják a legaagyobbsia- básn sorsjáték, az UJságlré sorsjáték hozását. Húszezer koronával több száz milliós értékű nyereménytárgyakat lehet nyerni. Akinek még nincs sorsjegye, okvetlen vegyen. Aki postán kapott sorsjegyet, haladéktalanul küldje be az árát, mert nyerni osak kifizetett sorsjeggyel lehet.
