Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-04-03 / 26. szám
1926. április 4. Békés 5 Gyula kulturmunkája egy év alatt. A szürke, homályos trianoni köd megülte, piszkos foszlányaival beteregette a ragyogó magyar alföldi rónákat. A régi fényt, derűt, boldogságot szörnyű cserével váltotta fel az elkeseredettség, a bu és bánat. Valami fásult dermedtség lett úrrá a lelkeken. Nem szerencsétlen harcokban vesztettük el az ezer éves haza vérrel megszentelt, drága területeit. Nem erővel, a fegyver jogán vették azokat tőlünk el. Nem I Hanem halálos zsibbadtságunkban tunyán elnéztük, miként hagynak el bennünket ősi kincseink. „Elment a tenger, ös-sir, unoka, Elment a bor, a szabadság, a dal. S nem ment utána, tétlen nézte el Ezerkilencszázhuszban a magyar A leggyorsabb, a legsürgősebb segítségre volt szükség. A már-már reményüket vesztett magyar lelkeket kellett megmenteni. Ahol van remény, hit a szebb jövőben, ott az élet. Hála a jó Istennek, országszerte reáeszméltek erre. Gyula városában az 1924-ik év december 16-ika az a nap, melyen az eszme testet öltött. E magasztos, szent cél szolgálatára alakult 1924. december 16-án a Gyulai Közművelődési Egyesület. Ezt a napot Gyula város minden öntudatos és nemzeti eszméktől áthatott lakosa ünnepnapnak tekintheti. Ekkor született e határszéli városban az az egyesület, melynek jelszava: „ A magyar kultúra mindenek előtt!“ Alig múlt egyesületünk egy éves. Ma 16 hónapos. Bizony az ember életében is nagyon zsenge kor. Hát még egy nagy társadalmi egyesület életében! E rövid idő dacára, már is több ízben tanujelét adta életképességének és tetterejének. 1925. március 8-án Gyulán nemzeti kultur- napot rendezett egyesületünk. Délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében diszgyülés volt, melynek kiemelkedő pontjai: szeretett diszelnö- künknek, dr. Lukács Györgynek előadása a magyarság kulturális feladatairól, dr. Csákó Elemér államtitkár ünnepi beszéde, az Országos Közművelődési Tanács, a fővárosi, valamint a vidéki társegyesületek kiküldötteinek egyesületünket üdvözlő szavai. E közgyűlés táviratilag üdvözölte gróf Klebersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert, továbbá dr. Némethy Károlyt, dr. Czakó Elemért, dr. Karácsonyi Jánost, gróf Zichi Jánost, Ssilágyi Sándort és dr. Kunos Ignácot, kiket egyhangúlag az egyesület tiszteletbeli tagjaivá választotta. Délután 4 órakor a főgimnáziumban kulturhangverseny és este fél 9 órakor a vármegyeház dísztermében operai és akadémiai nagy hangverseny volt, melyen nagyhírű művészek és tudósok szerepeltek. Még ugyanabban a hónapban, március 28-án, az egyesület filharmonikus zenekarának bemutatkozásával Jókai Mór születésének százéves évfordulójára emlékünnepélyt rendezett Az emlékbeszédet dr. Lukács György mondotta. Kedves szereplő vendégeink voltak még: Fessthy Masa és Juháss Gyula költő. A filharmonikus zenekar első nyilvános fellépte emlékére Ákosffy Barna művészi levelezőlapot rajzolt. Akinek nincs, még mindig beszerezheti 5000 koronáért az egyesület igazgatójánál, főjegyzőjénél és főpénztárnokánál. A filharmonikus zenekar, mely januárban alakult, bámulatos szorgalmat és tehetséget árult el, hogy már márciusban nyilvánosan felléphetett. Úgy az első, mint a többi szereplése kivívta az elfogulatlan kritika dicséretét. Ez a lelkes zenekar egyre fejlődik és tökéletesedik. Megalakulásakor 20 és ma már 35 tagot számlál Április 30-án ingyenes népies előadást tartott egyesületünk a városháza nagytermében. Május 2-án Szarvason rendezett kulturestélyt. Junius 2-án az Erkel Ferenc színkörben tartotta meg tavaszi utolsó nagy hangversenyét. A nyár folyamán, Szent István napján, népünnepélyt és velencei éjt rendezett. Ez ugyan nem vágott bele az egyesület munkaprogrammjába, de anyagi segélyforrásokról kellett gondoskodni, hogy folytatólagosan megvalósíthassa kultur feladatait. Október 11-töl 19-ig a vármegyeháza dísztermében mükiállitást rendezett, melynek megnyitásán Sidló Ferenc szobrászművész tartott előadást. November 7-én diszelnökünk dr. Lukács Györgynek 60. születésnapja tiszteletére Szatmáry Tibor zongoraművész közreműködésével a vármegyeház dísztermében ünnepi hangversenyt rendezett, melyen az ünnepi beszédet Szilágyi Sándor, az Orsz. Közm. Tanács elnöke mondotta. November 30-áu a Király Mozgószinházban népies ingyenes irodalmi estélyt tartott. 1926. évi január 11-én a Király Mozgószin) házban egyesületünk fennállásának emlékére jubiláns hangversenyt rendezett, melynek kimagasló pontja volt G. Puucini Bohém élet cimü operájának előadása. 1926. évi február 1-én a Komló összes termeiben jelmezes és álarcos bálja volt az egyesületnek, mely minden tekintetben a farsang legjobban sikerült mulatságának nevezhető. Egyesületünk egyre fejlődik és izmosodik. Mi sem mutatja ezt világosabban, mint az, hogy a múlt év kezdetén 202 tagja volt az egyesületnek és ma már 398 tagot számlál. Őszinte, mély részvéttel vette egyesületünk a gyászhirt, mely szerint választmányunk szeretve tisztelt tagja: vitéz Balog Elek az élők sorából elköltözött. Legyen emléke áldott. Áthelyezés és eltávozás folytán töröltetett 3 tag, 19 tag pedig kilépett, kik közül 3 tag utóbb visszalépett. Alapszabályainkat a belügyminiszter 1925. év november 24-én hagyta jóvá lényegbe nem vágó módosítással. Hivatalos helyisége most sincs az egyesületnek, pedig a levél és irattár gyarapszik évröl-évre. Az év történetéhez tartozik annak bejelentése is, hogy egyéves fennállásunk jubileumára Dr. Kunos Ignác tanár, egyesületünk tiszteletbeli tagja szép levél kíséretében megküldötte és az egyesületnek ajándékozta a Körösi Csorna Sándor messze idegenben domborodó sírjáról hozot koszoruszal- lagot, mint Ő Írja: A szent trikolorban csillogót. Hogy méltó helyen legyen és örök időre emlékeztetője a magára maradt magyarság messze keleti vonatkozásainak. Folyó év januárjában Közművelődés címen saját havi folyóiratunk indult meg, melynek művészi fejlécét Fábry Dezső rajzolta. A magyar műveltség terjesztését szolgáló eme újságot minden egyesületi tag ingyen kapja. Városunk egyik lapjának a Békésnek köszönetét mond egyesületünk, mert e lap legnagyobb előzékenységgel mindig szolgálatára állott a Közművelődési Egyesület kulturális tevékenységének. Magasztos szép, de nehéz feladatok megoldása vár egyesületünkre. Bár adná a Mindenható, hogy a lelkeket áthassa az a tudat, hogy a kultúránk ápolása és fejlesztése a legfőbb kötelessége minden magyarnak. Törjön végre már meg a közöny, a nemtörődömség. Pusztuljon a kishitűség és vesszenek a magyar kultúra nyílt vagy titkos ellenségei. Az egyéni hiúság, érvényesülni akarás és torzsalkodás helyébe lépjen végre az alkotó munka. Bármily szomorú és gyászos szegény hazánk jelenlegi sorsa, ne vessük el reményünket, mert: (Nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett!) Emeljük kultúránkat fénylő magasságba s akkor be fog teljesedni a költő jóslata: „ Egyszer majd mégis kiderül az ég, Felgyulnak rajta mind a csillagok. Reánk virrad a húsvéti hajnal S megszólalnak a néma harangok. Végére érünk a hosszú gyásznak, Elmúlik a tél és megjö a nyár. Aztán a Kárpát zöld koszorúja S az Adria lesz ismét a határ.“ Dr. Gyarmathy Béla. Csikófejes fekete Club jutalomakciója május 15. Kiosztásra kerülnek; 1 jutalom á- K 10,000000 1 „ V n 5 000.000 5 „ 0 » 1,000 000 10 „ 11 500 OOO 50 „ n 11 100.000 Ezenkívül mindenki, aki legalább 50 borítékot beküld, kap egy ajándéktárgyat. ✓ 248 2—4 Húsvéti locsoló parfümök 2000 koronától feljebb. Locsoló vizek 30 féle illatban. Viszontelárusitóknak árkedvezmény. Húsvéti tréfás locsolók. Húsvéti tojás festékek. 242 3—3 Präger Frigyes „Szent József“ gyógyszertára, Józsefváros. Bz Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula Heti-betétosztályának föltételei: 1. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula, a takarékosság előmozdítása céljából elhatározta, hogy HETI BETÉTEKET ELFOGAD és ezek legkisebb összegét 1, azaz Egy pengőben (azaz 12500 koronában) állapította meg, de minden aláírónak jogában áll több részjegyet aláírni. 2. Minden aláíró kötelezi magát minden részjegy után hetenként 1 pengőt befizetni és a befizetéseket 6 évig pontosan teljesíteni, mely idő alatt a befizetett tőke ki nem vehető. A pontos befizetés elmulasztása esetében minden egyes 1 pengős (azaz 12500 korona) heti részlet után hetenként 5 fillér (azaz 625 korona) késedelmi kamat fizetendő a második elmulasztott héttől kezdődően. 3. A heti betétek után a kamat a mindenkori viszonyokhoz mérten állapittatik meg, ezidőszerint 8 százalék kamatot téritünk és ezeket félévenként, junius 30-án és december 31-én tőkésítjük a heti betétek törzskönyvében. 4. Aki a heti betét befizetését megszünteti és háromszori felszólítás dacára a hátralevő részleteket be nem fizeti, elveszti a befizetési jogát és a már befizetett tőkét csak hat év letelte után kapja vissza és pedig aki a befizetést egy éven belül megszüntette, minden kamat nélkül és aki egy éven túl felhagy a befizetéssel, 4 százalék kamattal kapja vissza tőkéjét. 5. A befizetések minden köznapon délelőtt, de minden héten legkésőbben szombat délelőtt eszközlendők az intézet pénztáránál. 6. Két éven túl befizetett könyvecskére a befizetett tőke háromnegyed részéig előleget folyósítunk. 7. Minden résztvevő egy könyvecskét kap, melyben a befizetések ki lesznek tüntetve és az intézet pénztárnoka és könyvelője által elismerve. 8. Minden könyvecskéért 1 pengő dij fizetendő, ugyanannyi fizetendő akkor is, ha a könyvecske másra átruháztatik. 9. Elveszett hetibetét könyvecskék megsemmisítésénél a törvényszabta eljárás követendő. 10. Ha egy résztvevő a befizetési tartam alatt meghal és örökösei a befizetést nem folytatnák, az intézetnek kötelességében áll kívánatra a befizetett tőkét kamataival együtt a törvényes örökösöknek kifizetni. 11. A befizetések 1926. évi május hó 1-én kezdődnek és 1932. évi május hő 1-ig tartatnak. Ezen idő lejárta után 3 hónappal a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula, köteles minden résztvevőnek befizetett tőkéjét kamataival kifizetni. Heti betétekre jelentkezőket már a mai nappal előjegyzünk a hivatalos órák alatt. Gyula, 1926. évi március hó 23-án. 258 2-2 Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. EU =□
