Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-03-24 / 23. szám

2 Békés 1926. március 24. Biró és rendőrkapitány pőre. egyházra és presbitériumra, Karácson András békési református lelkész a vendégekre mondtak felköszöntőt. Végül meg kell említenünk, hogy a köz­gyűlés dr. Pallmann Péter gyulai vezető lelkészt beválasztotta abba a bizottságba, mely az egy­ház igen fontos ügyeit van hivatva ellenőrizni és előbbre vinni. Szeszcsempészet CtyHl&ra Romániából. A pénzügyi hatóságok nagyobbmérvü szesz­csempészetre jöttek reá. Az alkoholt Romániából, meg nem engedett utakon hozták át. Miután a szesz Romániában nem esik adó alá s a mi pénzünk szerint egy liter tiszta szesz csak 17000 koronába kerül — egyesek arra vállalkoztak, hogy a törvény kijátszásával szeszt csempésszenek át meg­szállt területről. E nagyarányú csempészetnek az lett a következménye, hogy a pénzügyi hatóság elren­delte az összes italmérőknek, mikép a szesz vé­teléről és eladásáról külön feljegyzést vezesse­nek. Miután ennek a rendeletnek a betartása szinte kivihetetlen, a békésmegyei italmérők arra kérték a gyulai pénzügyigazgatóságot., hogy fenti szigorú rendeletétől tekintsen el. A pénzügyigaz gatóság helyet adott a kérelemnek, egyben szi­gorú vizsgálatot rendelt el a szeszcsempészet ügyében. Az eljárás többek ellen megindult. Cipész segédek azonnali belépésre felvétetnek Gyepes István 205 5—§ eipószüzletében, Harucker-tér 4 Jó fiat tanulónak felvesz teljes ellátással Maurer müasztalos Városház utca 6. szám. 19 43—§ Dr. Kiss György volt gyulai törvényszéki bíró nemrég följelentést küldött Marinovich buda­pesti főkapitánynak, melyben Knbovics János volt gyulai rendőrkapitányt azzal vádolta meg, hogy Kubovits a sikkasztó Kopinits szökését elősegítette. A feljelentésből rágalmazási pör támadt, melyet szombaton tartott volna meg a budapesti törvény­szék. Miután Kiss György törvényszéki biró idő­közben súlyosan megbetegedett, a bíróság úgy Az Országos Iparegyesület igazgatósága a múlt év őszén rendezte az első Országos Kéz­művesipari Tárlatát, amely beszedés bizonyitékát nyújtotta a magyar kézmüvesipar magas szin- vonalu teljesítő képességének. A múlt évi tárlat sikere az Országos Ipartestületet az őszi kézmű­vesipari tárlatok rendszeresítésére késztette és az egyesület a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértőleg az idei tárlat időpontját augusztus 28 tói szeptember 19-ik napjáig állapította meg Az ezévi tárlat előkészítő munkálatai már kezdetüket vették. Az eddigi tervek szerint a múlt évi tárlathoz hasonlóan részt vesznek az összes kézmüvesiparágak. A gyáripar bekapcsolódása csupán addig a határig jöhet szóba, amennyiben a kézművesipari érdeklő cikkek előállításával foglalkozik. Egyébként is a gyáripar és kereske • delem propagálását a tavaszi árumintavásár tel (Saj. tud.) Egy évvel ezelőtt a gyomai is­kola tanítója az illetékesek figyelmét felhívta Juhász László 13 éves gyermek rajzaira és portré skicceire. A hozzáértők néhány bemuta tott rajzról felismerték a gyermek különös tehet­ségét. A község főjegyzője: Pétermann József keresztülvitte a községi képviselőtestületi ülésen, hogy Juhász László taníttatását a község vál határozott, hogy véleményt kér a gyulai kórház igazgatóságától Kiss György betegsége és bessá- mithatásága tekintetében. A tárgyalást emiatt elnapolták. Ugylátszik, hogy Kiss biró a fővárosi lapokkal is közölte vádját, mert szombaton ez ügyben fővárosi újságírók érkeztek Gyulára. A fővárosi újságírókat fölvilágosítottuk, hogy az egész vád •— fantázia. jes sikerrel oldja meg, amelynek az őszi kézmű­vesipari tárlat nem óhajt versenyt támasztani. A tárlat külön csoportjaként ez évben polgári la­kások berendezése kerül bemutatásra, amely a megváltozott gazdasági viszonyok folytán külö­nösen égető kérdés. Külön csoportnak tervezi a rendezőség a „Mesterségek utcájátamely az egyes kézmü- iparágak miníamühelyeit mutatja be üzemben, a legmodernebb felszereléssel és legmodernebb el­járás szerint. E kiállítási csoport célja elsősorban a hazai kézműipar gazdaságosabb üzésének pro­pagálása, másodsorban pedig a kézmüvesipar megkedvelteíése a nagyközönséggel és a pályát kereső ifjúsággal. A tárlatra vonatkozólag fel­világosításokat nyújt az Országos Iparegyesület igazgatósága (Budapest. Gróf Zichy Jenő-utca 4. szám alatti) laija és anyagilag a legmesszebbmenően támo­gatja is, A magyar művészet kiváló reprezen­tánsa : Wagner Géza budapesti festőművész el­vállalta a fiú kiképzését minden díjazás nélkül. E napokban a művész levélben számolt be- a gyermek kiváló háladásáról, melyben a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik tanítványa ké­pességeiről. Az országos kézművesipari tárlat. Békésmegyei pásztorfíuból iparművész. A. polgármester ur. Erdély tragédiájának markáns színekben dús expozíciója, egy eljövendő, második Erkel Ferenc nemzeti operájának lelket megrázó uvertürje: ez Oroszlány Gábor irodalmi értékű regénye. A nagy erdélyi metropolis vezető emberének, cézári prepotenciáján, minden erkölcsöt lábbal tipró karrier-hajszolásán és a vidéki város társadalmának visszataszító léhaságán, lerongyolt lelkiségén ke­resztül a szerző elvezet bennünket a szörnyű me­redély szélére, amelynek mélységében most a rab magyarság sóhaja zokog át a határon s a kálvária köves útját járó véreink tépik mellüket tehetetlen fájdalmukban. Egyvégtében lázas érdeklődéssel olvastam el „A polgármester ur“-at. Ami legelőször megkapott, — s ez az igazi regényíró sine qua non-ja — a brilliáns jellemzés volt. Nem elképzelt, papírmasé — alakok élnek, törtetnek, szenvednek és örülnek a regényben, hanem csupa vér és husemberek. olyanok, akiket ba nem is ismertünk személy szerint, de elhisszük, hogy éltek. Jellemző típusok, amelyekhez hasonlókat mi magunk is láttunk a fórumon ágálni, akiket ezelőtt túlontúl produkált a régi Magyarország. A főhős: Ferenczi Gábor, polgármester, később kormánybiztos, az udvar protezséje, aki a céda orfeuménekesnő-babája furcsa közbenjárására báró lett. A karrierre éhes és megszédült egyed­uralkodó, aki szívtelenül ellöki magától finom, drága kis virágszál — asszonyát és könnyedén fölcseréli az utszéli rongygyal. Komisz szívtelen­séggel kidobatja állásából és börtönbejuttatja azt a napfényes lelkű nyomorék újságírót, mert meg meri Írni a kötelező igazságot. Ferenczi előtt nincs tisztesség, barátság, nobilis érzés. Csak egy vágy füti: föl a magasba! A más boldogsága, kenyere, becsülete árán is, csak föl! Nem ismer­tünk ilyen embert a közéletben ? Ott van az örökös kortes, a más bőrére mulató Laky Jóska, a csász. és kir. kamarás: Tihamér ur, akit egy bukott urileány húzott ki az adósságok csávájából. S a kereskedösegédböl lett bornirt takarékdirektor és díszpolgár: Soó Bálint! S ez az erkölcsileg lezüllött triumvirátus tanulmányút cégére alatt a legközönségesebb orgiát rendezi a pesti lokálban. A város pénzén! Ugy-e ismertük őket ?! Fehér karrarai márványból faragta meg a szerző Annuskát, a polgármester feleségét. S ebbe a szépséges szoborba életet lehelt, amelynek kifej­lődését az érdeklődés égő vágyával kisérjük. Egy asszony, akinek lelke csupa illatos virág, gyöngéd­ség, jóság és ideálizmus. S a kegyetlen sors oda­dobta a hitvány, nagyravágyó him kezébe és az illatos virágot fölkapta a forró szél, vitte-haj itotta a hervadó pusztulásba. Ferenczi Dezső százados, a hős katona, a polgármester öccse, akinek halála összetörte An­nusba asszonyt: aranyrámába festett értékes kép. Azok. akik az élet egyetlen és legfőbb céljának tartják a szerelmet, sok könnyet fognak hullatni e két ember életének derékbatörésén. Van egy epizódalakja a regénynek, amelynek megalkotása a legnagyobb Írónak is becsületére válnék. Amennyi szeretet és rajongás ég a szerző lelkében a tisztességes zsurnalisztika, amennyi tü­zes fanatizmus lobog a becsületes emberek védelme s amennyi olthatlan gyűlölet a közélet hangos parazitái iránt, — ez a sok érzés miud — mind ott ragyog — mint ezer gyémántszilánk — annak a kis újságírónak nyomorék alakján és mártir- lelkén. A becsületes, szemérmes és rajongó szerel­mén, melyet a titkok hét fátylával takar le, hogy hosszú évek emésztő vergődésén át senkise tudja, hogy a kis guóm, a béna újságíró a város leg­ragyogóbb asszonyába szerelmes S amikor a for­radalom az utcára szabadítja Sárga János rab szerkesztőt fegyenctársaival s a kis nyomorék a fegyveres söpredék élén bosszút lihegve odaáll a szegény életét megrugdosó, földigtaposó báró elé, hogy leszámoljon vele, — a falon megpillantja Annuska arcképét, a halálosan szeretett, elérhetet­len Annuskáét, — a meggyötört test eldobja a fegyvert, összerogy és .árva lelke Annuska nevével száll át a túlsó életbe. A főhősnek: Ferenczi Gábornak jellemzése elsőrangú addig, amig hauyatlása a hősnek be nem következik. Bármennyire tiszteljük szerzőnek animózitását a szabadköraivesség ellen, nem tart­juk valószínűnek Ferenczi karrierjének lehanyat­lását csak azért, mert szabadkömives volt. Sőt éppen a háború előtt ez a Magyarországot alá­aknázó, liberális-szabadkömives irányzat volt az, mely föltétien hatalmat biztosított tagjainak s a páholyok ércfalán megtört minden vezető állam­férfin csákányütése. Sok szép vonással ruházta fel a szerző Annuska alakját. Azonban visszatetsző nekünk a polgármesterné válása, mert hiszen a házasság szentség, amelyet a regényben jelzett ok miatt nem lehet felbontani. Furcsa az öccs szerelme só­gornője iránt — és bármily visszatetszőén han­gozzék is — nem hat meg bennünket, hanem a vég, a bünhödés révén megnyugtat. A regény sok szépsége mellett ezekre a fol­tokra rá kellett mutatni. A hibátlan szerkezet, mely szinte matemati­kai pontossággal szövődik egybe, az érdeklődés ébrentartása, fokozása, a párbeszédek ötletessége és szinessége, a kornak, az egyénnek bámulatosan hü jellemzése a biztoskezü iró kivételes tehetsé­gét dicséri. „A polgármester ur“ irodalmi értékű alko­tás, melynek olvasása elsőrendű lelki szenzáció. Ahogy letesszük könyvét, a magyar sors szörnyű lehangoltsága sir át a lelkűnkön. Szegény. Erdély, ahol hiába kongatták a vész harangját a becsü­letes lelküek ! Minden szirénasüvitést elnyelt a gazok rikoltása, az aranycsengése. A politika! A székelység pusztulását nem vette számba az a po­litika, mely az oláh bankokat dédelgette. * Kívánom, hogy Oroszlány jövő regénye a becsü­letes és áldozatos magyar lelkek himnusza legyen, a krisztusi lelkeké, akik a bűnök csapásától meg­borzadva, a Kálvária köves- utján elvezessék a nagyhét komoly magábaszállása után tragikus sorsban küzködő véreinket a magyar Föltámadás ünnepére. Vándor Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents