Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-24 / 23. szám
2 Békés 1926. március 24. Biró és rendőrkapitány pőre. egyházra és presbitériumra, Karácson András békési református lelkész a vendégekre mondtak felköszöntőt. Végül meg kell említenünk, hogy a közgyűlés dr. Pallmann Péter gyulai vezető lelkészt beválasztotta abba a bizottságba, mely az egyház igen fontos ügyeit van hivatva ellenőrizni és előbbre vinni. Szeszcsempészet CtyHl&ra Romániából. A pénzügyi hatóságok nagyobbmérvü szeszcsempészetre jöttek reá. Az alkoholt Romániából, meg nem engedett utakon hozták át. Miután a szesz Romániában nem esik adó alá s a mi pénzünk szerint egy liter tiszta szesz csak 17000 koronába kerül — egyesek arra vállalkoztak, hogy a törvény kijátszásával szeszt csempésszenek át megszállt területről. E nagyarányú csempészetnek az lett a következménye, hogy a pénzügyi hatóság elrendelte az összes italmérőknek, mikép a szesz vételéről és eladásáról külön feljegyzést vezessenek. Miután ennek a rendeletnek a betartása szinte kivihetetlen, a békésmegyei italmérők arra kérték a gyulai pénzügyigazgatóságot., hogy fenti szigorú rendeletétől tekintsen el. A pénzügyigaz gatóság helyet adott a kérelemnek, egyben szigorú vizsgálatot rendelt el a szeszcsempészet ügyében. Az eljárás többek ellen megindult. Cipész segédek azonnali belépésre felvétetnek Gyepes István 205 5—§ eipószüzletében, Harucker-tér 4 Jó fiat tanulónak felvesz teljes ellátással Maurer müasztalos Városház utca 6. szám. 19 43—§ Dr. Kiss György volt gyulai törvényszéki bíró nemrég följelentést küldött Marinovich budapesti főkapitánynak, melyben Knbovics János volt gyulai rendőrkapitányt azzal vádolta meg, hogy Kubovits a sikkasztó Kopinits szökését elősegítette. A feljelentésből rágalmazási pör támadt, melyet szombaton tartott volna meg a budapesti törvényszék. Miután Kiss György törvényszéki biró időközben súlyosan megbetegedett, a bíróság úgy Az Országos Iparegyesület igazgatósága a múlt év őszén rendezte az első Országos Kézművesipari Tárlatát, amely beszedés bizonyitékát nyújtotta a magyar kézmüvesipar magas szin- vonalu teljesítő képességének. A múlt évi tárlat sikere az Országos Ipartestületet az őszi kézművesipari tárlatok rendszeresítésére késztette és az egyesület a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértőleg az idei tárlat időpontját augusztus 28 tói szeptember 19-ik napjáig állapította meg Az ezévi tárlat előkészítő munkálatai már kezdetüket vették. Az eddigi tervek szerint a múlt évi tárlathoz hasonlóan részt vesznek az összes kézmüvesiparágak. A gyáripar bekapcsolódása csupán addig a határig jöhet szóba, amennyiben a kézművesipari érdeklő cikkek előállításával foglalkozik. Egyébként is a gyáripar és kereske • delem propagálását a tavaszi árumintavásár tel (Saj. tud.) Egy évvel ezelőtt a gyomai iskola tanítója az illetékesek figyelmét felhívta Juhász László 13 éves gyermek rajzaira és portré skicceire. A hozzáértők néhány bemuta tott rajzról felismerték a gyermek különös tehetségét. A község főjegyzője: Pétermann József keresztülvitte a községi képviselőtestületi ülésen, hogy Juhász László taníttatását a község vál határozott, hogy véleményt kér a gyulai kórház igazgatóságától Kiss György betegsége és bessá- mithatásága tekintetében. A tárgyalást emiatt elnapolták. Ugylátszik, hogy Kiss biró a fővárosi lapokkal is közölte vádját, mert szombaton ez ügyben fővárosi újságírók érkeztek Gyulára. A fővárosi újságírókat fölvilágosítottuk, hogy az egész vád •— fantázia. jes sikerrel oldja meg, amelynek az őszi kézművesipari tárlat nem óhajt versenyt támasztani. A tárlat külön csoportjaként ez évben polgári lakások berendezése kerül bemutatásra, amely a megváltozott gazdasági viszonyok folytán különösen égető kérdés. Külön csoportnak tervezi a rendezőség a „Mesterségek utcájátamely az egyes kézmü- iparágak miníamühelyeit mutatja be üzemben, a legmodernebb felszereléssel és legmodernebb eljárás szerint. E kiállítási csoport célja elsősorban a hazai kézműipar gazdaságosabb üzésének propagálása, másodsorban pedig a kézmüvesipar megkedvelteíése a nagyközönséggel és a pályát kereső ifjúsággal. A tárlatra vonatkozólag felvilágosításokat nyújt az Országos Iparegyesület igazgatósága (Budapest. Gróf Zichy Jenő-utca 4. szám alatti) laija és anyagilag a legmesszebbmenően támogatja is, A magyar művészet kiváló reprezentánsa : Wagner Géza budapesti festőművész elvállalta a fiú kiképzését minden díjazás nélkül. E napokban a művész levélben számolt be- a gyermek kiváló háladásáról, melyben a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik tanítványa képességeiről. Az országos kézművesipari tárlat. Békésmegyei pásztorfíuból iparművész. A. polgármester ur. Erdély tragédiájának markáns színekben dús expozíciója, egy eljövendő, második Erkel Ferenc nemzeti operájának lelket megrázó uvertürje: ez Oroszlány Gábor irodalmi értékű regénye. A nagy erdélyi metropolis vezető emberének, cézári prepotenciáján, minden erkölcsöt lábbal tipró karrier-hajszolásán és a vidéki város társadalmának visszataszító léhaságán, lerongyolt lelkiségén keresztül a szerző elvezet bennünket a szörnyű meredély szélére, amelynek mélységében most a rab magyarság sóhaja zokog át a határon s a kálvária köves útját járó véreink tépik mellüket tehetetlen fájdalmukban. Egyvégtében lázas érdeklődéssel olvastam el „A polgármester ur“-at. Ami legelőször megkapott, — s ez az igazi regényíró sine qua non-ja — a brilliáns jellemzés volt. Nem elképzelt, papírmasé — alakok élnek, törtetnek, szenvednek és örülnek a regényben, hanem csupa vér és husemberek. olyanok, akiket ba nem is ismertünk személy szerint, de elhisszük, hogy éltek. Jellemző típusok, amelyekhez hasonlókat mi magunk is láttunk a fórumon ágálni, akiket ezelőtt túlontúl produkált a régi Magyarország. A főhős: Ferenczi Gábor, polgármester, később kormánybiztos, az udvar protezséje, aki a céda orfeuménekesnő-babája furcsa közbenjárására báró lett. A karrierre éhes és megszédült egyeduralkodó, aki szívtelenül ellöki magától finom, drága kis virágszál — asszonyát és könnyedén fölcseréli az utszéli rongygyal. Komisz szívtelenséggel kidobatja állásából és börtönbejuttatja azt a napfényes lelkű nyomorék újságírót, mert meg meri Írni a kötelező igazságot. Ferenczi előtt nincs tisztesség, barátság, nobilis érzés. Csak egy vágy füti: föl a magasba! A más boldogsága, kenyere, becsülete árán is, csak föl! Nem ismertünk ilyen embert a közéletben ? Ott van az örökös kortes, a más bőrére mulató Laky Jóska, a csász. és kir. kamarás: Tihamér ur, akit egy bukott urileány húzott ki az adósságok csávájából. S a kereskedösegédböl lett bornirt takarékdirektor és díszpolgár: Soó Bálint! S ez az erkölcsileg lezüllött triumvirátus tanulmányút cégére alatt a legközönségesebb orgiát rendezi a pesti lokálban. A város pénzén! Ugy-e ismertük őket ?! Fehér karrarai márványból faragta meg a szerző Annuskát, a polgármester feleségét. S ebbe a szépséges szoborba életet lehelt, amelynek kifejlődését az érdeklődés égő vágyával kisérjük. Egy asszony, akinek lelke csupa illatos virág, gyöngédség, jóság és ideálizmus. S a kegyetlen sors odadobta a hitvány, nagyravágyó him kezébe és az illatos virágot fölkapta a forró szél, vitte-haj itotta a hervadó pusztulásba. Ferenczi Dezső százados, a hős katona, a polgármester öccse, akinek halála összetörte Annusba asszonyt: aranyrámába festett értékes kép. Azok. akik az élet egyetlen és legfőbb céljának tartják a szerelmet, sok könnyet fognak hullatni e két ember életének derékbatörésén. Van egy epizódalakja a regénynek, amelynek megalkotása a legnagyobb Írónak is becsületére válnék. Amennyi szeretet és rajongás ég a szerző lelkében a tisztességes zsurnalisztika, amennyi tüzes fanatizmus lobog a becsületes emberek védelme s amennyi olthatlan gyűlölet a közélet hangos parazitái iránt, — ez a sok érzés miud — mind ott ragyog — mint ezer gyémántszilánk — annak a kis újságírónak nyomorék alakján és mártir- lelkén. A becsületes, szemérmes és rajongó szerelmén, melyet a titkok hét fátylával takar le, hogy hosszú évek emésztő vergődésén át senkise tudja, hogy a kis guóm, a béna újságíró a város legragyogóbb asszonyába szerelmes S amikor a forradalom az utcára szabadítja Sárga János rab szerkesztőt fegyenctársaival s a kis nyomorék a fegyveres söpredék élén bosszút lihegve odaáll a szegény életét megrugdosó, földigtaposó báró elé, hogy leszámoljon vele, — a falon megpillantja Annuska arcképét, a halálosan szeretett, elérhetetlen Annuskáét, — a meggyötört test eldobja a fegyvert, összerogy és .árva lelke Annuska nevével száll át a túlsó életbe. A főhősnek: Ferenczi Gábornak jellemzése elsőrangú addig, amig hauyatlása a hősnek be nem következik. Bármennyire tiszteljük szerzőnek animózitását a szabadköraivesség ellen, nem tartjuk valószínűnek Ferenczi karrierjének lehanyatlását csak azért, mert szabadkömives volt. Sőt éppen a háború előtt ez a Magyarországot aláaknázó, liberális-szabadkömives irányzat volt az, mely föltétien hatalmat biztosított tagjainak s a páholyok ércfalán megtört minden vezető államférfin csákányütése. Sok szép vonással ruházta fel a szerző Annuska alakját. Azonban visszatetsző nekünk a polgármesterné válása, mert hiszen a házasság szentség, amelyet a regényben jelzett ok miatt nem lehet felbontani. Furcsa az öccs szerelme sógornője iránt — és bármily visszatetszőén hangozzék is — nem hat meg bennünket, hanem a vég, a bünhödés révén megnyugtat. A regény sok szépsége mellett ezekre a foltokra rá kellett mutatni. A hibátlan szerkezet, mely szinte matematikai pontossággal szövődik egybe, az érdeklődés ébrentartása, fokozása, a párbeszédek ötletessége és szinessége, a kornak, az egyénnek bámulatosan hü jellemzése a biztoskezü iró kivételes tehetségét dicséri. „A polgármester ur“ irodalmi értékű alkotás, melynek olvasása elsőrendű lelki szenzáció. Ahogy letesszük könyvét, a magyar sors szörnyű lehangoltsága sir át a lelkűnkön. Szegény. Erdély, ahol hiába kongatták a vész harangját a becsületes lelküek ! Minden szirénasüvitést elnyelt a gazok rikoltása, az aranycsengése. A politika! A székelység pusztulását nem vette számba az a politika, mely az oláh bankokat dédelgette. * Kívánom, hogy Oroszlány jövő regénye a becsületes és áldozatos magyar lelkek himnusza legyen, a krisztusi lelkeké, akik a bűnök csapásától megborzadva, a Kálvária köves- utján elvezessék a nagyhét komoly magábaszállása után tragikus sorsban küzködő véreinket a magyar Föltámadás ünnepére. Vándor Imre.
