Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-20 / 22. szám
2 Békés 1926. március 20. Hangverseny. A Gyulai Köamiivelődési Egyesület szerdán tartotta meg az idei III. hangversenyét a Király Mozgóban sokkal kisebb érdeklődés mellett, mint amilyent a közönségtől megszokott és főleg megérdemelt. Tény az, hogy a gazdasági helyzet általánosan nyomasztó hatását mindannyian érezzük, mely takarékosságra kényszerít mindannyinn- kat, amikor — ősi magyar szokás szerint — a knltnra esik első sorban ennek áldozatánl. Tény az is, hogy ilyen gazdaságilag kimerült állapotban a város közönsége nem bir el egy héten két, sőt három hangversenyt. De ha már több hangverseny között lehet választani, — miért pártolja közönségünk a blöff szerű frázisokkal beharangozott — egyebekben ismeretlen nagyságokból álló vándortruppot akkor, amikor 25%-olcsóbb és az eddigi múltra alapítva teljesen megbízható hangversenyt, a Közművelődési Egyesület hangversenyét választhatná. Amilyen nagy volt a csalódás a múlt szerdán a >Körmendy< hangversenye után, épen olyan nagy volt a megelégedése annak a kis, de megértő közönségnek, mely a magyar klasszikus hangversenyt ezen az estén végig élvezte. Az egyesület zenekara három számban sze repelt s mig Liszt E. Pesti Karneválja túl nehéznek bizonyult, különösen a zenekar fúvósainak, Kóler Rákóczi nyitányát és Yolkman szerenádját tökéletes precizitással játszotta. A dinamikai hatások kifejezése, a tetszetős összjáték oly haladásról számol be, melyért a legnagyobb dicsérettel kell megemlékezni derék muzsikusainkról és karmesterükről. Dr. Konrád Ernő kir. ügyészségi elnök, az egyesület uj elnöke msgas szárnyalásu, a tőle megszokott mély gondolata előadásban méltatta az egyesület egy évi munkásságát s a hazaszeretettől lángoló szavakkal emlékezett meg március idusáról. Az egyesület vendége: SsemzönéSzalag Ilona, a budapesti Operaház tagja volt, akiben elsőrendű drámai énekesnőt ismertünk meg. Tömör, közép regiszterekben szépen csengő, jól iskolázott hangja teljesen érvényre juttatta Erkel F. István király c. operájának Zolna áriáját és a többi magyar dalokért is sok megérdemelt tapsot kapott. Élénk figyelemmel hallgatta mindvégig a Szolnok kilépett Megírtuk, hogy Szolnok városa vonakodott aláírni azt a pályázati hirdetményt, melyet Kecskemét, Cegléd, Nagykörös és Gyula városok a szinház 3 éves bérletének biztosítása céljából március hó 15 én közzé akartak tenni. Most aztán végleg eldőlt a vajúdó ügy. Szolnok kilépett közönség Dohnányi C-moll kvintetjét, melyet az előadó zenészek finom kidolgozásban, nemas eredetiséggel interpretáltak. Igen üdvös volna, ha az egyesület nagyobb súlyt helyezne a kamara zenére, hiszen láttuk, hogy kitűnő erőkben nincs hiány. S végül a szeretet és csodálat nemes hangján kell megemlékezni dr. Kovalszky Róbertról, aki az egyesület uj hangverseny zongoráján először ju‘ott önálló szerephez. L'szt Ferenc XII rapszódiáját oly tökéletességgel játszotta el, hogy bármely fővárosi hangverseny terem is hasonló lelkesedéssel ünnepelte volna a jeles mestert, ki a délutáni ifjúsági és az esti hangversenyen összesen 12 számban szerepelt, részben mint önálló előadó, részben pedig mint karmester, illetve kisérő. Érdeklődtünk, hogy mi az egyesület további zenei programmja s megtudtuk, hogy a tavaszi szezonban május 3-án tartja utolsó hangversenyét, melyre Nagy Margitot, az Operaház most ünnepelt primadonnáját és Földesi Bandit, az európai hirü zongoraművészt és csodagyereket szándékozik lehozni. Több anyagi sikert k’vánunk hozzá. Sevró fél és pántos cipő 20ö.ooo K Női flór-harisnya 42.000 K Zefir-ing 2 gallérral OO.ooo K Rayé-ing 2 gallérral 98.000 ü Ia angol sapka 35.000 K Divat nyakkendő 30.OOO K NÁDOR divatáruház a postaépületben. 211 1—! a szinikerületből. a szinkerttletből és tárgyalásokat kezdett Kardos Géza debreceni színigazgatóval, hogy a debreceni társulat foglalja el Csdky Antal helyét a következő szezonban. A debreceni újságok ezt a változást, mint befejezett tényt közük. T A X CJ tá Ti. Magántanulók figyelmébe. A gyulai róm. kath. reálgimnázium igazgatósága a következőkre hivja fel a tanintézetben folyó évi júniusban vizsgálatra álló magántanulók figyelmét: Azok a magántanulók, akik a múlt év június havában gimnáziumban tettek magánvizsgálatot és koruk megfelelő, továbbá, akik folyó évi júniusban csak egy osztály anyagából kívánnak magánvizsgálatot tenni, vizsgálati- engedélyért a tanintézet igazgatóságához nyújtsák be 20.000 koronás bélyeggel ellátott folyamodványukat, mellékelve hozzá Tanulmányi Értesítőjüket, nemkülönben szülőiknek hatóság előtt kiállított nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy ki készítette elő őket a vizsgálatra ? Azok a tanulók pedig, kik a szabályszerű kort meghaladták, előző tanévben nem gimnáziumban tettek vizsgálatot, utolsó vizsgálatukat nem múlt év junius havában, hanem előbb vagy később tették, tanulmányaikat megszakították, avagy egyszerre több osztályról kívánnak összevont vizsgálatot tenni, azok bélyeggel ellátott folyamodványuka t a tankerületi kir. főigazgató ur Öméltóságához intézve ugyancsak a tanintézet igazgatóságánál nyújtsák be. A folyamodványok benyújtásának határideje folyó évi március hó 31. A folyamodványhoz az összes iskolai bizonyítványokon kívül születési anyakönyvi kivonat s a fentemü- •tett szülői nyilatkozat melléklendő. A magántanulók tandíj címén 1,000.000 koronát, vegyes és fenntartási dij címén továbbá testnevelési és filmoktatási dij címén 358.000 koronát, vizsgálati dij cimén pedig tárgyankint 30.000 koronát fizetnek. 1—2 Zászlóavatás Gyulán. Ünnep van. Verőfényes tavaszi vasárnap. Katonák jönnek, katonák mennek. Kicsiny katonák kisded csapata, akik ma még csak fapuskával mutatják meg, hogy majd annakidején, ha el- jövend az idő, as ö idejük, mit fognak a komoly acélcsővel mivelni, miként fogják kitágítani csonka hazánk örökhatárait. Ünnepi keretben, jól sikerült disztornával egybekötve avatta fel nagymultu zászlóját március idusának előestéjén a gyulai Egyesületi Polgári Fiuskola „Gyula“ sportköre. Ünnepi nívóra emelte az avatást az az im pozáns közönség, melynek pártfogó sorai mind szélesebb, mind tömörebb gyűrűt* alkotnak a polgári fiúiskola köré. Ünnepé tette az avatást a főispán, mint fővédnök, a kir. tanfelügyelő, mint védnök és a főispánná, aki a zászlóanyai tiszt séget vállalta. Nevek, amelyekkel mindenütt találkozunk, ahol a szépért, a jóért valamit tenni lehet. És nagysikerűvé tették az ünnepséget a polgári fiúiskola érdemes tanárai, akik igazán, „időszerű“ ambícióval munkálkodnak az ifjúság harmonikus testi és lelki nevelésén. Az avatás reggel a róm kath. anyatemplomban vette kezdetét. Jóformán még el sem hagyta a kis Szivgárdisták újonnan felavatott csapata a templomot, már ott várta bebocsátását a sportkör délceg csapata. Úgyszólván a templom küszöbén találkozik a két csapat. Jézus szive zászlója találkozik a magyar nemzeti lobogóval. Jézus buzgó, fegyvertelen kis katonái, akik az üdvözítő hit erejével növelik isteni vezérük győzhetetlen táborát és a jövő harcos katonái, a Hazának jövendő övéi. Katonák mennek, katonák jönnek, A zászlószentelés komoly, lélekemelő aktusát itt dr báró Apor Vilmos plébános végezte, mig a református templomban dr. Pdlmann Pé tér, Kalas és Paksy lelkészek áldották meg a zászlót. Felhangzott a megáldó ima s az ima nyomán igaz könnyek tettek sordinot az égbetörő zsoltár hangjaira. Nemzeti imával . kezdődött és záródott a Göndöcs kerti pavillonban a délutáni műsor is, amelyet az intézet igazgatója Schreiber Ottó sportközi diszelnök egy — a csigáról szóló frappánsul találó hasonlattal nyitott meg. Utána a nap hősének; a zászlónak történetét mondotta el Schrőder-Éwoldt Miklós, a sport - kör tanár elnöke. Egy magasztos, szép történe tét, mely visszanyulik arra az időre, mikor északi haderőink ezerszámra mártogatta a muszkákat a San hüs vizébe s nekünk még királyunk is volt. . , Régen volt. Akkoriban, 1914 szeptember 19 én az aradi honvédhuszárlaktanya udvarán bizakodó magyar katonák a harcok tüzében is megingathatatlan esküvel pecsételték meg a királyhoz a hazához, a zászlóhoz való törhetetlen hűségűket, ahhoz a zászlóhoz, amelyet Arad város polgársága adott a katonáknak, mint as otthonmaradottak soha el nem muló testvéri szeretetének, ragaszkodásának symbolumát. A zászlót a katonák mennydörgő esküje közepette Schröder Ernőidt Dénes főhadnagy vette át rövid beszéddel, de olyan szavakkal, amelyek szóról-szóra idekiván koznak: „Csapatom nevében — úgy mond — és a magam részéről is köszönöm a fölajánlott és átvett zászlót. Ott, ahová a kötelesség szólít, mindent meg fogunk tenni, amit a király és a haza várhat tőlünk Készek vagyunk érte élni és ha kell meghalni. Éljen őfelsége a király !“ És a zászló, ez az örökké szent nemzeti jelvény elment a vérvirágok mezejére, fakeresztek erdejébe, diadalmas utján mindig csak — előre, egyik frontról a másikra, szembe néz a szerbekkel, majd a Kárpátok ormán leng, megállítja az orosz hengert és réme odalenn az oláhoknak Azután hazajött a zászló. A véráztatta múltak nagy hőseinek kezéből tisztán, becsülettel hozta haza Schröder Ewoldt Dénes százados és odaadta az ismeret len jövő leendő hőseinek, Erre a zászlóra tettek most fogadalmat a fiuk, hogy megőrzik azt szeplőtelenül mindenütt és mindenkoron ! (Úgy legyen !) Ezután dr Kovacsics Dezsőné vármegyénk főispánjának neje mondotta el nagyszabású zászlóavató beszédét. Beszédében, mely az avató műsornak taSzomhaton, március 20-án Békés- toneme csahän a „NÁDOR“ télikertjében lllIIvlIS IvdCsI« Az előkeld közönség szives megjelenését kéri a tulajdonos. 2;51-1
