Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-03-11 / 19. szám
2 Békés 1925. március 11. hajtott tetemes létszámcsökkentésekből természetszerűleg következik, a közigazgatás zavartalan ellátását előreláthatólag súlyos válság elé állítják. Sok volt a bál. A társadalmi mozgalmakat és irányokat illetőleg lehetetlen elhaladni észrevétlenül ama tény mellett, hogy az elmúlt farsang folyamán feltűnően sok bál és mulatság rendeztetett. De emellett megállapítható az is, hogy a polgárság és a fiatalság a bálákat sok esetben tisztán üzleti alapon rendezte, melyben a szegényebb néposztály majdnem 90 százalékkal szerepelt. A bálák és mulatságok ilyen feltűnő nagy számban való rendezése a háborús évek szomorú eseményei mellett e tekintetben fennállott korlátok megszűsése folytán, bizonyos fokig, mint visszahatás érthető ugyan, azonban viszont az is tény, hogy a gyakori bálák ellen magok a szülők is tiltakoznak« akik gyermekeiket a bálakon való részvételtől alig tudják visszatartani. Az adók behajtása. A közadók kivetését, behajtását és kezelését illetőleg jelentős panaszok nem érkeztek be. Mint kisebb jelentőségű mozzanatot jelentik, hogy az 1925. évi házadókivetés revízió alá vétele folytán a főkönyvek lezárási munkálatai késni fognak, mert a revízió még nem fejeződött be. Békéscsabán az 1925, évi földadó kivetési lajstrom elkészült, érvényesíttetett, az egyénenkénti kivetés előírása és fizetési meghagyások kibocsájtása azonban a főkönyvi nyomtatványok hiánya miatt késett. Úgyszintén némi késedelmet szenvedett az 1925. évre szóló adóalany és adótárgy összeirási munkálat, mely most már teljesen befejeztetett. Singer a liásban 9913-30 arany a családban. A különleges magitsfoku „HUNGÁRIA“ világos sör a Békésvármegyei Kaszinóban és az Otthon kávéházban naponta frissen csapóivá kapható. §2 12-* Gyulai kiilturimp. A nemrégen megalakult Gyulai Közművelődési Egyesület, melyet tulajdonképpen dr. Szilágyi László rendőrtanácsos, a zenekultúráért még a boldog időkben Aradon is hadakozó naturalista muzsikus hivott életre testvérbátyjával — Szilágyi Sándorral, aki az Országos Közművelődési Tanács alelnöke — vasárnap lépett először a nagynyilvánosság elé. Örvendetesen konstatáljuk, hogy vállalkozása sikerrel járt, mert megmozgatta a közöny-mérgezésben apathikus- sá vált közönséget s a jelekből Ítélve — az uj egyesületnek a jövőben nagy szerepe lesz a város eddig szunyadó közéletében Miután fent is, lent is belátták, hogy egy határszéli városban, ha nem akar faluvá visszafejlődni — erősebb vérkeringésre van szükség, a kormánytól elkezdve lefelé minden hivatott tényező sietett megtámogatni a hazafias és nemzeti célokért küzdő akciót. így történt, hogy az Egyesület diszelnökeivé megnyerték Lukács Györgyöt, Kova- csics Dezső főispánt, reprezentánsaivá Németiig és Czaká államtitkárokat, elnökévé Szakolczag Lajost s az egyesület tagjaivá pedig mindenkit, aki érez, lát, hall és a kultúráért szivesen áldoz. A kulturegyesület hivatását, célját és jövő feladatait a vasárnapi első díszközgyűlésen hallottuk Szakolczag elnök, Lukács György, Czaká államtitkár és a felszólaló testvéregyesületek kiküldötteitől. Ezeknek a beszédeknek poénjük az volt, amit mindnyájan jól tudunk, hogy a megcsonkított nemzetért folyó küzdelemben a kill- tara feggvereit is harcba kell küldeni. Ebben a tekintetben ellenségeinknél üresek az arzenálok, tehát használjuk azt a fegyvert, amelyet ki nem vehet a kezünkből se a nagy, se a kisántánt, se a népszövetség, se semmiféle földi hatalmasság. Ezekben mi is egyetértünk a felszólalásokkal és csak épp az a megjegyzésünk, hogy kevesebb ünnepély és kukulorium legyen, de annál több céltudatos munka. A fiatal egyesület első bemutatkozása alkalmával fővárosi művészek részvételével egy igen nivós koncertet is rendezett, mintegy jeléül annak, hogy megtudja ítélni, mi kell a gyulai jobb közönségnek. Ezért egy pillanatra sem csodálkoztunk, hogy a vasárnapesti müvészestélyen mindenki jelen volt, akinek az anyagiakon kívül lelkiszükségletei is vannak. Nem akarunk a szereplő művészekről kritikát mondani, mert hiszen az áldozatért, hogy lejöttek hozzánk, az ország végére s magukkal hozták jóindulatukat és érdeklődésüket, annyira leköteleztek bennünket, hogy csak hálás tapsra maradt időnk Schmidt Gizella hangversenyéne kesnő, Roosz György hegedűművész, Buttala László gordonkaművész, Kacsőh Magda operaénekesnő, Závodszkg Zoltán az operaház tagja, Temmer Ferenc zongoraművész — szóval mindnyájan szivesen látott és örömmel hallgatott, kedves és nagyrabecsült vendégeink voltak, akik között tudós professzor dr. Kúnos úgy trónolt, mint a törökök életéről tartott nagyértékü előadásában a szultán az ő háremhölgyei között, A művészek annyi tapsot vittek haza Budapestre, hogy még most is fülükbe csenghet kellemes zúgása. A tapsból (sub rosa) bőven kijutott Békés Dezsőné úrasszonynak is, aki (vidéken nem igen szokás) legféltettebb és legdrágább kincsét, a gyönyörű fekete zongoráját bocsájtotta a művészek rendelkezésére. A nagy közönséget még a következők érdekelhetik. Az uj egyesületnek már 200 tagja van. Március 28 án Jókai-ünnepélyt rendez, melyen az emlékbeszédet Lukács György belső titkos tanácsos, nemzetgyűlési képviselőnk mondja. Az ünnepségen jelen lesz Juhász Gyula, a kiváló poéta, ki saját költeményét fogja előadni. Az egyesület kebelében alakult 32 tagú filharmonikus zenekar nagy szorgalommal dolgozik és legközelebb bemutatkozik a gyulai közönségnek. Az egyesület üdvözlő táviratot küldött vasárnapi közgyűléséből Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszternek és tb. tagjává választotta Klebelsber- get, Karácsonyi c. püspököt, Zichy grófot, Né- methy és Czakó államtitkárokat és Szilágyi Sándort ... Az egyesület életében jelentős munkát fejtenek ki: dr. Ggarmathg Béla, dr. Kovalszkg Róbert, Ceégéngi István, Tarr Dezső, Fodor Emil. Őszintén óhajtjuk, hogy a harmonikus és önzetlen működést meg ne zavarja semmi disz- szonancia. (0.) Jókai Jelentősége az elnyomatás korszakában. A gyulai r. k. reálgimnázium Jókai-ünnepélyén felolvasta: Hadházi Ferenc reálgimnáziumi tanár. Ha Jókainak az elnyomatás éveiben kifejtett áldásos működéséről, kortörténeti jelentőségéről van szó, ugyan kinek nem jutnak eszébe Tallé- rosi Zebulon levelei, ée az ő hires Kakas Mártona ? Az ő humoros természetének áldásos Itatása éppen az elnyomatás éveiben nem kisebb jelentő ségü, mint hazafiasságra nevelő regényei és elbeszélései. Ki tagadhatná annak nagy jelentőségét, hogy Jókai a magyar nemzet legszélesebb rétegeire is ható élclapjával és naptárával vidámságot tudott kelteni a gy^zoió és szinte kétségbeesett nemzet lelkében De ennél is jóval többet adott. Hol tréfásan, hol komolyan, hol a kettőt összevegyitve, hol tanácsokat osztogat, hol bírál, hol szemrehányásokat tesz, hol a kétségbeeséstől igyekszik megóvni, hol pedig a vakmerő tervektől igyekszik visszatartani nemzetét, Hiszen amint nem lehet elmondani komolyan, azt el lehet tréfásan, amit nem mondhatott el Jókai nyíltan a maga nevében, azt elmondhatta az ő élclapja képzeletbeli tréfás alakjának Kakas Mártonnak az álarca alatt Mily vigasztaló volt a letiport magyarra nézve, hogy a Jókai szellemes csevegéseiből, még a gyűlölt önkényuralom tarthatatlan, elhamarkodott, kapkodó intézkedéseinek a fonákságát is kiolvashatta. De nem folytatom tovább. Tagadható e hogy Jókai írói jelességeit éppen a legnagyobb szükség idején állította a legteljesebb mértékben a nemzeti ügy szolgálatába. Nincs Írónk, aki éppen az elnyomatás éveiben oly sokoldalú, jótékony hatást tudóit volna gyakorolni nemzetére, mint éppen ő, mert bámulatra 'jméltó leleményessége, megingathatatlan .bizakodása, kifogyhatatlan humora, lebilincselő előadása egyaránt képessé tette őt arra, hogy letiport nemzetét a tompa közönyösségből felrázza, de a kétségbeeséstől később pedig az ellenkező végleitől, az elbizakodottságtól megóvja, hogy előbb csak könnyet csaljon a nemzer szemébe, utóbb mosolyra is fakassza, egyszóval: hogy nemzetének lelki orvosa legyen Egészen röviden vázolva ebben láthatjuk az ő kortörténeti jelentőségét, nemzetnevelő fontosságát. Szóljunk-e valamit az ő nyelvéről előadásáról, hiszen az ő elragadó szépségű, bűvös bájos nyelvével kellene annak rendelkeznie, aki kellőképpen méltathatná az ő nyevbeli szépségeit, páratlanul gazdag képzelőerejével egyesülő remek leiró és elbeszélő»képasségét. Ki az, aki vonzóbban le tudná írni a magyar nép életét, mint ő a Népvilágban, aki olyan szívhez szólóan meg iudná írni a nemzet ezeréves történetét, mint ő megírta regényes korrajzokban, vagy megdöbbentőbben tudná elénk állítani a nemzet elmaradottságát, közönyösségét, mint ő az Egy magyar nábobban ? Ki az, aki bizalomkeltőbben tudná hirdetni a magyarság őserejét, mint ő az Es mégis mozog a földben, vagy lelkesitőbben, meg rázóbban tudná elénk állítani a nemzet szabadság- harcát, mint ő a Csataképekben és A kőszívű ember fiaiban? Végre ki az, aki hivebben mu tatná be az eleyomatás korabeli lemondó, türő; bizakodó magyatságot ki az, aki meggyőzőbben hirdette volna a magyar föld, a magyar nép átalakító erejét, mint Jókai Az uj földesurban ? Van e Lónk, aki a magyar föld ezernyi természeti szépségét, az 'ország minden néposztályának jellemző sajátságait, ezeréves történetünknek hol dicsőséges, hol sznmoru emlékeit ragyogóbb képzelettel, élénkebb előadással tudná elénk varázsolni. mint épen Jókai? — Nem csoda, hogyha mostani szerencsétlen állapotunkban, nyomasztó helyzetünkben, ezer meg ezer gondtól zaklatva, oly gyakran fog el bennünket a vágy, hogy az ő korlátlanul csapongó képzeletének a szárnyán a Jókai festette világba, valami szebb boldogabb, eszményi világba szálljunk, ha csak néhány órára is, de csak hadd gyönyörködjenek más nemzetek a mesemondás fejedelmének korlátlan képzeletében, nekünk, halálra szánt magyaroknak, éppúgy mint az 50 es évek magyarságának a puszta gyönyörködtetésen kívül valami szebbet nemesebbet is adnak Jókai müvei. Hasonló helyzetben vagyunk, mint voltunk 49 ben, de ha akkor is tudott a nemzet csaknem 2 évtizedig türelemmel várni, ügyünk igazságában bízva legyen meg bennünk is az a szinte vértanúi türelem hazánk sorsának jobbrafordulása iránt Első sorban merítsünk bizalmat az isteni Gondviselésből, hogy 3 világhirü Lónk születésének 100 éves évfordulója oly közel esett egymáshoz, kiket az egész müveit világ ünnepel, Petőfit mint az érzelem, Madáchot mint a gondolat, Jókait mint a képzelet halhatatlan költőjét. Mi azonban nem a halhatatlan mesemondót lássuk Jókaikan, hanem azt az irót, aki már nemzedékeket tanított a hazaszeretetre. Értsük meg, érezzük át, hogy Jókai nemcsak a saját korának irta azokat a nevelő müveket, azok hozzánk, nekünk is szólnak Legyen meg bennünk is’nemzetünk jövője érdekében Garamvölgyi Ádám türelme, szinte a legteljesebb lemondásig menő makacs kitartása 1 Lelkesítsen bennünket Kárpáthy Zoltán munkás hazaszeretete! Tanuljunk dolgozni a hazáért, mint dolgoztak az És mégis mozog a föld hősei, hogy szent ügyünk igazságában bízva élhessünk, dolgozhassunk és ha kell, meg is hallhasunk a hazáért, mint a Csataképek hősei. Testben és lélekben kellőképpen készüljünk fel arra a nagy, arra az Örök harcra, amelyet a nagy mesemondó legcsodésabb képzeletű regényében, a Jövő század regéntjében szinte jóslat szerűen megálmodott. Mert el fog jönni, el kell jönni annak a nagy harcnak, annak a nagy leszámolásnak az ideje, de Isten segítségével nem a nemzet megsemmisülésre, hanem az vrök békére. Higgyük, reméljük, hogy úgy lesz, akarjuk, hogy úgy legyen, de addig munka, türelem és kitartás legyen jelszavunk !
